Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.
Ülésnapok - 1931-44
Az országgyűlés felsőházának U. ülése 1933. évi június hó 27-én, kedden. 419 nem a nagykereskedelemiben szerzi be, — kiviévé pár uradalmat, amelynek módjában áll vagonárút rendelni, a többiek kénytelenek azokat a cikkeket kicsiben vásárolni, — itt tehát megint fuvartöbblet és sokszázalékos kereskedelmi ártöbblet számítandó a nagykereskedelmi árakhoz. A valóságban tehát úgy áll a 'helyzet. — amit, sajnos, pontosan, számszerűleg kiszámítani nem lehet — hogy a mezőgazdasági index jóval lejelbb, legfeljebb 45—50-re csökkent, a Statisztikai Hivatal kimutatta 66%-nál, viszont az agrárolló nem 39, hanem 75-^80 a valóságban. Ugyanezt igazolják a mezőgazdasági népesség vásárlóképességének alakulását feltüntető statisztikai adatok is, amelyeket a Gazdaságkutató Intézet ad ki. Mélyen t. Felsőház! Az» agrárollónak ez a kiélesedése, kitágulása, amit a termelőeszközök áralakulásán kívül a kereskedelmi közvetítésből előálló többlet is fokoz, azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági terményárak a termelési költségeket sem fedezik. Eiazel szemben tehát csak kétféle módon lehet védekezni,— és a kormány erre az útra is lépett — egyrészt a belső árak fokozásával, megjavításával, másrészt pedig kiviteli lehetőségeknek 'megteremtésével olyan piacokra, amely piacokon kedvezőbb árak érvényesülnek, hogy így a mi kiviteli cikkeink áralakulásában ezek a kedvezőbb piaci árak juthassanak érvényre. Ami a belföldi áremelési törekvéseket illeti csak röviden utalok arra, hogy a kormány kiadta legutóbb a mezőgazdasági termelés megsegítéséről szóló rendeletet, amelyben, amint tudjuk, a boletta árát négy pengőről három pengőre csökkentette. Ebben a tekintetben tehát a mezőgazdaság várakozását nem elégíthette ki, igaz, hogy anyagi indokok miatt fedezet hiányában. Sajnos, a világpiaci alakulás azt mutatja, hogy a búzaárak emelkedésére nincsen kilátás, tehát ha a bolettasegély is csökken, akkor természetes dolog, hogy a búzaárak további esésére kell elkészülve lennünk, ami a magyar mezőgazdaságra mindenesetre igen súlyos csapást jelent Másrészt a kormány, nagyon helyesen és a gazdasági érdekeltségek előterjesztéseinek megfelelően igyekezett olyan segítési módokat is keresni, amelyek általánosabb hatásúak, amelyek nemcsak egy termelési ágazat megsegítését célozzák- Ezek közül az intézkedések közül különösen kiemelendő a kamatsegélyre szánt öszszeg. amely ebből a boletta-alapból fedezendő és kiemelendők a tarifamérséklések. Ami a kamatsegélyt illeti, a pénzügyminiszter úr a maga részéről erre vonatkozólag már meg is tette az intézkedéseket. Bn csak arra kérem, hogy ezeket az intézkedéseket legyen szíves továbbfolytatni, mert hiszen az eddigi kamatengedmények s az általános kamatszínvonal további csökkentése volna az eladósodott mezőgazdaság érdekében kívánatos. Amennyire csak lehetséges, az adott anyagi eszközök segítségével kívánatos volna ebben a tekintetben néhány lépéssel továbbmenni, mint t zt a német példa mutatja. (Ügy van!) Ami a tarifamérséklést illeti, ez a mezőgazdaságnak nagyon régi kívánsága. Az 1924-bén megállapított vasúti díjszabás természetesen sokkal magasabb értékszínvonalhoz volt mérve, ennek a magasabb éritékszínvonalnak százalékában volt megállapítva. Azóta a csökkenés, amit éppen a pénzügyminiszter úr kiadványának indexszámai mutatják, olyan nagymérvű volt, hogy ennek következtétben ezek a tarifatételek természetsizerűleg elviselhetetlenül súlyosakká váltak, (Ügy van! ügy van!) Ez egyrészt oda vezetett, hogy a közönség mellőzi a vasúti forgalmat, igyekszik tengelyen szállítani, az emberek nem utaznak, hanem gyalog járnak és ennek következtében primitív visszafejlődés mutatkozik, másrészt pedig ez a vasútnak is óriási veszteséget okoz, mert a forgalom csökkenése mindjobban fokozza a deficitet, tehát mind kedvezőtlenebbé teszi a vasút pénzügyi helyzetét is. Most végre a mezőgazdasági érdekeltség ismételt sürgetésére a kereskedelemügyi miniszter úr elhatározta, hogy tarifamérséklések révén is a mezőgazdaság segítségére siet. Biár nem valamennyi kérésünk talált meghallgatásra és különösen egyes abraktakarmánycikkek tarifamérséklése nagyon kívánatos volna az állattartásnak újabban nagyon veszteségessé válása következtében, de általában csak elismeréssel szólhatunk erről az intézkedésről, amely a gazdasági érdekeket a vasút érdekeivel nagyon helyesen nagyon bölcsen igyekszik összeegyeztetni és amelynek remélhetőleg meg is lesz majd a kedvező hatása, legalább a mezőgazdaság üzemköltségeinek csökkenésében, de talán a vasúti forgalom némi fellendülésében is. (Helyeslés.) Ami a bolettarendeletet illeti azt 'hiszem, csak helyesléssel fogadta a mélyen t. Felsőház azt a kérést, amelyet itt Mészáros István igen t. tagtársunk hangoztatott, aki tudniillik azt kérte, 'hogy az inségsegélygabonát a bolettakötelezettség alól mentesítsék. A magam részéről ezt melegen pártolom és ajánlom a pénzügyminiszter úr figyelmébe. Ügyszintén kérném, hogy azt az Omge.-ben felmerült javaslatot is legyen szíves magáévá tenni, amely arra vonatkozik hogy a különböző gazdaságokban alkalmazott gazdasági orvosoknak kiadott gabona járandóság is mentesíttessék a gabonalevél alól. Ez nagyon méltányos, hiszen a többi gazdasági alkalmazottnál a mentesítés megvan, ennek következtében ilyen különbségtételnek indokoltsága nincsen. Mólyen t. Felsőházi' Másik útja a javulás felé való haladásnak, amelyet a kormány kivetni igyekszik, a kedvezőbb kiviteli értékesítés. Mint az igen t. miniszterelnök úr mondotta és ismételten hangsúlyozta, ő a kiviteli értékesítés biztosításával és megjavításával akar és fog a mezőgazdaság helyzetén javítani. Ez nagyon helyes és a magam részéről egyáltalában nem veszem rossz néven, ha az igen t. miniszterelnök úr a walesi hercegnek évek óta gyakorolt példáját a maga részéről is követve, odaállt azok sorába, akik a magyar kivitelnek igyekeznek propagandát csinálni és ezt nemcsak szárazon és vízen hanem még a levegőn keresztül is próbálta megvalósítani. De remélem hogy amikor Németország felé ezt a kivitelfejlesztést oly elismerésreméltó buzgalommal megkísérelte, egyúttal meg is mondotta a mi német volt fegyvertársainknak, hogy: ha levegőn keresztül hoztatok is engem magatokhoz és a levegőt Luftnak hívják is németül remélhetőleg nem — pestiesen szólva — Luftügyletekkel és üzletekkel akartok bennünket kielégíteni, (Derültség és tetszés.) mert ebbe nem vagyunk hajlandók beleegyezni Ami a többi számbajöhető piacot illeti, a magam • részéről # a legnagyobb fontosságot Ausztriának tulajdonítom mert hiszen egyrészt a természetes kapcsolat, a régi évszázados összeköttetés is ezt hozza magával, másrészt pedig magától értetődik, hogy a szomszédos osztrák piac szükségleteinek kielégítésénél ki64*