Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-65

Az országgyűlés felsőházának 65. ülése 1 bocsátkoznak majd. A múltban az 1928. évi XII. törvénycikk volt az, amely az inflációból eredoleg a hitelezők segítségére sietett. Vájjon egy ehhez hasonló törvény vagy mástSLe eszköz volna-e alkalmas ennek a rendezésnek keresztülvitelére, annak eldöntését a pénzügyminiszter úr bölcseségére bízom, de rendezésre feltétlenül szükség van. Amint az infláció idejében az adós jutott óriási előnyökhöz a hitelezővel szemben, úgy a mostani deflációs időben — mert azt nem tagadhatjuk, hogy defláció van — a hitelező óriási előnyökhöz jut az adós kárára. (Ügy van! balfelöl.) Ez tagadhatatlan tény. Nem akarom a mélyen t. Felsőház türelmét sokáig igénybevenni, csak rámutatok még arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a külföldi 139 millió pengő értékű dolláradóssága után 1% kölcsöndíjat fizet, de míg ez a pénz eljut az igénybevevőhöz, a kamat felszaporodik 8, 10 és még több százalékra. Nézetem szerint ezek ' súlyos akadályai a gazdasági élet megjavulá- i sának. Szükséges továbbá, hogy ismét Tehetővé ! tegyük a hosszúlejáratú olcsó kölesönöket, még- ! pedig saját erőnkből, vagy úgy, hogy a Ma- : gyár Nemzeti Bank felállít egy jelzáloghitel- ! osztályt, vagy ahogyan Bécs csinálja a ! Zentralsparkasse der Stadt Wien útján, hogy 10—25 évre hosszúlejáratú amortizációs készpénzkölcsönöket nyújt. Ezt most megteszi a Zentralsparkasse der Stadt Wien. Állandóan azt halljuk, különösen az ortodox elvek hívei részéről, hogy milyen végtelenül fontos a tőkeképződés. Én nem tudom, hogy ; a tőkeképződés a fontosabb-e, vagy a fogyasztóképesség emelése és az élénkebb vérkeringés, de ha a tőkeképződés a fontosabb, akkor jiem tudom elképzelni, hogy miképpen képződjék tőke, amikor hitelellátás nincs. Felfogásom szerint a tőkeképződés erkölcsös alapon csak úgy képzelhető el, ha a munka, a vállalkozás olcsó hitelt kap. Munka és takarékosság utján képződhetik csak tőke. Felfogásom szerint az, hogy ami azelőtt 6, 8, vagy 10 zsebben volt, „egy zsebbe vándorol, nem tekinthető tőkeképződésnek. Ebből a szempontból is a hitelellátás mindenesetre mentől hamarább megindítandó. Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem óhajtom folytatni fejtegetéseimet. Ezek lennének szerény nézetem szerint azok az intézkedések, amelyeknek segítségével — legalább felfogásom szerint — itthoni viszonyaink lényegesen előmozdíthatok és javíthatók lennének. Nagyon kérem a mindnyájunk által nagyon nagyrabecsült pénzügyminiszter úr ő excellenciáját arra, hogy ezeket a kérdéseket vegye fontolóra. Ha ezeket a fejtegetéseket nem tudná magáévá tenni, ha kifogásai lennének azokkal szemben, ne intézze el ezt azzal a bizonyos kísérlet szóval, kézlegyintéssel vagy agyonhallgatással, hanem nagyon kérem, legyen szíves és úgy indokolja meg a maga ellentétes felfogását, hogy az meggyőző erővel bírjon mindnyájunkra és kiváltképpen azokra, akiknek nevében is beszélek. Hiszen az én hazafias aggodalmamból származó gondolataim nemcsak az enyémek. Nagyon nagy már azoknak a tábora, akik velem együtt így gondolkodnak, sőt nagyon sokan olyanok is, akik báláz ortodox elméletek hívének vallják magukat, négyszemközt bevallják, hogy azokban súlyos hibák vannak. Különben, mivel a kormány tirant a legnagyobb bizalommal vagyok, a költségvetést általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: T, Felsőház ! Az idő előrehaladván, a 9SU. évi június hó 21-én, csütörtökön. 417 tárgyalást megszakítom. Ma délután 4 órakor folytatjuk tanácskozásunkat. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Szólásra következik József királyi herceg ő fensége. (Halljuk! Halljuk!) József királyi herceg: Nagyméltóságú Elnök Ür! Igen t. Felsőház! Nem akartam a költségvetés tárgyalása során felszólalni, mert azt, a kormány iránt bizalommal viseltetvén, meg nyugvással tudomásul veszem és megszavazom, de tegnap olyasmi történt, amit magyar hazafiságom nem enged szó nélkül hagyni. (Halljuk! Halliuk!) En, akinek mélységesen szívéhez nőtt Erdély, Bánát és minden elszakított területünk, Erdély, melyet hős csapataimmal több mint egy esztendeig győztesen megvédtem, mély fájdalommal és felháborodással olvastam a mai lapokban a nagy francia nemzet külügyminiszterének állítólagos nyilatkozatát, amelyet felolvasok. {Halljuk! Halljuk! — Olvassa): »Az Adeverul szerint Barthou francia külügyminiszter a Kolozsvárott különvonatára felszállott román újságíróknak kijelentette, hogy úgy Franciaország, mint Eománia visszaszerezte azokat a tartományokat, amelyek az övék voltak. (Felkiáltások: Hallatlan!) Ez az elv az alaptörvénye azoknak a szerződéseknek, amelyeket Párizs környékén aláírtak. A békeszerződések revíziója jogokról való lemondást jelentene.« (Felkiáltások: Hallatlan!) Igen t. Felsőház! Ha tényleg igaz volna az Adeverulnak ez az értesítése, akkor azt hiszem, hogy az egész magyar nemzet egyetért velem, ha a minket magyarokat érintő történethamisítás ellen tiltakozunk. (Ügy van! Ügy van! — Nagy taps.) Tiltakozom e történethamisítás ellen, amelyet hazug propaganda hitetett el Franciaország külügyminiszterével, (Ügy van! Ügy van!) aki, ha a valódi, okmányokkal alátámasztott történelmet tanulmányozná, egészen másról győződhetne meg, arról, hogy a világtörténelem legnagyobb, legégbekiáltóbb igazságtalansága a történelemhamisításon felépített Trianon, \(Ügy van! Ügy van! — Nagy taps.) amely éppen a mindnyájunk által olyan nagyon forrón kívánt béke érdekében feltétlenül orvoslást követel. (Ügy van! Ügy van!) Mint ahogy már egyszer XV. Benedek pápa is mondotta, a béke szükséges. Békét akarunk mi magyarok is mindnyájan. A háború egész Európának öngyilkossága volna, {Ügy van! Ügy van!) az egész világ bolsevizálására vezetne. (Ügy van! Ügy van!) Igaza van a magyar miniszterelnök úrnak, hogy csak őrült akarhat háborút. Ezeket akartam mondani. (Hosszantartó nagy taps és éljenzés.) Elnök: Szólásra következik Pinezich István felsőházi tag úr. Nem lévén itt, felszólítom gróf Hoyos Miksa felsőházi tag urat. Gróf Hoyos Miksa: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! Hatása alatt állok azoknak a mélységes hazafiságból eredő szavaknak, amelyeket József királyi herceg ő fensége volt szíves most a Felsőház színe előtt Barthou francia külügyminiszter úr tegnapi, román újságíróknak adott interjújával kapcsolatosan elmondani. Azt hiszem, hogy minden magyar ember lelkében visszhangzanak ezek a szavak {Ügy van! Ügy van!) és mindenki, imjjnt egy ember, magáévá teszi azokat