Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-4

Az országgyűlés felsőházának 4-ik ülése 1931. évi augusztus hó 4-én, kedden. 33 pen szabjuk meg azokat a segítségeket és azokat a feltételeket, amelyek mellett az, ipar megélhetését meg tudja találni. S a mezőgazdaság terén? A búzaértékesítés nehézségeit sikerült az utóbbi időben, különösen megkötött szerződéseinkkel, részben kiküszöbölni és azonfelül egy^ bizonyos internacionális irányban is biztató jeleket látunk, hogy talán a búzaértékesítés kérdését is sikerül megoldani... (Gróf Széchenyi Aladár: Ez méer kérdés!) Mindenesetre kérdés az, hogy a külfölddel kötendő szerződéseink a jövőben milyen eredményt fognak mutatni, de az a reményünk mesrvan. hosry ebben >az irányban haladva, eredményeiket foigunk elérni. Ee-véb mezőgazdasági terményeinknek, állata irknak és állat

1 terményeinknek értékesítésébpn kétségtelenül azt látink. hosry tulajdonképpen nem nagv segítséggel sikerült o'yan eredményeket elérnünk a kivitel biztosításában, hos^v ezen a megkezdett úton nekünk feltétiénül tovább kell haladnunk. Ezt parancsol i a az ész^zpWíség is. Ma. midőn elsősorban kölesönnel kívánunk seigí+pni a momentán bagóikon. — de segítenünk kell önerőnkből is — meg kell keresnünk, hogy melyek azok az árok. — •nár.'h'uzamosa.n met is indítottuk ezt a rnunkíát — amelyek bizonyos segítséggel m^en ki m eh ptn én elk. A valntaszerzpsnek ez, a les^eerps^sé^esehb és leíHermps^ptPS'Pbb módi a, rpprt ba rnost aldoziatokat VPII hoznom a^z-ért, bocv IrnViSÖnt s^erpzzek. mípTt ne "hozzak áldozf+p'kqit a^^vl boinfy az érték pi

«ítésnek ro^mopabb PTn^lósé-vrpI ínetj»^ azokhoz, az int

p

rnnoionAlís fizetési es^kö/ökhöz- amelvekre ennek Pf. nr«7Ópcnak szükspce van. (f^vőf "P^iV JAVW. TT,-7ÓV+ tetszett meírakadálvozni a dnhá-nvexportoWÏ és ezen az -nton tp«*yem IphietŐvé azt, hnrrv neo.sak va bit a -ÍÖT-ÍÖTI bp ídf,. ampllvp] tplip.cftp-ni tu ri'nrn 'J'-K+plpyet+see'eimpt, hr>ín'Pm. ppr-tTc<noT>c;rnÍTi'

;

' pló"VífŐIPP" is bpacüi-rtoV 3 7 esrész bplfö

1

^! fprtTTpl^öre. arni +pi*"mps7

i

ptpsen az eprese frç\i/,r^ftantr{ plpf f p^lpn ^"^pspre ve^pt. T. Felsőház, én ezeket főkép azért mondom, hogy méltóztassék betekintést nyerni azokba a tervekbe, amelyek a kormányt foglalkoztatják. Hallottam különféle közjogi — elismerem, hogy különösen báború előtti mentalitásból nézve igen jelentékeny — érveket, hosry a kért felhatalmazás megadása agerályos. Remélem azonban, hosry ezeket az aggályokat el lehet oszlatni. (Helyeslés a középen.) Hallottam arról is, hogy az államháztartás szempontjából micsoda nehézségei vannak, — majd^ ezekre rátérek — de nem hallottam jaz országos bizottságnak legfontosabb működéséről, amely bizottság nemcsak ezekről az átmeneti és paillatív eszközökről kell hogy tanácskozzék és támogassa a kormányt, hanem^ kell hogy^ lerakja annak a gazdasági politikának alapjait, illetőleg kijelölje azokat az utakat, amely utakon haladva mi ezekből a baiokból megszabadulunk és kíjelölie azokat a módozatokat, amelyek bennünket jövőre ilven baiok

+

ól mesr fognak maid menteni. (Ügy van! Ügy van!

r — Gróf Széchenyi Aladár: Ez az országgyűlés dolga!) Igen. ez az országgyűlés dolga, ezzel az országgyűlés elé is foerunk ^jönni, de az előkészítése ezeknek az intézkedéseknek, igenis, ennek a bizottságnak a feladatát képezi. De méltóztassanak megengedni, hogy a momentán segítség szempontjából az államháztartás helyzetéről is nyilatkozzam. Engem itt bizonyos szemrehányás ért azért, hogy miért nem tártam fel néhány hét előtt a helyzetet, miért csak most tárom fel. Hát egyszerűen azért, mert néhány hét előtt még más volt a helyzet, mint ma. Ezen a néhány héten több történt gazdaságpolitikai téren Európában, mint amennyi máskor, a háború előtt, évek alatt történt. (Ügy van! Ügy van!) Itt napról-napra olyan módon változott a helyzet, amely mireánk is hatást gyakorolt, hogy én nem láthattam azt előre, hogy az állami bevételek olyan mértékben fognak visszaesni, amilyen mértékben a bekövetkezett gazdasági viszonyok között viszszaestek. Ne várja senki azt, hogy izgatott hangulatú viszonyok között a pénzügyminiszter idejöjjön rémképeket festeni a falra és azt mondani: vigyázzatok, még miiven mindenféle bajok következhetnek itt be. (Gróf Hadik János: Nem kell félni!) Ez nem a pénzügyminiszter feladata, ez lehet az ellenzék feladata. A pénzügyminiszter feladata nem lehet az

% hogy mindenféle eventualitásoknak elősorolásával végig izgassa az egész publikumot. Azt különben, hogy itt deficit fog előállani, akkor még nem

1 lehetett látni. Ma is miről van szó? Arról van szó, hogyha a viszonyok olyanok maradnak, amilyenek, sajnos, most — és tekintve a részemről is sajnálattal konstatált rossz terméskilátásokat — (Gróf Széchenyi Aladár: A kilátáson már túl vagyunk!) Részben túl van, részben nincs túl. (Egy hang jobbfelől: De túl vagyunk, sajnos!) Lehet, hogy az országnak egyes vidékein annyi kárt okozott már a szárazság, hogy túl van, másokat azonban még éltet a remény, hogy ezek a kisebb-nagyobb esők például nem katasztrofális kukoricatermést hanem közepes kukoricatermést fognak eredményezni. Ne méltóztassanak az egyes helyeken jelentkező, kétségtelenül katatszrofálisan rossz termésered m én vek et az egész országra általánosítani. De kétségtelenül megegyezünk abban, hogy olyan nagy vidékeken van rossz termés, hogy itt az egyenes adóknak olyan mértékű befolyására, mint amilyent reménykedhettünk jó. vagy közepes termés esetén, nem lehet számítani. Figyelembe véve ezeket és azt a körülményt, hogy azok, akik nekünk kölcsönt nyújtani hajlandók, követelik azt, — amit különben nekünk a nélkül is meg kell tennünk — hogy államháztartásunk egyensúlyát feltétlenül biztosítsuk, volt szükséges ilyen felhatalmazás kérése az államháztartás szempontjából. Azt méltóztatott mondani: ne legyek illúzióban, én megtakarításokat itt nem fogok tudni elérni; azt is méltóztatott ma mondani ő méltóságának, hogy ne legyek illúzióban, mert nem tudok elérni új adókkal sem eredményeket. De ha ez a két tétel ilyen mértékben igaz volna, akkor kérdem: mit lehet egyáltalában tennünk? Már pedig egészen bizonyosan tudom, hosry az államháztartás egyensúlyát nekünk feltétlenül fenn kell tartanunk és fenn kell tartanunk azzal, hogy a kiadási oldalt a lehetőségig csökkentjük, (Ügy van! Ügy van!)

r de ha ezzel esetleg nem tudunk azonnal kellő eredményt felmutatni, akkor nem szabad viszszariadnunk attól sem, hogy a bevételi oldalt növeljük, mert ha erre bármi okból nem volna bátorságunk, akkor nem tennők meg az ország érdekében azt, amit pedig az ország érdekében feltétlenül meg kell tennünk. f Ennek az országos bizottságnak az a feladata, hogy az összes viszonyokat mérlegelve és áttekintve, gondosan keresse azokat a módozatokat, amelyeket követnünk kell a megtakarítások és esetleg az állami bevételek foixh