Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-7
Az országgyűlés felsőházának 7. ülése 1931. évi december hó 17-én, csütörtökön, báró Wlassics Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Vitéz Horthy István felszólalása a sütvényi ménesnek a bon védelmi minisztérium részéről történő átvétele tárgyában. Gömbös Gyula bonvédelmi miniszter felszólalása. — Meczner Bóla ós gróf Teleki József, mint az 1871 : VIII. te. 35- §-a alapján szervezett királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság tagjai; — Jankovich Bóla, mint az 1896: XXVI. te. 8. §-a alapján szervezett királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság tagja leteszik az esküt. — Am. kir. minisztérium jelentésének folytatólagos tárgyalása «a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről. Ezzel kapcsolatban : A Képviselőház határozata a nyugdíjtörvény-reformjavaslatnak a folyó költségvetési évben, az országgyűlés elé leendő terjesztése tárgyában. Felszólaltak : Vásáry József, Teleszky János, Székács Antal, gróf Zselénszky Róbert. — A Iegközebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A Jcormány részéről jelen vannak: Gróf Károlyi Gyula, Walko Lajos, Zsitvay Tibor, vitéz Gömbös Gyula, Ivády Béla, Kenéz Béla, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik d. e. 10 Óra 12 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Dáni Balázs jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig- gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Mielőtt napirendünkre rátérnénk, bejelenteni, hogy Horthy István ő excellenciája a sütvényi ménesnek a honvédelmi minisztérium részéről történő átvétele tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Vitéz Horthy István: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az állam minden vonalon leépít, minden vonalon leépítenek egyesek is, különösen pedig leépítenek azok, akik ingatlanbirtokosok, mert a gazdaság rosszul megy, és a gazdáknál, ,a háztulajdonosoknál van alap, amelyet az állam megadóztathat és pedig megadóztathat értéke szerint, míg az olyan vagyonok tulajdonosai, amelyeknél ingatlanalap nincsen, eltagadhatják a jövedelmet, csak a becsületük diktálta jövedelmeket vallják be. Ezért én azt hiszem, hogy elsősorban azoknak kell, hogy az állam segítségére legyen, akiknek megfogható vagyonuk van, és a leépítésnél ezeknek segítsen az állam abban az arányban, hogy az állam vele ne károsuljon, hanem előnyökhöz juthasson. Nézetem, szerint azonban már előbb kellett volna a leépítést kezdeni és akkor talán sokkal jobb helyzetben lehetnénk, mint most-Én a leépítést, helyesebben szólva a takarékosságot FELSŐHÁZI NAPLÓ I. ott, ahol szavam volt, már 1919 őszén elkezdtem. Akkor az történt, hogy a hadügyminiszter r a fehér asztalnál odaajándékozta a földmívelésügyi miniszternek Sütvényt és a csikótelepeket. Én akkor azután átvettem a lovassági felügyelőség funkcióit és tiltakoztam ez ellen. Erre egy megbeszélést, egy ankétot hívtak össze. Ott Jeszenszky ő méltósága, aki akkor a lovasügyek intézője volt, azt mondotta, hogy nagyon szívesen átadja a csikó-telepeket, de Sütvényre neki szüksége van. Én ezt be is láttam, mert megmutatta Sütvény azt, hogy kiváló hely a nevelésre, mert Sütvény úgy alakult, hogy tisztektől vettek össze lovakat és azok után nevelték a többi lovat. Tehát nem volt nekik első klasszisú kanca-anyaguk «telivérben és dacára ennek, a sütvényi talajviszonyok odafejlesztették a telivért, hogy először is nagyon sok verseny nyerő ló volt az ott nevelt csikók között, sőt még olyan ló is volt, amelyiket kivittek Angliába, és az angol elsőklasszisú lovak között is számottevő volt. Sajnos, amikor a háború kitört, ezeket a lovakat ott tartották az angolok és soha többé vissza nem kaptuk azokat. Én akkor azt mondottam, szívesen adom át Sütvényt, először azért, mert nagyon sokba kerül a fenntartása, hiszen akkori értesüléseim és feljegyzéseim szerint egy ló, amelyet Sütvényben neveitek, kétszeresébe került annak. amit egy lóért adtak, amikor megvásároltattak fyyes ménesek. Ez volt az első. A másik az voit, hogy kis Magyarország vagyunk, nagyon kicsi a lovasság, a tüzérségnek sem kell annyi, minek neveljünk tehát akkor, amikor itt vannak az országban jó ménesek, ahol jó lovakat nevelnek, olcsóbban, mint Sütvényben és ahol olcsóbban kapjuk meg azokat. így azután átengedtem ezt, csak megtartottam a csikótelepeket. A csikótele péket pedig azért, tartottam meg, mert épen a gazdákon is akartam azáltal segíteni, hogy fiatalon vásárolhatják meg a csikókat és azokat 14
