Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-98

18Ô Az országgyűlés felsőházának 98. üíéi kodni tudunk. Ezen túlmenni azonban azon a címen, hogy átszervezzük a termelést, gazdaságilag nem tartanám természetes dolognak, nem pedig azért, mert az említett termények és produktumok nem elálló és nem raktározható produktumok, mint pl. a búza. A búza világcikk, tárolható állandó cikk, amely minden körülmények között eladható, jobb vagy rosszabb áron. Tehát nem lehetne nagyobb kockázatot vállalni atekintetben, hogy a búzavetés területén olyan ipari növényeket termeljünk, amelyeknek elhelyezését és értékesítését azután biztosítani nem tudnók. Ugyancsak egyetértek ő excellenciájával abban a tekintetben is, hogy az intenzív gazdálkodáshoz feltétlenül ragaszkodnunk kell, mert ezáltal mégis csökkentjük a terményhozamnál a termelési költséget és minden körülmények között előny ösebb a helyzet szociális, közélelmezési, gazdasági és minden tekintetben, ha az intenzív gazdálkodás következtében több termény áll rendelkezésünkre, mintha az extenzív gazdálkodásra térünk át és lecsökkentjük a hozamot és a produktumot. Ami mármost ő excellenciájának a bolettára vonatkozó megjegyzését illeti, jól emlékszünk, hogy a múlt évben, amikor a gabonajegyről szóló törvényt tárgyaltuk, a búza 21 pengő volt, a búza termelési költségét pedig 24 pengőben kalkuláltuk. Amikor tehát a bolettát, a 3 pengős gabonajegyet hoztuk, az volt a cél, hogy 21 pengőről 24 pengőre emeljük a búza árát, hogy ezzel a termelési költség erejéig kiegészítsük azt az árat, amelyet a gazda kap a búzáért. Akkor jött azután az az óriási nagy árzuhanás, amelynek következtében leesett a búza 15—14 pengőre. Ennek folytán nemcsak a laikusok, de a gazdaságilag képzett emberek közül is sokan abban a téves hitben voltak, hogy a gabona ára azért csökkent, mert azt a tőzsde, vagy a kereskedelem megjátszotta. Csak amikor azután mindenki látta, hogy külföldön is hogyan alakultak a világpiaci árak, akkor oszlott el ez a tévhit, amely a gabonajegyellenes hangulatot a gazdaközönség és általában a közvélemény előtt kifejlesztette. Ma már napról-napra jönnek hozzám a kívánságok, sürgetik nem azt, hogy a gabonajegyet eltöröljük, hanem, hogy a gabona jegyet felemeljük és hogy a termelési költség színvonaláig kárpótoljuk a termelőt a búza árában, hogy a tőzsdei ár, a világpiaci ár és a termelési költség kiegészítéséig emeljük a bolettát. Ami mármost ő excellenciájának egyéb kívánságait illeti, én annak idején ide vonatkozólag kifejtettem a magam nézetét: r arra törekszünk, — nem tudok most konkrét ígéretet tenni — hogy azoknak a kívánságoknak, amelyek a gabonajegyre vonatkozólag ő excellenciája részéről is elhangzottak, minden tekintetben eleget tegyünk. Ezeket voltam bátor a tárcámat érintő felvetett kérdésekre röviden válaszolni. Kérem a mélyen tisztelt Felsőházat, hogy a költségvetést és az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Éljenzés és taps.) Elnök: A miniszter urak közül szólás jogával más nem kíván szólni. A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem^ a kérdést, méltóztatnak-e az 1931/32. évi állami költségvetésről . szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) 1931. évi május hó 30-án, szombaton. Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután egyéniként a szokásos módon a szakaszok sorszámát felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: A törvényjavaslat eként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem, méltóztatik-e azt elfogadni a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem! (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Tisztelt Felsőházi Végül határoznunk kell az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat indokoláséhoz csatolt és az állami ingatlanok elidegenítését feltüntető kimutatás tudomásulvétele tárgyában. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásához csatolt, az állami ingatlanok elidegenítését feltüntető kimutatást tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a közjogi és törvénykezési bizottság jelentésének tárgyalása Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? Latinovits Endre jegyző: Tóth Lajos ő méltósága jelentkezett szólásra. Tóth Lajos: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Csupán néhány percre óhajtom kérni nagybecsű szíves türelmüket és figyelmüket. Nevezetesen ez a javaslat, amely előttünk fekszik, kétségkívül igen jelentős lépés arra nézve, hogy a magyar magánjogi kódex megalkiottassek. A magyar magánjogi kódex megalkotásának pe.dig — merem mondani — egyenesen^ históriai jelentősége van éspedig nem csupán a magánjogi jogalkalmazás világában, itt is kétségkívül, mert ezzel az alkalmazó szerveknek a kezébe olyan biztos szöveg adatik, amely mellett az igazságszolgáltatás gyorsasága, olcsósága és biztonsága csak nyerni fog. Kétségtelen ugyanis, hogy a kodifikált jognak a szokásjoggal szemhen nagy előnye az, hogy a szöveg, mely a bíró előtt van, a jogot az ő létében és miként létezésében kétségkívül mutatjai, mindenesetre sokkal inkább, mint a szokásjogi jogrendezés. Ismétlem és hangsúlyozom tehát, hogy ez is rendkívül jelentős. De éppoly jelentős, a mai nehéz körülmények között talán még jelentősebb a magánjogi kódexnek az úgynevezett nemzeti szempontból való fontossága. Csodálatos, hogy a história menynyire megismétli magát. A XVI. században iaz isteni Gondviselés adott minekünk egy kivéte-