Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-27
56 Az országgyűlés felsőházának 27. üléí A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvény^ avaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. szakaszait, melyeket a Felsőház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen.) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási bizottság jelentésének tárgyalása a m. kir. belügyminiszter által a Cunard Steam Ship Co. Ltd., a White Star Line, a Red Star Line, a Compagnie Générale Transatlantique, a Holland Amerika Linie, az United States Lines, a Hamburg Amerika Line, a Navigazione Generale Italiana, a Norddeutscher Lloyd, a Cosulich Societa Triestina di Navigazione, a Canadian Pacific Railway Company, a Lloyd Sabaudo, a Chargeurs Réunis, a Compagnie de Navigation Sud-Atlantique es a Société Générale de Transports Maritimes à Vapeur gőzhajóstársaságoknak az 1909:11. t.-c. 6. §-a alapján kiadott engedélyek meghosszabbításáról, valamint a Navigazione Generale Italiana és a Lloyd Sabaudo hajóstársaságok engedélyeinek az «Italia» hajóstársaságra való átruházásáról az 1909:11. te. vonatkozó rendelkezése értelmiében az országgyűlés elé terjesztett jelentések tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelentést.) Kíván valaki a m. kir. belügyminiszter jelentéséhez hozzászólni? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a m. kir. belügyminiszter jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a m. kir. belügyminiszter jelentését tudomásul vette, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirendi szerint következik a Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közgazdasági és közlekedésügyi, bizottságainak együttes jelentése az országgyűlés tagjainak összeférhet] enségéről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Felsőház! Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására rátérnénk, felkérem a Felsőház t. tagjait, hogy amennyiben a törvényjavaslathoz, a részletes tárgyalás során módosító indítványokat szándékoznak benyújtani, módosítványaikat szíveskedjenek a Felsőház elnöki hivatalánál már most benyújtani. Jelentem a t Felsőháznak, hogy az igazság1932. évi december hó 20-án, kedden. ügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottul Vladár Gábor királyi kúriai tanácselnök urat jelölte ki. Jelentem, hogy az együttes bizottság a törvényjavaslat előadásával • Magyar István bizottsági tag úr ő nagyméltóságát bízta meg. Magyar István ő exoellenciáját mint előadót illeti a szó. . Magyar István: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen tisztelt Felsőház! A nemzet életében is lehetnek úgynevezett erkölcsi elszikesedések, amikor az ammoralitás és az immoralitás lúgja kimarja a talajt. Lehetnek elgazosodások, amikor a termés nagyon gazdag, de csak gazban. Lehetnek elkavicsosodások, amiket a laza erkölcs vízárja okoz és lehetnek elfehérnyésedések, melyeknek oka az erkölcsi aszály. Ezeket rendesen nagy megrázkódtatások okozzák, okozza a háború, okozza a kifosztás, okozza az elszegényedés, okozza az ellenségek gyötrő, kínos elbánása, a nemzetirtó ellenségek szörnyű tényei. A társadalom gyakorlati bölcseire és vezéreire kell bíznom azt, hogy állapítsák meg ők a szenvedésnek azt a nagy fokát, azt a gyötrelmet, amelyen tizenhárom év óta végigment már a nemzet és állapítsák meg, hogy mennyit kell még várni és mi fenyeget még ezen a téren? Én csak meg akartam a szörnyű okok okozatát itt rögzíteni és meg akartam jegyezni azt, hogy mi a történeti tényeknek terhei, súlya alatt élünk 13 esztendő óta. Ezekkel szemben pedig az államkormányzati művészetnek nagyon sok dolga van. Nincs annyi energia, nincs annyi képesség, nincs annyi ötlet, nincs annyi erő, amely ezekkel a nyomorúságokkal meg tudna birkózni, pedig ez mégis kell! E sziszifuszi munkának mi 13 esztendő óta vagyunk szemtanúi és e sziszifuszi munka egy tényezőjének, egyik termékének, egyik erkölcsi alapon kivirágzott termékének merem állítani ezt a javaslatot, amelyet a kormány erkölcsi felfogása, puritánizmusa és az értékes társadalmi egyetemes gondolat és akarat együttesen hozott létre. Hallottam olyan kifogást is, minthogyha — és ez kicsit szemrehányásként hangzott . — ennek a javaslatnak születésénél a demagógia is bábáskodott volna. Én azt hiszem, hogy ez teljesen indokolatlan állítás és képtelen állítás is, mert aki a múlt kormány miniszterelnöke ő exoellenciáját és igazságügyminiszterét, valamint a kormány minden egyes tagját ismerte, az nagyon jól tudja, hogy ezek a férfiak az erkölcsi nívó olyan magaslatán álltak, akiknek nincs szükségük ilyen váddal szemben védekezni. (Ügy van! Ügy van!) Tudom nagyon jól, hogy kísérő zenéje van minden jelentős alkotásnak, de az alkotónak ehhez a zenéhez semmi köze nincs, ez a zene pro és kontra fel-felhangzik néha és mi nagyon jól tudjuk, hogy az minden, csak nem filharmónia, tudjuk, hogy az a legrondább kakofónia. Ezzel szemben nincs más orvosság, csak a vatta, mellyel a fülünket bedugjuk. Ez a javaslat különben igyekszik behatolni a társadalmi gondolat, a társadalmi eszme, a társadalom lelki világába és így törekszik számot adni arról, hogy mi az egészséges társadalmi közvélemény akarata, mi ennek az iránya és mii, kíván a közérdek az elhatalmasodott egyéni érdek, a telhetetlen önzés ellenében. Új szemmel, ép erkölcsi érzékkel és kipallérozott lelkiismerettel lát, értékel és válogat ez a javaslat. Munkája feilső'bbséges mertekkel mérve is, szerény véleményem! szerint,