Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-27

60 Az országgyűlés felsőházának 27. üléi lelke kell, hogy besugározza a javaslat legrejtettebb zugait, hogy, amikor ezt a szent gondolatot maga előtt tartja, az összeférheti enségi eseteket mindig a haza javára, a közélet érdekének megfelelően döntse el. Ezek után következik az ösiszeférhetlenségi eseteket tartalmazó öt kategória. Az elsőt nagyon jól méltóztatnak már nagyjában ismerni, mert ez a közszolgálatról szól, erről tehát én sokat nem beszélek. Azt tartalmazza, hogy kit nem szabad megválasztani, azután azt a nagy gondolatot foglalja magában, hogy a Felsőház tagjai a maguk közszolgálatát megtarthatják, a képviselőre nézve pedig kimondja, hogy ez nem szabad, ennek ez és ez a következménye. A tisztviselőt esetleg nyugdíjazni kell, ha nem, akkor végkielégítést kell neki adni. Harmadik főgondolata pedig az, hogy a képviselői tagság tartama alatt és azon túl még egy esztendeig nem fogadhat el kinevezést, tehát .kinevezési tilalom, ig van, ami as öisszeférhetlensiéggel együtt jár. A szakaszt egyébként a bizottság nagyon szépen módosította és úgy szerkezeti, mint elvi szempontból világosabbá, szebbé és érthetőbbé tette. Van egyetlen egy rész, amelyet különösen figyelmébe akarok ajánlani a t. Felsőháznak. Ez az, hogy a javaslat kimondja, hogy a képviselők kivételképpen kinevezlhetők a legfőbb állami számvevőszék elnökévé, főispánná, kormánybiztossá, főpolgármesterré, követség tagjává. Továbbá azt mondja az illető szakaszrész, hogy a képviselő elfoglalhatja mindazokat az állásokat, amelyek a Felsőházi tagsággal nincsenek inkompatibilitási viszonyban. Ezt az utóbbi részt a bizottság mellőzendőnek tartotta és miután én magam is érdekelt vagyok ebben a tekintetben, kritikát nem gyakorlok, csak a mélyen t. Felsőház figyelmébe ajánlom ezt a fontos módosítást. Azután következik a második kategória. A második kategória arról szól, hogy nem szabad sem az államfőtől, sem a minisztertől, sem a minisztériumoktól más megbízást, vagy állást elfogadni. Itt is van kivétel, az, mikor a Ház á megbízáshoz előzőleg aniaga is hozzájárul, vagy ha az a megbízás a Háztól ered, vagy pedig, ha a nemzetközi tárgyalásokra küldenék ki embereiket, amikor is az semmi különös segléLlyel nincs összekötve, csak napidíjjal és útiköltsisggel. Ez is kivétel. Uj beszúrás az, hogy aki túlzott alkalmazási megbízást elfogad, arra nézve az érvénytelenné válik. Most következik e^y új, egy külön eset. E szerint összeférhetlenségi helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki magánjogi megbízásból kifolyóan konkrét ügyben, a megbízó javára az országgyűlésen felszólal. Ez fontos dolog. Különösen abban az esetben fontos ez, amikor az illető anyagilag

1 érdekelve van. De megint kivételt tesz _ a törvény, tudniillik nincs összeférhetetlenség akkor, ha ez az eset az ő megtámadásának visszautasítására vonatkozik, vagy ha az illető általánosan beszél valamelyik kérdésről. Összeférhetlen továbbá az országgyűlésnek az a tagja is, aki időszaki lap felelős szerkesztője, vagy kiadója. Tehát nem főszerkesztője. Összeiférhetleinj helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki nyerészkedésre irányuló vállalatnál fogad el akár igazgatósági tagságot, akár másnemű rendszeres fizetéssel, vagy helyesebben javadalmazássá^ összekötött tagságot. Ez a szakasz a Képviselőházban is nagyon nehiéz szakasz volt. A mi kettős bizott1932. évi december hó 20-án, kedden. ságunk ezt átformálta, szebbé, világossabbá tette. Ehelyütt elhagyta a 10. § összeférhetlenségenek egyik feltételét, nevezetesen azt hogy az a vállalat kell hogy az állammal olyan összeköttetésben legyen, hogy hasznothajtó jogot^ vagy vagyoni természetű kedvezményt kapjon tőle, vagy szerződéses vagy üzleti viszonyban legyen vele. Szóval a bizottság az Összeférhetlensléigiiek ezt a feltételét kivette innenés áttette a 16. §-ba, ahová valóban való is és így a 10. §!

ban netml maradt más, mint az első éa utolsó pont és az a), b) beosztás mellőztetett. Az alkalmazás összeférhetlenséget eszerint csak akkor okoz, ha az, aki ilyen nyerészkedésre irányuló vállalatnál igazgatósági stb. tag, a megbízást, vagy alkalmazást, főként országgyűlési tagságára való tekintettel nyerte. A miniszterekre nézve egy külön rendelkezés van, amely szerint olyan vállalatoknál. amelyeknek létrehozása az illető miniszternek köszönhető, vagy ő járult hozzá azoknak keletkezéséhez, 5 évig nem fogadhatnak el tagságot. Ennek konzekvenciáit a törvény szintén levonja. Fontos a 12. §, amely azt imondja, hogy összeférhetlen helyzetiben van az országgyűlésnek az a tagja, akinek díjazással járó megbízása van más államtól, annak valamely hatóságától, intézetétől, vagy vállalatától. Ugyancsak összeférhetlen az is, aki más külföldi vállalatoknál ilyen díjazott állást fogad eL különösen olyanoknál, amelyeknek vezetősége külföldön van. Ez a mi viszonyaink között nagyon fontos intézkedés. Azt hiszem, nem szükséges hozzá magyarázatot fűznöm, hogy míert. Kövekezik. az érdekeltségi összeférhetlenség. Ez az egész javaslatnak lehető legnehezebb fejezete és ez mind szerkezeti, mind egyéb tekintetben is legnagyobb gondját alkotta a bizottság munkájának. Az kisebb jelentőségű, hogy Összeférhetienség van akkor is, ha valaki a minisztériumtól jutalmat, kegydíjat, tiszteletdíjat, segélyt fogad el, de a dolognak fontos és nehéz kérdést alkotó része abban van, amikor azt mondja a javaslat, hogy összeférhetlenséget állapít meg az, ha valaki hasznothajtó jogot, vagyoni természetű kedvezményt fogad el. Összeférhetlenségben van az is, aki szerződést köt az állammal, vagy üzleti viszonyba lép vele, stb. Ezeket alaposan kidolgozza a javaslat, úgyhogy ez nem csak akkor összeférhetlenség, amikor az illető maga csinálja, hanem akkor is, amikor helyette a felesége, vagy egyenes ágon rokona csinálja, vagy összeférhetlenség akkor is, amikor nem ő maga csinálja, hanem az ő vállalata, amelynek ő maga részben tulajdonosa vagy akkor is — ide jött a 10. § 2. pontja — amikor ezt egy olyan vállalat szerzi meg, amelynek az illető jogtanácsosa vagy tagja. Ezeket a bizottság mind összefűzte és gondosan úgy rendezte, hogy a tagság tartama előtt szerzett és a tagság tartama alatt szerzett eseteket külön kiemeli. Most így világosabb a törvényjavaslat és ezek a nehéz kérdések, azt hiszem, elég precíz és elég világos, minden érdeket a lehetőség szerint kielégítő elrendezést találnak a javaslat, illetve a bizottság módosításai szerint. Itt van azután a legfontosabb dolog, amit fel akarok hozni és ez .a felsőházi tagokra vonatkozik: a javaslat 17. §-a. Hogy ez a 17. §. eredetiben hogyan szól, azt mindannyian tudjuk. Ezt a bizottság nem tartotta eléggé jónak, nem tartotta eléggé alkalmasnak arra, hogy a Felsőház struktúrájának megfelelően az itteni