Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-94

Az országgyűlés felsőházának 94. ülése egész f világ, hogy miképpen kell ezeket a problémákat megoldani. De meg kell ezt érteni. Ami ide vezet, az tulajdonképpen avval magyarázható és indokolható meg, hogy a világ keresi, hogy a mai megcsökkent fogyasztóképességnek megfelelően hogyan lehetne jobban, olcsóbban és többet termelni. Mindenki az energiaforrások felé fordul és onnan várja a megoldást, amint történt ez százegynéhány évvel ezelőtt, amikor a kapitalizmus hatalmas fejlődési útját megkezdte. Ez indokolja meg azt is, hogy ma nincs ország nemcsak Európában, hanem az egész f világon, amely az energiakérdésekkel igen mélyrehatóan ne foglalkoznék. Ez magyarázza meg azt, hogy csaknem kivétel nélkül minden országban szabályozták ezt a kérdést. Ez késztetett bennünket is arra, hogy ezzel a kérdéssel igen komolyan és behatóan foglalkozzunk, mert az olcsó energiaforrás feltétlenül a több, a jobb és az olcsóbb termelést fogja előmozdítani, míg az a túlhajtott racionalizálás,. amely a munkások ezreit kapcsolj a ki, szociális szempontból nézetem és véleményem szerint igen nagy veszélyeket rejt magában. (Ügy van! Ügy van!) A mi viszonyaink között is keresni kellett ezt a megoldást. Abban a helyzetben vagyunk, hogy erőforrásaink itt vannak, csak ki kell azokat használnunk. Nem fogok Vida ő méltóságával arról vitatkozni, hogy helyes-e az indokolásnakaz a kitétele, amely a szénmennyiség kifogyását két emberöitőnyi időben jelöli meg, mert a geológiában ezek a számok nem perdöntők. Nagyon jól tudjuk, hogy amint, ha a szénfajták koráról van szó, százmillió vagy még több évvel is szemben állhatunk, éppenúgy a szénmennyiségnél nem perdöntő, hogy száz vagy kétszáz évig tart-e. A lényeges dolog az, hogy itt vannak szénterületeink; de ide veszem lignitterületeinket, ide veszem majd későbbi időpontra a tőzegterületeket/ remélni lehet bizonyos fokig a vízierők kihasználását, de ott van a földgáz is, amelynek szerepét most egészen biztosan megítélni nem tudjuk. Ha tehát ezek itt vannak, ezeket gazdaságosan és jól kell kihasználni. Ennek a törvényjavaslatnak semmi egyéb célja nincs, mint alapjában véve ezt a célt előmozdítani. De még egy másik célt is tűztem ki, — ebben, azt hiszem a mélyen t. Felsőház helyeslésével fogok találkozni — még pedig azt, hogy — a inai időkben az olcsó energiaiorráson lévén a súlypont — a kérdést úgy kell megoldani nemzetgazdasági szempontból és ia gazdasági versenyképesség szempontjából, hogy főként a gazdasági élet minél olcsóbb energiához jusson hozzá. Ezt tervezi ez a törvényjavaslat akkor, amikor az egész elektrifikálást egységes alapelvek szerint akarja megoldani és ezt tervezi a törvényjavaslat akkor, amikor az árkérdés tekintetében messzemenő befolyást ad a ' kereskedelemügyi miniszternek, mert csak ezen az úton lehet versenyképességünket emelni. Pontosnak tartam ezt a kérdést nem a ma szempontjából, mert hiszen ma talán még nem fejlődött ki annyira a kérdés, de végeredményben bizonyos vagyok abban, hogy — amint arra Szterényi ő excellenciája is rámutatott — nálunk is, éppúgy, mint a külföldön, a gazdasági élet az energiaforrásokat mind erősebben fogja igénybe venni és bizonyos vagyok abban, hogy ez a kérdés magában a mezőgazdaságban és .a kisiparban is nagy szerepet fog játszani. (Ügy van! Ügy van!) A magam részéről ebben látom tulajdonképpeni alapvető elvét a törvényjavaslatnak. Kerestem, hogy a mai gazdasági viszonyok 1931. évi február hó 14-én, szombaton. 75 között hogyan lehet ezt a kérdést legjobban és legcélszerűbben megoldani. Azoknak álláspontját, akik a legcélszerűbbnek és leghelyesebbnek tartják azt, hogy alapjában véve ilyen egyetemes gazdasági érdekekről lévén szó, az állam oldja ímeg az energiaszolgáltatás kérdését, azonnal elfogadnám abban az esetben, ha az állam pénzügyi erőforrásai is megvolnának. Mivel azok, sajnos, hiányoznak, egy közbeeső módot kellett keresni: meghagyni a magángazdasági élet tevékenységét ezen a téren, de összeegyeztetni az állam érdekeivel és proyideálni arra, hogy ez egyszer az állam kezébe kerüljön. (Helyeslés.) A másik szempont, amire rá méltóztattak mutatni, az, hogy a törpeerőtelepek kikapcsolása, szintén gazdasági érdek. En ezt másképpen fogom fel. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy végeredményben ezek a törpe villanytelepek voltak azok, amelyek az ország villamosítását megindították. Ezen a téren a helyzet ugyanaz, mint volt annak idején a vasutak kérdéséiben, ahol a dolog a vicinális vasutak építésével indult >meg s .mikor imár kifejlődött a hálózat, akkor ment át állami kézbe. Ezek tehát nagy hivatást töltöttek be, de ma, amikor racionálisan és gazdaságosan kell az energiatelepeket előteremteni, természetesen olyan vállalatokra kell ezt bízni, amelyek ezt a kérdést megoldhatják. En tehát a magam részéről csak azt teszem hozzá, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem célja kiiirtani és (megölni ezeket a telepeket, hanem amennyiben gazdaságosan tudnak termelni, élhetnek ezek továbbra is, de ahol gazdaságellenesen termelnek, ott nincs létjogosult s águk. Szterényi ő excellenciája szóvátette, hogy a törvényjavaslat csak az alapelveket r

és a kereteket állapítja meg; a súlypont a végrehajtási utasításon nyugszik s a végrehajtási utasítástól függ, hogy hogyan fogja a gazdasági érdekeket összeegyeztetni és a különböző érdekeket megvédeni. Azt hiszem, annak, hogy ezt a törvényjavaslatot ilyen megnyugvással fogadták úgy a Képviselőházban mint a Felsőházban, magyarázata az, hogy kevés olyan törvényjavaslat volt, amely úgy tárgyaltatott le, hogy a hatóságoktól kezdve a gazdasági érdekeltségekig, a termelőktől kezdve a fogyasztókig minden érdekeltség meg lett hallgatva és ennek alapján az Ipartanácson keresztül szűrődött le ez a törvényjavaslat. Nagy hibának tartanám, ha nem ezt az utat követnők a végrehajtási utasításnál is; azért kijelentem, hogy a végrehajtási utasítás is az összes érdekeltségek meghallgatásával fog létrejönni és kiadatni. (Helyeslés.) Mélyen t. Felsőház! Ezekben ismertettem^ a törvényjavaslatnak fő alapelveit. Ezek

/

alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. (Elénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A törvényjavaslat általánosságban^ elfogadtatván, következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát