Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-94

Az országgyűlés felsőházának 94. ülése Elnök : Itt hozzászólások vannak. Vitéz Hellebronth Antal ő excellenciáját illeti a szó. Vitéz Hellebronth Antal : Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Az általánosság­ban elfogadott törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése azt követeli — amint azt az előadó ur ő méltósága is kiemelte —, hogy az ország összes gazdaságosan dolgozó villamoserőművei egy nagy országos vezetéken keresztül szolgálják az ország összes energiaszükségleteit. Hogy ennek az egy­séges vezetékrendszernek az állam kezében kellene lennie, az, úgy hiszem, bizonyításra nem szorul, mert a távvezetékek éppenúgy, mint a vasutak, csak akkor szolgálhatják korlátlanul az ország és a honvédelem érdekeit, ha azok az állam tu­lajdonában vannak. Az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzete nem engedi meg azt, hogy ezeket a távvezeté­keket kizárólag az állam építse meg. A törvény­javaslat rendelkezései szerint pedig azok a táv­vezetékek, amelyeket magánosok és vállalatok építenek, csak 50 év múlva jutnak háramlás útján az állam kezébe, kivéve, ha olyan pénzügyi hely­zetbe kerülne az állam, hogy ezeket a távvezeté­keket körülbelül 30 esztendő múlva megválthatná, így tehát az állam nagyon hosszú idő letelte után — valószínűleg csak 50 év múlva — lesz abban a helyzetben, hogy a távvezetékek birtokában a vil­lamosenergia vezetésére, szolgáltatására valóban jelentősebb befolyást tudjon gyakorolni. Pedig erre a" befolyásra okvetlenül és sürgősen szük­ség van. Az ország mai válságos gazdasági helyzete paranesolólag megköveteli azt, hogy a villamos energia vezetése, szolgáltatása az ország mező­gazdasági érdekeinek szolgálatába állíttassék. Az olcsó energiával és munkagépekkel való ellá­tás lehetővé tenné azt, hogy az ország lakossága gazdasági terményeinek géperejti háziiparral ott­hon való feldolgozása által pótolja azt a vesztesé­get, amelyet gazdasági terményeinek árcsökkené­sével szenvedet. Csak az állam teheti meg azt, hogy távvezetékeket, tanyai hálózatokat építsen, mert az ország szegényebb vidékein, amelyek ipartelepeket nélkülöznek, ezek a távvezetékek semmiféle jelentős haszonnal nem kecsegtetnek és így a haszonszerzésre alakult magánvállalatok ezeket a vezetékeket sohasem fogják megépíteni. Jellemző például szolgálnak erré azok a tanyák és házcsoportok, amelyek a távvezeték mellett fekszenek. Az elágazó vezetékeket a távvezeték tulajdonosa abszolúte nem építi meg, mert ez őt haszonnal nem kecsegteti. Ezt nem is lehet tőle zokon venni. A tanya, a házcsoport tulajdonosa pedig ezt az elágazó vezetéket saját erejéből soha­sem fogja megépíthetni. Itt csak az állam segítő keze teremthet rendet. De ehhez pénz kell, és ennek a pénznek előteremtéséről rendelkezett az eredeti törvényjavaslat 58. §-a, amely az orszá­gos energiagazdasági alapot a szolgáltatott villa­mos energia után 2 százalékos villamossági illeték beszedésével akarta megalkotni. Ez a fogyasztókra áthárított illeték oly elenyészően csekély, hogy sem az ipar, sem a mezőgazdaság érdekeit nem veszé­lyeztetné. A törvényjavaslat indokolása rámutat arra, hogy egy falusi és kisebb városi háztartást, amelynek áramszámlája havonként 5 pengőt tesz ki, ez a villamossági illeték tíz fillérrel terhelne meg. Különösen azért egészen lényegtelen ez a megterhelés, mert a villamos árammérők hiba­határa, pozitív-negatív négy százalék, esetleg tehát az illető fogyasztóra a villanyóra nem tíz fillérrel, hanem 20 fillérrel többet fog kiróni. Lehetséges, hogy 20 fillérrel kevesebbet. Arra, akinek villanyórája úgy van beállítva, hogy törté­netesen kevesebb fogyasztást mutat, mint amennyi 1931. évi február hó 14-én, szombaton. 77 tényleg volt, ez nem lesz hátrányos, annál kevésbbé fogja az illető megérezni, hogy ezt a 2 százalékos illetéket fizeti. Ez a 2 százalékos villamossági illeték természetesen jelentősebb összeget fog ki­tenni, mégpedig hozzávetőleg ez az összeg két és három millió pengő közt ingadozik. Ez a biztos jövedelem az országos energiagazdasági alapot bizton megteremtené, mert erre a biztos jövede­lemre lehetne törlesztéses kölcsönt felvenni és ha ezt az állam megcsinálja, akkor lehetséges, hogy a kereskedelemügyi miniszter csakugyan befolyást fog gyakorolni tudni a távvezetékek építésére. A villamos hálózatok építése következtében ez a 2%-os megterhelés is csak átmeneti jellegű lesz, mert nagyobb fogyasztásnál az áramárak le fog­nak csökkenni, és nagyon hamar megtörténhetik, hogy ez áramárcsökkenés többet fog kitenni, mint a villamossági illeték, az országos energiagazda­sági alap javára beszedett illeték. Az áramvezeték felhasználhatósága munkaalkalmat fog teremteni és ezáltal ez az illeték nagyobbrészben megint visszakerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Az országos energiagazdasági alap elsősorban veze­tékek, hálózatok megépítésére és fejlesztésére volna felhasználandó, de lehetővé tenné azt is, hogy az állam gazdasági gépeket szerezzen be és ezeket a gazdasági gépeket kamatmentesen kölcsönkap bocsátaná az ország lakosságának kezeibe, ami által lehetővé lenne az, hogy a gép­erejű háziipar csakugyan létrejöjjön. Az előadottak alapján kérem a t. Felsőházat, hogy a törvény­javaslat 58. §-át ellentétben a Felsőház együttes bizottságának szövegezésével a következő indít­ványban javasolt módosított szövegben- méltóz­tassék elfogadni. Ez a módosítás szórói-szóra megegyezik a törvényjavaslat eredeti szövegével (olvassa): «Ellenindítvány. Indítványozom, hogy a törvényjavaslat 58. §-ának első bekezdése töröl­tessék és ennek helyébe első és második bekezdés­kép a következő szöveg iktattassék: 1. A kereskedelemügyi miniszter a közvetlen fogyasztóknak ellenérték fejében szolgáltatott villamos energia után villamossági illeték szedé­sét rendelheti el, de köteles erről az országgyű­lésnek jelentést tenni. A villamossági illeték a szolgáltatott energia ellenértékének legfeljebb 2%-a lehet. Az illetéket az energiát szolgáltató vállalat köteles fizetni, de ezt a fogyasztókra át­háríthatja. 2. A villamos energiára kivetett illeték hoza­dékából, valamint a bírságpénzekből (64. $) Or­szágos energiagazdasági alapot kell létesíteni. Ez az alap az ország energiaellátásának fejlesz­tésére szolgál. Az alapból villamosenergiávál el nem látott területek energia-szükségletének ellá­tására alakuló vállalatok részére kölcsönt lehet nyújtani vagy annak terhére ily vállalat létesí­tésében részvényjegyzés, üzletrész jegyzés útján vagy más alkalmas módón részt lehet venni.» (Helyeslés.) Ellen indítványom elfogadása esetén a régi második bekezdés harmadik bekezdés lesz. Elnök : Bernát István ő méltóságát illeti a szó. Bernát István : Igen t. Felsőház ! Én azt a módosítást, amelyet ő excellenciája éppen az imént javasolt,a legteljesebb mértékben magamévá teszem és legyen szabad ezen elhatározásomnak megindokolását röviden előadnom. Az energia-törvényjavaslat, mint az előző szónokok eléggé kifejtették és mint mindnyájan tudjuk, igen nagy gazdasági jelentőséggel bír. Ha azonban megállanánk tisztán a gazdasági jelentőségnél, úgy gondolom, nem töltenők be eléggé azt a feladatot, amelyet mint a törvény­hozás egyik faktorának betöltenünk kell. Az energia-törvényjavaslat a gazdasági céloknál

Next

/
Thumbnails
Contents