Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-67

460 Az országgyűlés felsőházának 67. ülése 19 S A december 20-án, csütörtökön. Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényavaslatot a Képviselőház, szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a népjóléti és munkaügyi bizottság jelentésének tárgyalása a kivándorlásról szóló 1909:11. törvénycikkel létesített kivándorlási alap rendeltetésének módosítása tárgyában benyújtott törvényjavaslatról. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására rátérnénk, bejelentem, hogy a belügyminiszter úr a tárgyaláson való megjelenésben akadályozva lévén, helyettesítésére az igazságügyminiszter urat kérte fel.— Tudomásul szolgál. A törvényjavaslathoz általánosságban szólásra jelentkezett Varsányi Emil ő méltósága. Varsányi Emil: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Nagyon rövid leszek és előre bejelentem, hogy mindazt, amit erről a rendkívül fontos kérdésről elmondani szeretnék, elmondották már mások. Nem győzöm azonban eléggé hangsúlyozni, hogy vannak kérdések ebben a csonka országban, amelyeknek felszínen tartása és amelyekkel való foglalkozás nemcsak anyagi, nemcsak szociális, nemcsak gazdaságpolitikai, hanem elsősorban erkölcsi kérdés is, Ilyennek tartom én az idegenforgalom kérdését is és ezért a magam részéről csak hálával s köszönettel tartozom a kormánynak, hogy minden módot megragad arra, hogy eszközöket teremtsen az idegenforgalom elérésére. Nem szólaltam volna fel talán akkor, ha a törvényhozás másik házában nem hallatszott volna olyan hang is, amely a törvényjavaslat szükségességét kétségesnek mondja. Mintahogy a tárgyalás alkalmával a Képviselőházban a belügyminiszter úr ő excellenciája kifejezetten a balatoni propagandáról szólott, legyen szabad nekem is kizárólag balatoni vonatkozásában fűzni néhány megjegyzést ehhez a kérdéshez. Végtelenül sajnálatosnak tartom azt, hogy amikor egy nálunk talán még szegényebb ország, Ausztria egy sokkal kisebb fontosságú és hatásában nem olyan üdvös fürdőt, illetve tavat, a Fertő-tavat, sokkal nagyobb támogatásban részesít és mindent elkövet, hogy a Fertő-tavat a turisták özöne keresse fel, akkor nekünk olyan hihetetlenül szegényes eszközök állnak rendelkezésünkre, mint például ez a bizonyos 150.000 pengő, amelyről ebben a törvényjavaslatban szó van. Hogy ez a kérdés a maga nagyságában, az idegenforgalom szempontjából tekintve, különösképpen mit jelent, erre nézve a Felsőház mélyen t. tagjai méltóztassanak maguk elé képzelni, talán elolvasni mindazokat a jelentéseket, amelyek Svájcról szólnak az idegenforgalom megcsappanásával kapcsolatban s s amelyek azt mondják, hogy ez a megcsappanás Svájcnak egész gazdasági életét rendkívül súlyos válságba hozza. Ha tehát a kormány nálunk az idegenforgalom emelésével foglalkozik és ha elkövet mindent, mint ahogy a kormánynak e téren igenis nagy érdeme van és a kereskedelemügyi miniszter úr a tárcájába eső kérdések közül lehetőleg a balatoni vonatkozásokat karolja fel nagyon szívesen, mondom, ha a mi kormányunk ezt teszi, ezért neki csak hála és elismerés jár. Mert ezt nem tisztán gazdasági, nem orvosi, nem egészségügyi és nem szociális kérdés, — noha mindegyik oldalnak minden tekintetben megvan a maga keresnivalója — hanem a Balaton kultusza szerintem elsősorban magyar kérdés, még pedig azért, mert nekünk vannak eszményeink, vannak reménységeink, amelyeknek beváltását reméljük az időtől. Ehhez pedig nekünk elsősorban barátokra van szükségünk. Ha az idegenforgalom hoz is anyagi előnyt az országnak, elsősorban mégis barátokat szerez számunkra. Aki valamikor idehozott idegeneket, az nagyon jól tudja, hogy azok milyen lelkes támogatói lettek minden igaz magyar ügynek. Ebből a szempontból tehát, ellentétiben mindazokkal a felszólalásokkal ós törekvésekkel, amelyek a sajtó egyrészében, főikép azonban a Képviselőházban is elhangzottak ós megnyilvánultak, én nemcsak ezt a segítési módot tartom szükségesnek, — sőt nagyon kifogásolom, hogy csak 150.000 pengő áll rendelkezésre és nem állhat rendelkezésre több, — hanem arra szeretném megkérni a mélyen t. kormányt, hogy minden közmunkánál és minden, az államhatalom körébe tartozó intézkedésnél, legyen az gazdaságpolitikai, agrárpolitikai, erdészeti, vagy útépítési, vagy más, legyen tekintettel a Balatonra is. A Balaton igenis rászorul arra, hogy mindent elkövessünk az érdekében, mert ma még az elhanyagoltságnak számos jelét látjuk, amelyek azokat, akik a külföldi kényes igényekhez vannak hozzászokva, itt-ott bizony el is riaszthatják. Nem vagyok azonban hajlandó igazat adni az olyan felszólalásoknak, amelyek azt mondják, hogy a Balaton-mentén egyáltalában nincs kultúra. Hiszen tessék megnézni akár Siófokot, akár Balatonföldvárt, akár Keszthelyt, akár a túlsó oldalon Balatonfüredet vagy Balatonkenesét, amelynek létesítése a székesfőváros nagy érdeme. Igenis, azt kell mondanunk, hogy ezek a kényes ízléseket is mind kielégítik. A magam részéről tehát teljes elismeréssel vagyok mindaz iránt, amit a kormány ebben a tekintetben tett, csak azt szeretném, hogy többet tudjon tenni. Nekünk azzal, hogy teszünk valamit, nemcsak ide kell hoznunk a vendégeket, hanem itt is kell őket tartanunk. Azzal tehát, hogy a Balatont ápoljuk, emeljük, ott kultúrát, közműveket és egyéb intézményeket létesítünk, megakadályozzuk azt, hogy külföldre menjenek saját honosaink és azok majd itt fognak maradni. A Képviselőház tárgyalásai alkalmával megemlítették, hogy balatoni kormánybiztosságra volna szükség. En annál a bizalomnál fogva, amellyel a kormány intézkedései iránt vagyok, azt mondom, hogy aki komolyan figyeli a dolgokat, az látja, hogy a kormány egészen helyesen, teljes odaadással és a legcélszerűbben szolgálja ezt az óriási nemzeti érdeket. A magam részéről feleslegesnek tartom a meglévő hivatalos szervek mellett egy kormánybiztosi szerv létesítését. Ha ezt szóvátettem, tettem ezt azért, hogy azért a fáradalmas, önfeláldozó munkáért, amelyet a kormány e tekintetben teljesít, legalább egynéhány melee? szó, mint a jövőre va ó ösztökélés hangozzék el itt e Házban is. A törvényjavaslatot elfogadom. (Helyesles és éljenzés.) Elnök: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (NemO