Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-94

Az országgyűlés felsőházának 94. ülése Elnök : Itt hozzászólások vannak. Vitéz Hellebronth Antal ő excellenciáját illeti a szó. Vitéz Hellebronth Antal : Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Az általánosságban elfogadott törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése azt követeli — amint azt az előadó ur ő méltósága is kiemelte —, hogy az ország összes gazdaságosan dolgozó villamoserőművei egy nagy országos vezetéken keresztül szolgálják az ország összes energiaszükségleteit. Hogy ennek az egységes vezetékrendszernek az állam kezében kellene lennie, az, úgy hiszem, bizonyításra nem szorul, mert a távvezetékek éppenúgy, mint a vasutak, csak akkor szolgálhatják korlátlanul az ország és a honvédelem érdekeit, ha azok az állam tulajdonában vannak. Az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzete nem engedi meg azt, hogy ezeket a távvezetékeket kizárólag az állam építse meg. A törvényjavaslat rendelkezései szerint pedig azok a távvezetékek, amelyeket magánosok és vállalatok építenek, csak 50 év múlva jutnak háramlás útján az állam kezébe, kivéve, ha olyan pénzügyi helyzetbe kerülne az állam, hogy ezeket a távvezetékeket körülbelül 30 esztendő múlva megválthatná, így tehát az állam nagyon hosszú idő letelte után — valószínűleg csak 50 év múlva — lesz abban a helyzetben, hogy a távvezetékek birtokában a villamosenergia vezetésére, szolgáltatására valóban jelentősebb befolyást tudjon gyakorolni. Pedig erre a" befolyásra okvetlenül és sürgősen szükség van. Az ország mai válságos gazdasági helyzete paranesolólag megköveteli azt, hogy a villamos energia vezetése, szolgáltatása az ország mezőgazdasági érdekeinek szolgálatába állíttassék. Az olcsó energiával és munkagépekkel való ellátás lehetővé tenné azt, hogy az ország lakossága gazdasági terményeinek géperejti háziiparral otthon való feldolgozása által pótolja azt a veszteséget, amelyet gazdasági terményeinek árcsökkenésével szenvedet. Csak az állam teheti meg azt, hogy távvezetékeket, tanyai hálózatokat építsen, mert az ország szegényebb vidékein, amelyek ipartelepeket nélkülöznek, ezek a távvezetékek semmiféle jelentős haszonnal nem kecsegtetnek és így a haszonszerzésre alakult magánvállalatok ezeket a vezetékeket sohasem fogják megépíteni. Jellemző például szolgálnak erré azok a tanyák és házcsoportok, amelyek a távvezeték mellett fekszenek. Az elágazó vezetékeket a távvezeték tulajdonosa abszolúte nem építi meg, mert ez őt haszonnal nem kecsegteti. Ezt nem is lehet tőle zokon venni. A tanya, a házcsoport tulajdonosa pedig ezt az elágazó vezetéket saját erejéből sohasem fogja megépíthetni. Itt csak az állam segítő keze teremthet rendet. De ehhez pénz kell, és ennek a pénznek előteremtéséről rendelkezett az eredeti törvényjavaslat 58. §-a, amely az országos energiagazdasági alapot a szolgáltatott villamos energia után 2 százalékos villamossági illeték beszedésével akarta megalkotni. Ez a fogyasztókra áthárított illeték oly elenyészően csekély, hogy sem az ipar, sem a mezőgazdaság érdekeit nem veszélyeztetné. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy egy falusi és kisebb városi háztartást, amelynek áramszámlája havonként 5 pengőt tesz ki, ez a villamossági illeték tíz fillérrel terhelne meg. Különösen azért egészen lényegtelen ez a megterhelés, mert a villamos árammérők hibahatára, pozitív-negatív négy százalék, esetleg tehát az illető fogyasztóra a villanyóra nem tíz fillérrel, hanem 20 fillérrel többet fog kiróni. Lehetséges, hogy 20 fillérrel kevesebbet. Arra, akinek villanyórája úgy van beállítva, hogy történetesen kevesebb fogyasztást mutat, mint amennyi 1931. évi február hó 14-én, szombaton. 77 tényleg volt, ez nem lesz hátrányos, annál kevésbbé fogja az illető megérezni, hogy ezt a 2 százalékos illetéket fizeti. Ez a 2 százalékos villamossági illeték természetesen jelentősebb összeget fog kitenni, mégpedig hozzávetőleg ez az összeg két és három millió pengő közt ingadozik. Ez a biztos jövedelem az országos energiagazdasági alapot bizton megteremtené, mert erre a biztos jövedelemre lehetne törlesztéses kölcsönt felvenni és ha ezt az állam megcsinálja, akkor lehetséges, hogy a kereskedelemügyi miniszter csakugyan befolyást fog gyakorolni tudni a távvezetékek építésére. A villamos hálózatok építése következtében ez a 2%-os megterhelés is csak átmeneti jellegű lesz, mert nagyobb fogyasztásnál az áramárak le fognak csökkenni, és nagyon hamar megtörténhetik, hogy ez áramárcsökkenés többet fog kitenni, mint a villamossági illeték, az országos energiagazdasági alap javára beszedett illeték. Az áramvezeték felhasználhatósága munkaalkalmat fog teremteni és ezáltal ez az illeték nagyobbrészben megint visszakerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Az országos energiagazdasági alap elsősorban vezetékek, hálózatok megépítésére és fejlesztésére volna felhasználandó, de lehetővé tenné azt is, hogy az állam gazdasági gépeket szerezzen be és ezeket a gazdasági gépeket kamatmentesen kölcsönkap bocsátaná az ország lakosságának kezeibe, ami által lehetővé lenne az, hogy a géperejű háziipar csakugyan létrejöjjön. Az előadottak alapján kérem a t. Felsőházat, hogy a törvényjavaslat 58. §-át ellentétben a Felsőház együttes bizottságának szövegezésével a következő indítványban javasolt módosított szövegben- méltóztassék elfogadni. Ez a módosítás szórói-szóra megegyezik a törvényjavaslat eredeti szövegével (olvassa): «Ellenindítvány. Indítványozom, hogy a törvényjavaslat 58. §-ának első bekezdése töröltessék és ennek helyébe első és második bekezdéskép a következő szöveg iktattassék: 1. A kereskedelemügyi miniszter a közvetlen fogyasztóknak ellenérték fejében szolgáltatott villamos energia után villamossági illeték szedését rendelheti el, de köteles erről az országgyűlésnek jelentést tenni. A villamossági illeték a szolgáltatott energia ellenértékének legfeljebb 2%-a lehet. Az illetéket az energiát szolgáltató vállalat köteles fizetni, de ezt a fogyasztókra átháríthatja. 2. A villamos energiára kivetett illeték hozadékából, valamint a bírságpénzekből (64. $) Országos energiagazdasági alapot kell létesíteni. Ez az alap az ország energiaellátásának fejlesztésére szolgál. Az alapból villamosenergiávál el nem látott területek energia-szükségletének ellátására alakuló vállalatok részére kölcsönt lehet nyújtani vagy annak terhére ily vállalat létesítésében részvényjegyzés, üzletrész jegyzés útján vagy más alkalmas módón részt lehet venni.» (Helyeslés.) Ellen indítványom elfogadása esetén a régi második bekezdés harmadik bekezdés lesz. Elnök : Bernát István ő méltóságát illeti a szó. Bernát István : Igen t. Felsőház ! Én azt a módosítást, amelyet ő excellenciája éppen az imént javasolt,a legteljesebb mértékben magamévá teszem és legyen szabad ezen elhatározásomnak megindokolását röviden előadnom. Az energia-törvényjavaslat, mint az előző szónokok eléggé kifejtették és mint mindnyájan tudjuk, igen nagy gazdasági jelentőséggel bír. Ha azonban megállanánk tisztán a gazdasági jelentőségnél, úgy gondolom, nem töltenők be eléggé azt a feladatot, amelyet mint a törvényhozás egyik faktorának betöltenünk kell. Az energia-törvényjavaslat a gazdasági céloknál