Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-55

Az országgyűlés felsőházának 55, ülése szorgalmazott és amellyel a főváros megint a környék segítségére ment. Én azt gondolom, hogy nem lehet és nem szabad a fővárost szembeállítani a vidékkel és méltóztassanak figyelembe venni a kritika alkalmával mindazon cselekményeket is, amelyeket a főváros a vidék javára tényleg meghozott. ttokkal súlyosabbnak tartom azonban azt a kritikát, amelyet egyes tagtársaim a i óváros üzemi gazdálkodásával szemben gyakoroltak. JNein íogok erre kitérni, nem az idó rövidsége miatt, hanem azért, mert na erről bármely nosszú ideig beszélnénk is, egyes esetek ieisoroiásával a tényállást magát nem tudnók eldönteni, mert az egyes esetek nem foglalják magukban azt az egész gesztiét, amelyet a főváros az üzemek tekintetében folytat. iVteg kell azonban mondanom, hogy tévedés és a tényeknek rendkívül egyoldalú beállítása az, amikor azt mondják, üogy az üzemi gazdálkodásban egyszerűen pártpolitikai megnyilatkozások vannak azáltal például, hogy az egyik úr, aki a demokratapárthoz tartozik, nem választatott meg a liszkrt. igazgatósági tagjává. •Jüzt legkevésbbé azok hozhatják fel pártpolitikai megnyilatkozásul, akik felhozták, mert hiszen nyilvánvaló, hogy éppen az a szónok, aki ezt felhozta és aki szintén a demokratapárthoz tartozik, Vázsonyi Jenő helyébe beválasztatott a Bszkrt. igazgatóságába. Az tehát, hogy mi nem Vázsonyi Jenőt, hanem Láng Lajost választottuk be, nem azt jelenti, hogy pártpolitikát űzünk, hanem azt, hogy az adott viszonyok között Láng Lajost inkább odavalónak tartottuk, mint Vázsonyi Jenőt, jóllehet mind a ketten a demokratapárt tagjai. Más ilyen érvek is hozattak fel. Egész csomó érv hozatott fel a Vásárpénztárral kapcsolatban, amelyről azt mondották, hogy ott, nem tudom, milyen rossz dolgokat követtek el Megállapítottam, hogy csodálatosképpen éppen azok, akik ebből mindig pártpolitikai kérdéseket akarnak kihozni, vagy a kormány támogatása mellett nyilatkoznak, vagy a legszélső baloldali irányzattal kacérkodnak. Ennek alapján nem lehet azt mondani, hogy a főváros rosszul intézkedett, az infláció idejében ott pénzek vesztek el és ezeket a pénzeket nem kellő időben igyekeztek megmenteni. Mi, akik sem az akkori rezsimhez nem tartoztunk, amely a Vásárpénztárt felállította, sem ahhoz a rezsimhez nem tartoztunk, — a kormány pártjához, — amelynek ideje alatt ez kirobbant, mi, a harmadik csoport, egészen tárgyilagosan megállapítjuk, hogy igenis történtek bizonyos hibák, történtek az üzemek vezetésében is bizonyos tévedések, amelyeket szanálni kell, amelyeket rendezni kell, de ezért nem lehet sem a kormányt, sem a főváros vezetőségét felelőssé tenni. Mert hiszen ha azokat a viszonyokat előre lehetett volna látni, amelyek bekövetkeztek, meg vagyok róla győződve, hogy sem a kormány nem várta volna be, amíg ezek megtörténnek, sem pedig azok a vezetők, akiket odaállítottak, nem lettek volna olyan lelkiismeretlenek, hogy ezeket bevárják. Én tehát azt kívánom, hogy amikor ez üzemek gazdálkodásáról van szó, a belügyminiszter úr tartsa fenn azt az álláspontját, hogy az autonómia megbizottai, tehát az üzemek ellenőrzésére, az üzemek felügyeletére kirendelt szakbizottság jogosult legyen foglalkozni necsak az üzemeknek azzal a kérdésével, amelyet az üzemigazgató elébe terjeszt, hanem legyen joga foglalkozni azokkal a kérdésekkel is, ameFELSÖHAZT NAPLÓ III. 198A. évi április hó 19-én, csütörtökön, 169 lyekkel foglalkozni a saját tapasztalatai alapján szükségesneK tartja. A 21. § 8. pontja ugyanis az eddigi törvénynyei szemben körülírja, hogy mi a teendője, mi a joga az üzemi választmánynak; ebből kmagyta az ellenőrzési jogát es enneK ^inegieieloen a y. pontból kinagyta az üzem megvizsgálásának a jogát. En beadtam egy indítványt, amelyben azt kívántam, hogy az üzemi választmánynak ez a joga továbbra is fennmaradjon. A belügyminiszter úr a bizottsági tárgyalás során az én kívánságomat természetesnek tartotta és azt mondotta, hogy ő ezt beleérti az üzemi választmány hatáskörébe, de ebből a szempontból feleslegesnek tartja a törvényjavaslat szövegének a módosítását. Én megtudnék nyugodni apban, ha ez a miniszteri magyarázat olyan fórum előtt hangzik el, ahol ez jegyzőkönyvbe véve nyomot ad arra, hogy a belügyminiszter a mi működésünket illetőleg ezt a törvényhelyet így értelmezi. Nem megyek annyira, — amit a belügyminiszter úr vetett fel, — hogy bármely választmányi tag kimehessen és az üzemekbe betekinthessen, mert ezzel esetleg üzemi titkokat árulhatna el, csak azt kívánom, ami ma is megvan a gyakorlatban és törvény alapján van meg, hogy a 21. § 8. pontja úgy értelmeztessék, hogy az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó, véleményező és ellenőrző tisztet tölt be és ennek megfelelően a következő paragrafusban az legyen, hogy az üzemi választmány, mint ilyen, az üzemeket megtekintheti. Amennyiben a belügyminiszter úr ebben a tekintetben nyilatkoznék, én bejelentett módosító indítványomat elejteném; amennyiben azonban a belügyminiszter úr e tekintetben nem adna magyarázatot, úgy kénytelen lennék javaslatomat fenntartani. Elnök: Kíván-e még valaki szólni a 21. §-hoz? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr ő exeellenciája kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi; niszter: Mélyen t. Felsőház! Nagy sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy az előterjesztett módosításhoz hozzájárulhassak, annál kevéshbé, mert azok a célok, amelyeket a felsőházi tag úr ezzel a módosítással elérni kíván, a törvényszakasz jelenlegi szövegével is teljes mértékben elérhetők. Nem tudom honorálni azt, hogy olyan tágkörű vizsgálati jogot adjunk ennek a bizottságnak, amely azután nem védi meg kellőleg azokat a fontos üzleti érdekeket, amelyekről a főváros üzemeinek keretében szó van. Én tehát kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szőke Gyula ő méltósága kíván szólni. Szőke Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Miután a belügyminiszter úr nyilatkozott, hogy az üzemi választmány hatáskörét hogyan értelmezi, benyújtott indítványomat, mint immár feleslegeset, visszavo^ nom. (Helyeslés.) Elnök: Ezek szerint a 21. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik a 22. §. Kérem e szakasz és a következő szakaszok sorszámának felolvasását. vitéz Görgey László jegyző (olvassa a 22— 28. §-ok sorszámát. — A szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részletei ben 2ő