Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-6
Az országgyűlés felsőházának 6. ülése 1931. évi december hó 16-án, szerdán, báró Wlassics Gyula és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai ; Baltazár Dezső interpellációja — az összkormányhoz — a magas kamatok tárgyában. — A minisztereloök válasza. — Elnöki előterjesztések. — Az igazolóbizottság jelentése. — A gazdasági bizottság jelentése: 1. az 1926: XXII. t.-c. 18. és 19. §-ai alapján a törvényhatóságok, valamint a szervezetek és intézmények részéről megválasztott és nem Budapesten lakó felsőházi tagok költségtérítésének ós a Felsőház választott tisztviselői tiszteletdíjának leszállítása, továbbá II. a Felsőház háznagyának a házszabályok 80. §-a alapján előterjesztett jelentése tárgyában. — A mentelmi bizottság jelentése báró Bottlik István, Kiss Ernő, Körmendy Mátyás, Szaivasy Imre és Szőke Gyula felsőházi tagok mentelmi ügyében. — Am. kir. minisztérium jelentós s «a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról« szóló 1931 : XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági ós pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről. Fe.szólaltak : Egry Aurél előadó, Back Bernát, Tóth Lajos. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Gróf Károlyi Gyula, Ivády Béla. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 16 perekor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Dáni Balázs, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Mindenekelőtt bejelentem, hogy a Kormányzó úr ö Főméltósága névünnepe alkalmából, az eddigi szokáshoz híven, Ö Főméltóságánál megjelentem és a Felsőház nevében legmelegebben érzett jókívánságainknak kifejezést adtam, amelyekért ö Főméltósága köszönetét nyilvánította. Tudomásul szolgál. Mielőtt napirendünk tárgyalására rátérnénk, jelenteni a t. Felsőháznak, hogy Baltazár Dezső ő excelleneiája interpellációt óhajt előterjeszteni az összkormányhoz a magas kamatok tárgyában. Az interpellációk — mint tudni méltóztatnak — rendszerint az ülés elején, a napirend tárgyalása előtt terjesztetnek elő, tehát Baltazár Dezső ő excellenciáját illeti a szó. Baltazár Dezső: Nagyméltóságú Elnök Ur! T. Felsőház! Mivel most van alkalmam a Károlyi Gyula gróf kormányának bemutatkozása után a Felsőház színe előtt első alkalommal szólani, engedtessék meg nekem egészen röviden megemlékeznem Bethlen István gróf távozásáról. (Halljuk! Halljuk!) Én sajnálom, hogy elment. Neki kellett volna az országot kivezetni azokból a szörnyű nagy bajokból» melyekbe az ő miniszterelnöksége alatt jutott. FELSŐHÁZI NAPLÓ L A politikai követelmények mérlegén is ez okozta volna a legkisebb zavart. Az ország választóinak reászavazott nagy többségét, így engemet is ez elégített volna ki. Tudás és energia tekintetében is ő lett volna erre hivatott. Ö szerezhetett sok tapasztalatot és bölcseséget, amelynek tőkéjét a keserű csalódások iskolája bőven szolgáltatta neki. De amilyen elítélendőnek tartottam volna őt palotaforradalommal távoztatni el a miniszterelnöki székből, éppenúgy tartom nagyra azt az áldozatot, amelyet Károlyi Gyula gróf hazafias készsége hozott, (Éljenzés.) amikor Bethlen István gróf önkéntes és visszavonhatatlan távozása után a sokszoros válságba jutott ország ügyeinek vitelére és a példátlanul súlyos felelősség hordozására vállalkozott. Széles látóköre, a diplomácia terén való jártassága, az élet elemi oldalainak ismerete, egészséges tapasztalati anyaga, az őstermelés sorsával a maga sorsának azonossága, független, erős alapokon álló vagyoni helyzete és szeplőtlen előélete mindnyájunkat nagy reménységre jogosít. A multak hánytorgatásából nagyon kevés haszon van. Aki az eke szarvára veti a kezét és hátratekint, nem méltó az Isten országára, — mondotta az, akinek országa, ha nem ebből a világból való volt is, a világnak, az életnek az embereknek legelemibb, leggyakorlatibb törvényeit, igényeit és szükségeit jobban ismerte, mint bárki más. Mivel azonban a múltból átmenet nélkül nem juthatunk el a jövendőbe, engedtessék meg nekem a múltról csak annyit mondani, hogy azzal a 12 pontból álló és mindent átfogó programmal, amelyet két évvel ezelőtt ajánlani voltam bátor, amelynek végrehajtásához a külföld anyagi segítsége biztosítva volt, és amelynek egyes részeit azóta az uralkodó pártban és 10
