Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-26

48 Az országgyűlés felsőházának 26. ülése titkára, Kadulescu úr adott. (Halljuk! Hall­juk!) ö kijelentette, hogy (olvassa): «A rend­őrség ezen zavargások megakadályozására ké­sőn érkezett ugyan, ez azonban nem történt szándékosan. A román kormány — hozzátette — azonban a zavargásokat elítéli és sajnálja és az akciótól távol áll annál is inkább, mert az egyik legfőbb törekvése, hogy Magyaror­szággal gazdasági téren a legintenzívebben kooperáljon. Kijelentette továbbá, hogy a ha­tóságok a legerélyesebb ellenintézkedésekre kaptak most utasítást, melynek keresztülvitelé­ről a román kormány gondoskodni fog.» (Fel­kiáltások: Szépen gondoskodott!) Ezek a kilátásba helyezett intézkedések egyáltalán nem látszottak feleslegeseknek, mi­után tudomásunk volt arról, hogy a mai na­pon úgy Kolozsvárott, mint Aradon és Temes­váron, úgynevezett revízióellenes gyűléseket hívnak össze, amelyeknél tartani lehetett, hogy megismétlődnek ezek a magyarellenes zavar­gások. Éppen ezért tehát a román kormány­nak módjában állott, hogy a kellő ellenintéz­kedéseket, helyesebben rendőri intézkedéseket, kellő időben megtegye. Mindennek ellenére megtörtént az az igen sajnálatos esemény, hogy tegnap este Kolozs­várott a m. kir. útlevélkirendeltségnek helyi­sége ellen merényletet követtek el, amennyi­ben, — felolvasom a jelentést (olvassa): «Tün­tetők beverték a kirendeltség épületének ab­lakait, egy ablak függönyét felgyújtották, be­hatoltak az épületbe és kitűzték arra a ro­mán lobogót.» Mélyen t. Felsőház! Amikor azt látom, hogy nem egészen három hét leforgása alatt ezek az események ismétlődnek, hozzátehetném talán, amire tegnap a Képviselőházban tartott beszédemben is utaltam, a jugoszláv sajtó egy részében is bizonyos tervszerűséggel cikksoro­zatszerű magyarellenes uszítások jelennek meg, nem akarom azt állítani, — erre bizonyítékaim nincsenek — hogy ez bizonyos egységes irá­nyításra történik, azonban legalább is feltűnő, hogy időrendben ezek az események, ezek az excès szus ok összeesnek. (Ügy van! Úgy van!) A magyar kormány természetesen a tegnap este vett telefonikus értesítésre azonnal meg­tette azokat az intézkedéseket, amelyeket meg­tenni a legsürgősebben módjában állott. Uta­sítottam bukaresti követünket, hogy a legéle­sebb hangon tiltakozzék a román kormánynál ez ellen az újabb excesszus ellen, (Élénk helyes­lés.) követelje a román kormánytól, hogy most már azután valóban akadályozza meg jó előre a hasonló zavargások ismétlődését (Elénk he­lyeslés.) és követelje annak az elégtételnek a megadását, amely a nemzetközi életben általá­ban szokásos. (Hosszanartó általános helyeslés. — Egy hang a jobboldalon: Ahhoz nem értenek!) Azonkívül szándéka a magyar kormánynak ezt az eseményt — miután úgy látszik, hogy itt bizonyos r egymásutánban és ha nem is egysé­gesen irányítottadé legalább is feltűnő kap­csolatban ismétlődő cselekvényekről van szó, — az egész világ ítélőszéke elé tárni. (Hosszan­tartó általános helyeslés.) Mert, igen t. Felső­Hitelesítik : Isaák Gyula s. h. naplóhitelesítő-i 1932, évi december hó 1-én, csütörtökön, ház, lehetünk mi területben kisebbek, mint ahogy megkisebbedtünk; lehetünk mi lakos­ságban csekélyebb számúak, mint ahogy meg­kevesbbedtünk; lehetnek a mi hatalmi eszkö­zeink kevesebbek, mint ahogy többet elvettek tőlünk; lehetnek gazdasági erőink is meg­fogyatkozottak, de egy nem fogyatkozott meg és ez a magyar nemzeti önérzet. (Ügy van! Ügy van! Hosszantartó élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Ez a magyar nemzeti ön­érzet azonban, amely, úgy látom és meg va­gyok róla győződve, az egész Magyarország közönségében élő valóság, nekünk nyugalmat is parancsol. Mert az igazi erő egyúttal nyugodt öntudattal és biztos fellépéssel jár. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Nem enge­dem azt, hogy a mi közönségünk, talán a leg­utóbbi események hatása alatt, magát hasonló retorziós eljárásokra ragadtassa. (Altalános helyeslés.) Megnyugtathatom az igen t. Felső­házat, hogy e tekintetbenaz intézkedések meg is történtek, de bizonyságát látom ebben annak és ezt hangsúlyozni kívánom: éppen abban áll a mi igazságunk ereje, hogy megmutatjuk, hogy hasonló eszközökkel nem élünk, csak jogos eszközökkel. (Altalános helyeslés.) Egyelőre ez az, amit válaszolni voltam bá­tor Berzeviczy ő excellenciája felszólalására. Méltóztassék ezt kegyesen tudomásul venni. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Berzeviczy Albert ő excellenciáját illeti a szó. Berzeviczy Albert: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad rövi­den válaszolnom a külügyminiszter úr ő nagy­méltósága mostani nyilatkozatára, amely, azt hiszem, az igen t. Felsőház tagjaiban csakis a legjobb benyomást kelthette, mert meggyőzött bennünket a felől, hogy a kormány ismeri kö­telességét ezekkel az esetekkel szemben s eré­lyesen odahat és oda fog hatni, hogy hasonló kellemetlenségek a jövőre elkerültessenek. Az a lojálisnak látszó és békés nyilatkozat, amelyet a román kormány részéről eddig hal­lani alkalmunk volt, akkor fog beccsel bírni, ha a jövőre ezentúl a tények azzal teljesen összhangban fognak állani, amint állottak ed­dig. Ezzel a megjegyzéssel azt hiszem, mind­nyájan tudomásul vehetjük a külügyminiszter úr ő nagyméltósága nyilatkozatát. (Helyeslés.) Elnök: Mai ülésünk napirendje ezzel ki­merülvén, tájékozóul közlöm a Felsőház t. tag­jaival, hogy a legközelebbi ülésünk idejéről és napirendjéről a Felsőház t. tagjait kellő idő­ben és a szokott módon fogom értesíteni. Hátra van még a mai ülésünk jegyző­könyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy az ülés jegyzőkönyvét fel­olvasni szíveskedjék. Kühne Loránd jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben. (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést 'berekesztem. (Az ülés végződik délután 12 óra- 35 perckor.) Jalsoviczku Sándor s. h. ígi tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents