Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-63

360 Az országgyűlés felsőházának 63. ül úgyhogy a munkáselbocsátásokat és felvételeket illetőleg jóformán semmiféle törvényes intézkedés nincs. Több intézkedés védi a munkáselboosátások, illetőleg felvételek tekintetében a mezőgazdasági munkásokat, mint az ipari munkásokat. Azután meg kell valósítani az üdülés céljait szolgáló fizetéses szabadságot. Nemcsak Olaszországban, de Európa legtöbb kultúrállamában ezt már megvalósították. A munkásnak is szüksége van pihenésre. Törvényhozásilag lehetővé kell tehát tenni, hogy minden üzemben legalább egy hét jusson a munkásnak pihenésre» és ez alatt a hét alatt ne vonják el tőle azt a fizetést, amelyet részére általában juttatnak. Hála Istennek, vannak munkaadók, akik ezt a szociális szempontot is szem előtt tartják és maguk gondoskodnak a fizetéses szabadságról. De azok ellen a munkaadók ellen, akik nem jutnak el a szociális belátásnak ekkora fokára, törvényes intézkedéssel kellene fellépni. Fontos továbbá, hogy kiépíttessék a munkásbiztosítás különböző ágazata, nevezetcsen a betegség, a baleset, az aggkor, a rokkantság elleni 'munkásbiztosítás v A munkanélküliség elleni biztosítás tekintetében elhangzott felszólalások között nagy ellentmondások vannak. Meg vagyok arról győződve, hogy az állam jelenlegi helyzetében lehetetlenség ezt keresztülvinni, azonban mégis csak foglalkoznunk kell azzal,, hogy talán idővel à munkanélküliség esetére szóló biztosítás valamilyen formáját is megvalósítsuk. Ma vannak városok, amelyek óriási összegeket fordítanak a munkanélküliek j segélyezésére, így például Újpest a múlt évben | körülbelül 600.000 pengőt fordított erre a célra. Ilyen arányú összegekből már valamikép meg lehetne oldani a munkahiány esetére szóló biztosítás kérdését is. Ha nem most, talán majd a jövőben. Szükséges végül, hogy bizonyos munkásjóléti intézkedések elől se zárkózzunk el. Ilyenek például tanoncotthonok és csecsemőotthonok felállítása, népházak és népkönyvtárak létesítése, kórházak, népfürdők és népszanatóriumok felállítása. Törvényesen szabályozni kell a lakásviszonyokat, főleg pedig a természetben adott lakásokat. Tudom, hogy ezek olyan igények, amelyeket a mai gazdasági viszonyok közt megvalósítani nem lehet, de legalább amit lehet, meg kell valósítani, mert fontos, hogy a munkáskérdés megoldását ilyen intézmények alátámasztásával elősegítsük. Még csak a mezőgazdasági munkásság védelmére vonatkozólag legyen szabad pár szót szólnom. Itt meg kell reformálni a gazdasági munkáspénztárt. Ez nagyon szép intézmény, de nem gondoskodtak annakidején arról, hogy minden tekintetben kötelezővé tegyék, éppen ezért a helyzet az, hogy a munkásságnak csak egy része van beiratkozva a munkáspénztárba. Azután ez az intézmény bizonyos reformra szorul a tagsági díjak és járulékok szempontjából is, mert ezek ma már bizonyos szempontból elavultak. Célszerű volna a munkásság szempontjából a hazhelyakciónak bizonyos folytatása is. A földreform tekintetében nagy nehézségek mutatkoztak. A házhelyakcióról azonban azt mondhatjuk, hogy többé-kevésbé bevált: igen sok kisember, akinek nem volt háza, házhoz jutott s így ma nem tartja magát annyira földönfutó nincstelennek, mint amilyen azelőtt volt. Törekedjünk tehát lehetővé tenni bizonyos körülte 193A. évi június hó 19-én, kedden. menyek között ennek a hazhelyakciónak folytatását is. Meg kell valósítani továbbá a telepítéssel kapcsolatos földreformot is. Nagyon örülök annak, hogy a miniszterelnök úr éppen újabban nagy súlyt helyez erre és a telepítés gondolatát nemcsak felvetette, hanem iparkodik ezt már a közeljövőben realizálni is. Mélyen t. Felsőház! Ezek volnának azok a reformok, amelyeket az említett négy szempontból az államhatalomnak meg kell szívlelnie és valósítania. Ezek a szempontok neai újak és a nagy pápáknak: XIII. Leónak és XI. Piusnak elgondolásából születtek. Azoknak a nagy pápáknak elgondolásából, akik minden tevékenységüket arra fordították, hogy olyan irányelveket adjanak az emberiségnek, hogy a munkáskérdést lehetőleg kielégítőleg tudják megoldani. Ezeket az elgondolásokat ma már bizonyos európai államok, nevezetesen Olaszország, Ausztria és Németország bizonyos mértékben már meg is valósították s az illető országokra csak előny származott belőlük. Örülök annak, hogy ezeknek az elgondolásoknak a mi kormányzatunk sem ellensége s erős a meggyőződésem, hogy a munkáskérdés megoldása szempontjából ezeket a szempontokat előbb vagy utóbb érvényesíteni fogja. Mélyen t. Felsőház! Csak rövid keresztmetszd ét adtam a munkáskérdés megoldási lehetőségének. A mondottakhoz még csak egy gondolatot legyen szabad hozzáfűznöm, azt, amit Todt svájci evangélikus lelkész írt könyve mottójának: aki pedig a munkáskérdést meg akarja oldani, az tartsa jobbján a nemzetgazdaságtan műveit, balján a tudományos szocializmus műveit, előtte pedig kinyitva az evangéliumot. Az egyik tudást, a másik megértést, a harmadik pedig szeretetet nyújt, amely nélkül maradék nélkül a munkáskérdést megoldani soha nem lehet. Mélyen t. Felsőház! Az egyik munkásvezér azt mondta, hogy a munkásság az a szikla, amelyen a jövő templomának kell felépülnie. Törekedjünk ezen a sziklán olyan templomot felépíteni, amelyet mindenkor a boldog NagyMagyarország himnusza, nem pedig a kommunista internacionálé indulója töltsön be. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólani. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a költségvetés vitájának ötödik napján, még e vita befejezése előtt szólaljak fel és egyrészt néhány felvilágosítással és adattal szolgáljak annak a politikának az irányelvei tekintetében, amelyet a költségvetés összeállításánál és általában véve • a pénzügyi gesztióban követni kívánunk, másrészt pedig választ adjak azokra a felszólalásokra, amelyek itt elhangzottak, és azokra a kérdésekre, amelyek itt felmerültek. A költségvetés általános képét illetőleg nem kell számadatokat felsorolnom egyrészt azért, mert a Képviselőház vitája során ezekre a számadatokra ismételten is volt alkalmam kitérni, másrészt pedig annál az oknál fogva sem, mert az a rendkívül tömör és szemléltető összeállítás, amely a pénzügyi bizottság jelentésében, illetve az előadói jelentésben foglaltatik, megfelelő tájékoztatásul szolgál a mélyen t. Felsőház tagjai számára. En, igen t. Felsőház, a budget-politika bizonyos alapelveiről