Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-44

Az országgyűlés felsőházának U. ülése 1933. évi június hó 27-én, kedden. 419 nem a nagykereskedelemiben szerzi be, — ki­viévé pár uradalmat, amelynek módjában áll vagonárút rendelni, a többiek kénytelenek azo­kat a cikkeket kicsiben vásárolni, — itt tehát megint fuvartöbblet és sokszázalékos kereske­delmi ártöbblet számítandó a nagykereskedelmi árakhoz. A valóságban tehát úgy áll a 'helyzet. — amit, sajnos, pontosan, számszerűleg kiszá­mítani nem lehet — hogy a mezőgazdasági in­dex jóval lejelbb, legfeljebb 45—50-re csökkent, a Statisztikai Hivatal kimutatta 66%-nál, vi­szont az agrárolló nem 39, hanem 75-^80 a való­ságban. Ugyanezt igazolják a mezőgazdasági népesség vásárlóképességének alakulását fel­tüntető statisztikai adatok is, amelyeket a Gaz­daságkutató Intézet ad ki. Mélyen t. Felsőház! Az» agrárollónak ez a kiélesedése, kitágulása, amit a termelőeszközök áralakulásán kívül a kereskedelmi közvetítés­ből előálló többlet is fokoz, azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági terményárak a terme­lési költségeket sem fedezik. Eiazel szemben tehát csak kétféle módon lehet védekezni,— és a kormány erre az útra is lépett — egyrészt a belső árak fokozásával, megjavításával, más­részt pedig kiviteli lehetőségeknek 'megterem­tésével olyan piacokra, amely piacokon kedve­zőbb árak érvényesülnek, hogy így a mi kiviteli cikkeink áralakulásában ezek a kedvezőbb piaci árak juthassanak érvényre. Ami a belföldi ár­emelési törekvéseket illeti csak röviden utalok arra, hogy a kormány kiadta legutóbb a mező­gazdasági termelés megsegítéséről szóló rende­letet, amelyben, amint tudjuk, a boletta árát négy pengőről három pengőre csökkentette. Ebben a tekintetben tehát a mezőgazdaság vá­rakozását nem elégíthette ki, igaz, hogy anyagi indokok miatt fedezet hiányában. Sajnos, a világpiaci alakulás azt mutatja, hogy a búza­árak emelkedésére nincsen kilátás, tehát ha a bolettasegély is csökken, akkor természetes dolog, hogy a búzaárak további esésére kell el­készülve lennünk, ami a magyar mezőgazda­ságra mindenesetre igen súlyos csapást jelent Másrészt a kormány, nagyon helyesen és a gazdasági érdekeltségek előterjesztéseinek meg­felelően igyekezett olyan segítési módokat is keresni, amelyek általánosabb hatásúak, ame­lyek nemcsak egy termelési ágazat megsegítését célozzák- Ezek közül az intézkedések közül kü­lönösen kiemelendő a kamatsegélyre szánt ösz­szeg. amely ebből a boletta-alapból fedezendő és kiemelendők a tarifamérséklések. Ami a kamatsegélyt illeti, a pénzügymi­niszter úr a maga részéről erre vonatkozólag már meg is tette az intézkedéseket. Bn csak arra kérem, hogy ezeket az intézkedéseket le­gyen szíves továbbfolytatni, mert hiszen az ed­digi kamatengedmények s az általános kamat­színvonal további csökkentése volna az eladó­sodott mezőgazdaság érdekében kívánatos. Amennyire csak lehetséges, az adott anyagi eszközök segítségével kívánatos volna ebben a tekintetben néhány lépéssel továbbmenni, mint t zt a német példa mutatja. (Ügy van!) Ami a tarifamérséklést illeti, ez a mező­gazdaságnak nagyon régi kívánsága. Az 1924-bén megállapított vasúti díjszabás termé­szetesen sokkal magasabb értékszínvonalhoz volt mérve, ennek a magasabb éritékszínvonal­nak százalékában volt megállapítva. Azóta a csökkenés, amit éppen a pénzügyminiszter úr kiadványának indexszámai mutatják, olyan nagymérvű volt, hogy ennek következtétben ezek a tarifatételek természetsizerűleg elvisel­hetetlenül súlyosakká váltak, (Ügy van! ügy van!) Ez egyrészt oda vezetett, hogy a közön­ség mellőzi a vasúti forgalmat, igyekszik ten­gelyen szállítani, az emberek nem utaznak, ha­nem gyalog járnak és ennek következtében pri­mitív visszafejlődés mutatkozik, másrészt pe­dig ez a vasútnak is óriási veszteséget okoz, mert a forgalom csökkenése mindjobban fo­kozza a deficitet, tehát mind kedvezőtlenebbé teszi a vasút pénzügyi helyzetét is. Most végre a mezőgazdasági érdekeltség ismételt sürgeté­sére a kereskedelemügyi miniszter úr elhatá­rozta, hogy tarifamérséklések révén is a mező­gazdaság segítségére siet. Biár nem valamennyi kérésünk talált meghallgatásra és különösen egyes abraktakarmánycikkek tarifamérséklése nagyon kívánatos volna az állattartásnak újabban nagyon veszteségessé válása követ­keztében, de általában csak elismeréssel szól­hatunk erről az intézkedésről, amely a gazda­sági érdekeket a vasút érdekeivel nagyon he­lyesen nagyon bölcsen igyekszik összeegyez­tetni és amelynek remélhetőleg meg is lesz majd a kedvező hatása, legalább a mezőgazda­ság üzemköltségeinek csökkenésében, de talán a vasúti forgalom némi fellendülésében is. (Helyeslés.) Ami a bolettarendeletet illeti azt 'hiszem, csak helyesléssel fogadta a mélyen t. Felsőház azt a kérést, amelyet itt Mészáros István igen t. tagtársunk hangoztatott, aki tudniillik azt kérte, 'hogy az inségsegélygabonát a boletta­kötelezettség alól mentesítsék. A magam részé­ről ezt melegen pártolom és ajánlom a pénz­ügyminiszter úr figyelmébe. Ügyszintén kér­ném, hogy azt az Omge.-ben felmerült javas­latot is legyen szíves magáévá tenni, amely arra vonatkozik hogy a különböző gazdaságok­ban alkalmazott gazdasági orvosoknak kiadott gabona járandóság is mentesíttessék a gabona­levél alól. Ez nagyon méltányos, hiszen a többi gazdasági alkalmazottnál a mentesítés megvan, ennek következtében ilyen különbségtételnek indokoltsága nincsen. Mólyen t. Felsőházi' Másik útja a javulás felé való haladásnak, amelyet a kormány ki­vetni igyekszik, a kedvezőbb kiviteli értékesí­tés. Mint az igen t. miniszterelnök úr mondotta és ismételten hangsúlyozta, ő a kiviteli értéke­sítés biztosításával és megjavításával akar és fog a mezőgazdaság helyzetén javítani. Ez nagyon helyes és a magam részéről egy­általában nem veszem rossz néven, ha az igen t. miniszterelnök úr a walesi hercegnek évek óta gyakorolt példáját a maga részéről is kö­vetve, odaállt azok sorába, akik a magyar ki­vitelnek igyekeznek propagandát csinálni és ezt nemcsak szárazon és vízen hanem még a leve­gőn keresztül is próbálta megvalósítani. De remélem hogy amikor Németország felé ezt a kivitelfejlesztést oly elismerésreméltó buzga­lommal megkísérelte, egyúttal meg is mondotta a mi német volt fegyvertársainknak, hogy: ha levegőn keresztül hoztatok is engem magatok­hoz és a levegőt Luftnak hívják is németül remélhetőleg nem — pestiesen szólva — Luft­ügyletekkel és üzletekkel akartok bennünket kielégíteni, (Derültség és tetszés.) mert ebbe nem vagyunk hajlandók beleegyezni Ami a többi számbajöhető piacot illeti, a magam • részéről # a legnagyobb fontosságot Ausztriának tulajdonítom mert hiszen egy­részt a természetes kapcsolat, a régi évszázados összeköttetés is ezt hozza magával, másrészt pedig magától értetődik, hogy a szomszédos osztrák piac szükségleteinek kielégítésénél ki­64*

Next

/
Thumbnails
Contents