Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-64
392 Az országgyűlés felsőházának 64. ü elesek új világa, egy olyan világ, amelynek problémáit csak a harmónia jegyében lehet teljes egészében megoldani. Egyébként köszönöm felszólalását, nagyon érdekesnek tartom, jól világította meg a világ folyását is. Buday-G old berger Leó felsőházi tag úr azt mondotta, hogy a kereskedelmi szerződésekben tegyük lehetővé a mi iparunk számára is, hogy exportálhasson. Mást sem teszünk. Minden külföldi utazásomnak az a célja, hogy gazdasági kérdéseket a magyar érdek szempontjából világítsak meg és propagáljak, Waldbott Kelemen báró felsőházi tag úr beszédére csak ennyit mondok: rendkívül örü lök, hogy a szőlősgazdák önmaguktól megváló sították azt, amit a kormány mindig szorgalmaz, hogy egy érdekképviseletbe tömörültek. Nekem az volna az óhajom, hogy minden azonos célt szolgáló szervezet vagy szövetkezet eggyé tömörüljön, mert akkor sokkal könnyebben boldogulnának. Munkáskérdésről beszélt Csik József felsőházi tag úr. Én itt a Felsőház színe előtt ezzel a kérdéssel szívesen foglalkozom azért, mert rendkívül fontosnak tartom, hogy ebben a kérdésben is levonjuk a helyes konzekvenciákat. A szociáldemokratapárt Magyarországon nem meri levonni a konzekvenciát. A szociáldemokrata pártnak, amely a második internacionálé alapján állott, támpontjai voltak a németországi, az ausztriai és az olaszországi szociáldemokraták és az angol Labour Party. Az angol Labour Partyt sohasem lehet összehasonlítani a kontinensen lévő bármilyen más szociáldarookrata párttal. Az mindig egy angol nemzeti párt volt, nem keresett soha nemzetközi támogatást. Egyik-másik szociális kérdésben fenntartotta ugyan a nemzetközi nexusokat, de lényegében nem az a párt, mint a mienk volt, amely állandóan nemzetközi nexusaira támaszkodva akarta a politikát inaugurálni. (Egy hang bal felől: Nem is marxista!) Azonkívül nem is marxista. Azáltal, hogy a levegő úgyszólván elvétetett a szociáldemokrata párttól, kötelességemnek tartottam felszólítani ezt a pártot, hogy olvadjon be a nemzeti közösségbe. Olvadjon be azért, mert a munkásság tábora ban észrevehető egy bizonyos tendencia, amely ebben az irányban nyilvánult meg; eltekintve attól, hogy mindenkinek, aki a munkásokkal közvetve vagy közvetlenül érintkezésbe kerül, arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy a magyar munkásság rendkívüli értékes eleme a magyar társadalomnak. (Úgy van! Ügy van!) Ha a múltban agitált, ha a múltban rombolt, ha a múltban társadalmi osztályok ellen fog lalt állást ez a munkásság, ezek a tényei, felfogásom szerint, elsősorban a vezetőikre vezethetők vissza, (Ügy van! Ügy van!) akik nem mindig ugyanazt a mentalitást, vagy lelki vagy szociális keresztmetszetet mutatták, mint maga a munkásság. En nélkülözhetetlennek tartom a nemzeti politika teljessége szempontjából a magyar munkásság őszinte és teljes csatlakozását, mert az a politika, amelyet ők eddig követtek, a diszharmónia jegyében állott. Az a politika a társadalmi osztályok ellentéteinek atmoszférájában született meg, az a politika csak a túlzott kapitalizmus esökevénye lehetett. Mi azonban a harmóniát keresve az osztálypolitikai törekvéseket nem helyeselhetjük, hanem igazi magyar testvériséget hirdetünk, kölcsönös megértést, a munka szabadságát és nem a sztrájkod és mindazokat az ideálokat, amelyek mellett a magyar munkásság — az én felfogásom szerint — jobban fog prosperálni, mint olyan lése 1984. évi június hó 20-án, szerdán. ideológiák kergetésével, amelyek már régen gyökerüket vesztették. {Ügy van! Ügy van! — Taps.) Károlyi József gróf felsőházi tag úr hasonlóan szólott, mint nagyon sok legitimista reprezentáns. Egyébként a választójogról nyilatkozott és beszélt a jogkör-kiterjesztésekről is a maga tiszteletreméltó mentalitásának megfelelően. Igen t. Felsőház! Hálásan köszönöm, hogy a Felsőházban is olyan tárgyalási modorban méltóztattak kezelni a felhatalmazási törvényjavaslatot, amely az ország érdekét szolgálja. A .természet stílusa, felfogásom szerint, a teljes harmónia. Mindennek van oka, és ha másképpen jelentkezik is magában az életben, mindig az az érzésem — és mindnyájunknak az az érzése, — hogy harmonikus képeket látunk magunk előtt akkor is, ha sziklás hegyeket, ha erdővel borított hegyeket, akkor is, ha rónaságot látunk. A magyar politika semmi egyéb nem lehet és akkor helyes a vonalvezetése, ha ezt ,a harmóniát keressük, ezt az örök, Istentől adott harmóniát. Ma, amikor a nemzet független állami életet él, a politika stílusának is meg kell ' változnia és örömömre szolgál, hogy ez a stílus a Képviselőházban is megváltozott. A Felsőházban ez >a stílus 1 mindig ugyanaz volt: felemelkedett stílus, amelyben nagy kérdések tárgyaltatnak és a nagy kérdésekhez illő komolysággal taglaltatnak, minden személyesfkedés nélkül. Hébe-hóba van ugyan egy kivétel, de ez csak fűszerezi a vita menetét, ezt zokon sem veheti az, aki nehéz időkben kiáll a porondra és vezeti az ország ügyeit. Ez nekünk kijár, ez, a mi sorsunk, ezért nem panaszkodhatunk. Örömmel kell megállapítanom azt is, hogy ebben a Házban mindenki át van hatva ennek a kornak keserves nagyszerűségétől, amelyben élünk. Mindenki tudja, hogy nagy idők előestéjén állunk s mindenki érzi, hogy állandóan forr a világ. Nekem tehát nem lehet más kötelességem, mint olyan politikát inaugu rálni, amely ebben a forró, kaotikus világban egységes nemzetet teremt, amely az idők minden viszontagságának meg tud felelni a maga jól felfogott érdeke szempontjából. Ez az én politikám lényege. Nem tartozom az olyan pártpolitikusokhoz, akik taktikáznak. Világosan meg szoktam mondani és megformulázni a felfogásomat minden kérdésben. Min denkinek megmondom, hogy mit gondolok erről vagy amarról a kérdésről, mert meg vagyok győződve arról, hogy viribus unitis, öszszetéve minden szellemi és erkölcsi erőt, ez a nemzet mégis csak kivívja azt, amire vágyik, Mert nem véletlen, hogy csak ez a nemzet tu dott a Duna és a Kárpátok medencéjében ezer évig fennmaradni. Méltóztassék a felhatalma zási törvényjavaslatot elfogadni. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps. A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Legközelebbi ülésünket holnapra, folyó hó 21-én, csütörtökön délelőtt 10 órára tűzöm ki a következő napirenddel: 1. elnöki előterjesztések; 2. az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 3. egyes közmunkák költségeinek fedezéséről, valamint egyes termelő, értékesítő é* fogyasztási szövetkezetek hatékonyabb működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat;