Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-93

Az országgyűlés felsőházának 93. ülése 1930. évi december hó 19-én, pénteken. 55 fizetése van, az már hozzájárul ezekhez a terhekhez. Az én lelkiismeretem és az én tapasztalatom azonban azt mondja, hogy ez a fizetés nagyon csekély és én nagyon szeretném és nagyon óhajtanám, hogy ha csak havi 200 pengő fizetésnél kezdődnék a jövedelmek megadóztatása. Aggályom van még <a tisztviselők létszámának csökkentése miatt is, nevezetesen pedig a közigazgatási tisztviselők létszámának a csökkentése tekintetében. Amint a lapokból néhány szóval odavetve olvastam, tegnap a pénzügyi és közoktatásügyi bizottság ülésén Simonsits Elemér ő nagyméltósága már kérte, hogy a nagyméltóságú kormány tekintsen el a főszolgabírói állások csökkentésétől. A magam részéről ezt teljesen indokoltnak találom és részemről is kérem a nagyméltóságú kormányt, hogy mivel ez nagy zavarokra vezetne, — eltekintve attól, hogy ez csak akként lehetséges, ha egyúttal a járások máskénfosztatnának be, — tekintsen el ettől a csökkentéstől. Mondom, aggályom van a vármegyéknél, sőt a városoknál is, bár nem olyan mértékben, mint a vármegyéknél a tisztviselői állások csökkentése tekintetében. A legnagyobb aggályom van azonban a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 15. §-ában foglaltakra vonatkozólag. Elismerem, hogy takarékosságra van szükség és hogy a takarékosságnak érvényesülnie kell az egész vonalon, tehát ennek a következményeit éreznie kell az iskoláknak is, mindazonáltal, ha a takarékosság szempontja szülte is a törpeiskolák beszüntetését, ott, ahol nem egyedüli az az iskola, ezt az intézkedést nemcsak a katolikus egyházra, hanem a többi hitfelekezetekre nézve is jogfosztásnak tekintem, mert ez mélyen belenyúl azok jogaiba. Addig,_míg Klebelsberg Kunó gróf ül a vallás- és közoktatásügyi miniszteri székben és" amíg ez a kormány áll az élen, addig nekem semmi aggályom nincs aziránt, — ha ezt mind a két Ház megszavazza, hogy ez megvalósíttassék, de semmi garanciám «nincs a jövőre vonatkozólag. Mert ha ez az intézkedés törvénybeiktattatik, úgy a leendő törvény értelmében két év alatt kell a törpeiskolák kérdését megoldani, bár mint legutóbb a lapokból olvastam, olyan megállapodás történt, ihogy egy év lesz ez a határidő. En ezt nem tudom. De mint mondottam, igenis, sérelmesnek tartom ezt a katholikus egyházra és az összes felekezetekre nézve. De ha mégis megszavazná az országgyűlés mindkét Háza, akkor legalább is tarra kérnék garanciát a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr részéről, hogy amennyiben ezen törpe felekezeti egyházi iskolák gyermekei oly számban fognak gyaporodni, hogy ismét elérik a törvényes létszámot, akkor biztosíttassák ezen iskolák visszaállításának lehetősége és biztosíttassák a tanítók részére mindaz a kedvezmény, államsegély és százalékos részesedés, amely eddig érvényben volt. Mélyen t. Felsőház! A legnagyobb nehézségnek tartom azonban a javaslat 15. §-ának azt az állásfoglalását, amely feljogosítja a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat arra, hogy lefoglalja, illetőleg Ibérbevegye a tanítói lakot. Hiszen még azon esetben is, ha egyik felekezet saját erejéjből, nagylelkűségből fenn akarja tartani iskoláját, nem lesz erre lehetősége, mert a (miniszter úr bérbevévén a tanítói lakóit, nem lesz lakása a tanítónak. De továbbmegyek. Ha mem^ akar iskolát fenntartani, hanem csak egy kántort akar tartani a község, aki az istentiszteleten közreműködik, nem lesz kántorlakás, már pedig igazán nagy áldozatkészségre lenne szükség, hogy új iskolát vagy FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI. új tanítói lakot építsen. De egyáltalában nem tudom megállapítani sem ebből a törvényjavaslatból, sem az indokolásból, hogy van-e tulajdonképpen haszna ebből a javaslatból az országnak, illetőleg szül-e ez megtakarítást? Ezt csak akkor tudnám megmondani, hogyha egy kimutatás állana előttem, hogy .milyen arányban vannak ezek a töirpeiskolák és milyen megtakarítás származik megszüntetésükből. A harmadik dolog amit figyelembe ajánlok a mélyen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnakj meni is annyira aggály, mint kérelem. A múltban ugyanis sok visszaélés történt abban a tekintetben, hogy olyan községben, ahol mondjuk] 3—4 róimaií katholikus tanító működött és pedig egy állami tanító került az iskolához, mégpedig menhelyi állami isikolához, —' igaz, ihogy egészen más szellem lengte át úgy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, mint a kir. tanfelügylőséget — de annyit mond/hatok, ihogy átoknak tekintette a község a múltban, 35—40 évvel ; ezelőtt, ha egy ilyen menhelyi iskolához egy állami tanító került, aki

1 nem ismert felleblbivalót, akinek nem volt sem vallási, sem társadalmi kötelezettségei iránt megfelelő érzéke. Hála Istennek ma más világ van, de ha törvényt hozunk, előre is kell látni és okulnunk kell s éppen azért nagyon kérem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy legalább a végrehajtási utasításba foglalja bele azt, amit eddig rendesen (megtett, nevezetesen, hogy mindig a gyermekek vallási arányának megfelelően nevezze ki az állami tanítót, tehát ahol több a katholikus gyermek, odajöjjön katholikus tanító, ahol pedig több más vallású gyermek jár, oda jöjjön a megfelelő vallású tanító. Ezeket kívántam tisztelettel előterjeszteni. Egyúttal, mivel e törvényjavaslat tárgyalása kapcsán tegnap á pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága a vegyes bizottságban igazán nagylelkű ígéretet tett arravonatkozóan, hogy orvosolni akarja • a lelkészeknek^ és tanítóknak a búzajárandóságból származó hátrányait és igazságtalannak jelentette ki azt az állapotot, amelyben eddig voltak, ezért az ő nevükben őszinte hálás köszönetet mondok ő magyméltóságának, (Éljenzés.) kérvén, hogy iparkodjék ígéretét mielőbb meg is valósítani. A szakaszt elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Rótt Nándor ő- méltóságát illeti a szó. Rótt Nándor: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen tisztelt Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az ok, hogy miért szólalok fel éppen éppen én a püspöki karból, nem más, mint ^ az, hogy ez a törvényjavaslat a veszprémi egyházmegyét talán különösebben érinti, mint a kis CsonkaMagyarország más egyházmegyéit. Mert ez a szakasz tulajdonképpen a kis^ községekre vonatkozik, az én egyházmegyémben pedig feltűnő számban vannak éppen ilyen ikis községek és hozzá olyan községek, amelvekben két úgynevezett, amint itt mondják most, törpeiskola van. Tudom, hogy ez a sziaka-z nem kultusz törvényszakasz, hanem fiskális törvényszakasz és ebből a szempontból kell elbírálni, tekintettel az állam nehéz pénzügyi viszonyaira. Üdvözlöm ennek a szakasznak első bekezdését, mert mostani fogalmazásban, amelyet a Képviselőház elfogadott, sokkal szerencsésebb, mint az eredeti fogalmazás volt. Az eredeti fogalmazás az 1868-as törvénnyel éles ellentétben állott, mert egyenesen megadta a jogot a kultuszminiszternek, hogy összevonhat ilyen iskolákat és állami iskolákat állíthat fel. Ez az 9