Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-20

Az országgyűlés felsőházának 20. ülése fejtegetésekkel foglalkozni, hiszen erről itt a Felsőházban annyi szép, magas szárnyalású beszéd hangzott el sok objektivitással azoknak a férfiaknak a részéről, akik illetékesek erre s akik nagy közgazdasági tudásuknál fogva erre hivatottak is. Ellenben igenis kell pár olyan kérdéssel foglalkoznom, amely a kisgazdát még a mostani nyomorúságában is közvetlenül érinti és amelyen segíteni lehet. Méltóztassanak megengedni, hogy a mai rossz pénzügyi helyzetre vonatkozólag, elmondjak egy kis történetet, hogy megértsék a Felsőház mélyen t. tagjai, hogy miért érzem én át olyan súlyosan ezt a borzasztó gazdasági krízist, • nem a magam baja miatt Meg vagyok győződve róla, hogy a Felsőháznak minden egyes tagja úgy érzi, hogy nem a saját, hanem a nemzet érdekében dolgozik. Ez. a kis történet a következő. Amikor a világháborúnak és az áldatlan forradalmaknak vége lett, s amikor láttuk tombolni a politikát a szélsőségében, én — őszintén megmondom — meg voltaim rendülve, meg voltam döbbenve és attól féltem, hogy a fiatal magyar kisgazdatársaim balra mennek és nem lehet őket megtartani a nemzeti eszmének. Ekkor én egy akciót indítottam amelybe bevontam a gazdaapákat sárra beszéltem rá őket, hogy fiaikat taníttassák, hogy több gazdasági tudással legyenek felvértezve, taníttassák azért, mert a magyar kisgazdának nines meg az a feltétlen szükséges gazdasági tudása, amellyel neki a nagy világversenyben^ rendelkeznie kell, hogy meg tudja Önállóan állani a helyét. Állítom, ha többet foglalkoztak volna a magyar kisgazdával s előbb adtak volna neki gazdasági tudást, akkor ez a nyomorúság, amely ina az országban van, nem volna olyan mértékű és olyan arányú, mint amilyenné most lett, Ezeket a fiúkat 4—5 télen keresztül gimnáziumi tanárok, akiket a hatóságokkal karöltve felkértünk erre, a mezőgazdasági kamarának erkölcsi és anyagi támogatásával tanították általános tudásra, de mondhatnám, hogy a helyesírástól és szépírástól, az egyszeregytől, az összeadástól és a többi számtani alapismerettől kezdve, 'hogy magasabb gazdasági képzettséget, tudást nyerjenek. Ebben a kamarai tisztviselők is közreműködtek. Közben — hála a jó Istennek — elmultak a nehéz idők, egy kissé jobb konjunktúra is lett és az előző magyar kormány nagyon bölcsen belátta, hogy ezzel a néptömeggel foglalkozni kell. Akciókat indított. Azt mondotta a kisgazdáknak: műtrágy ázzatok, mert ha műtrágyáztok, többet és jobbat tudtok elérni. Traktorokat vegyetek, mert ha traktorokat vesztek, sokkal több eredménnyel tudtok dolgozni, mert akkor szántjátok fel és akkor művelitek mieg a földet, amikor a legjobb, amikor az arra a legalkalmasabb. Ez a jó munka fogja azután előidézni azt az ejredményt, amelyre nektek feltétlenül szükségetek van. Jött a svájci marhabehozatal. Aki ismeri a dunántúli kisgazdát, aki tudja azt, hogy az hogyan rajong azért, hogy neki szép, nemes, elsőrendű állatai legyenek, aki tudja, hogyan takarítja az meg minden fillérét ezért, annak nem kell bizonyítanom, hogy az a kisgazda örömmel kapott az után, hogy állami kedyezr ménnyel, állami támogatással 2000 pengőért Svájcból elsőrendű állatokat hozzanak be, hogy vérfelfrissítiés t legyen, Ihogy a gazdasági versenyben egy lépéssel ő is előre menijen. Mi a helyzet ma, t. uraim'? Káin, aki sokat küzdöttem azért, hogy a magyar somogyi kisgazdába lelket verjek, hogy az a magyar so1932. évi június hó 2h~én, pénteken. 383 mogyi kisgazda tanuljon, haladjon, szebbet, jobbat, nemesebbet, többet termeljen, ma gyűlölettel gondolnak és nekem kell futkosnom a bankokhoz, hogy adjanak annak a kisgazdának haladékot, ne árvereztessék el, ne Hiúzzák ki a földet a lába alól En, innen, erről a helyről felhívom a földin ívelés ügyi miniszter úr és a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy ha az adósságok rendezése elkövetkezik, ha a hitelt meghosszabbítják, elsősorban ezeknek a kisgazdáknak a hitelét kell rendezni és meghosszabbítani. Ha másra nem is kerül, erre feltétlenül kerülnie keli pénznek. Mert mi a helyzet, igen t. Felsőház? Azok a kisgazdák, akik ezeket a hiteleket igénybevették, akik állattenyésztésüket fejlesztették, akik a mezőgazdasági kultúráit előrevitték, azok annak a községnek vezetőemiberei voltak. Mi lesz azokból az emberekből, Iha nekik most elárverezik földjüket? Annak a községnek nincstelenjei! Ez nagyon szomorú, igen tisztelt Felsőház! En ismerek több, nagyon érdemes kisgazdát, akik évek hosszú során át vezetőszerepet vittek a községben. Egyikük a föld árának konjunktúrája idején eladott egy 60.000 pengős birtokot, és helyette megvett egy 100.000 pengősét. 40.000 pengő adósság volt a birtokon, ezt az adósságot átvette. Ezelőtt egy hónappal az elsőhelyi bekebelezés 30.000 pengős vételáron árverésen adatta el azt a birtokot. Itt gondolkodóba kell esnünk, igen t. uraim! Lehetetlen dolog az, hogy a szegény népet így tönkretegyék. Itt feltétlenül cselekedni kell, itt áldozatot kell hoznia mindenkinek, hogy azt az intelligens, becsületes, hazafias, hazáját igazán szerető magyar népet kivezessük ebből a válságos helyzetből. József főherceg ő fensége hivatkozott rá^ ő a tanú arra, mint igazi jó magyar hadvezér, mint jó magyar testvér és jó apa hogy azok a magyar kisgazdák megállották ilelyüket akkor is, amikor életet és vért kellett áldozni a hazáért. Az adóról csak pár szót akarok szólani. Igazságtalanságnak tartom és nem tartom egyenlő elbánásnak azt, hogy az 1926-ban lerögzített földadót a kisgazdáknál ma is fenntartják. Ez sérelmes., mert 30 pengős búzaárnál rögzítették le a jövedelemadót, ma pedig, mikor 10, vagy 14 pengő lesz a búza ára, és a gazdának nincs jövedelme. Mégis, mivel a gazda könyveket nem vezet, számtartást nem csinál s így nem tudja számszerűen^ könyveléssel bizonyítani azt, hogy neki nincs jövedelme, a, pénzügyigazgatóságok nem fogadjak el^ a védekezést és kérlelhetetlenül behajtják rajta azt a jövedelemadót, amikor pedig a gazdának jövedelme nincs. Kívánatosnak tartanám és kérem is a pénzügyminiszter urat, hogy a jövedelemadó rögzítését törölje el. Vissza kell térnünk az 1926-os jövedelemadó alapra A gazdát a tényleges jövedelem után kell megadóztatni. Igen t. Ház! Még egy fontos kérdéssel kívánok foglalkozni. {Halljuk! Halljuk!) Nálunk a ' Dunántúlon nagyon sok vadkár van. En őszintén megmondom, nem viseltetem ellenszenvvel a nemes vadak iránt, nekem is van jóés szépérzékem. Nem azt mondom, hogy ki kell pusztítani az állatokat. Azokat az állatokat tartani kell, de nincs szükség arra, hogy a hegységekben, ahol a kisgazdák birtokai a községek határában erdőkkel vannak körülvéve, csordaszámra 30—40 darab szarvas járja a vetéseket tavasszal és ilyenkor nyáron, mielőtt a gazda le akarná aratni a vetését, teljesen