Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-97

Az országgyűlés felsőházának 97. ülése mondjuk, a Vígszínház mögötti új városrészben akárhány bérpalota van olyan, ahol 25—30 lakónak van felmondva augusztusra és novemberre. A lakások jórészét nem fogják tudni kiadni annak ellenére, hogy a legnagyobb mértékben leszállították a házbéreket, mert hiszen a lakbér kérdésére és a lakbér összegének meghatározására az élet a legjobb szabályozó, nem a rendelet Ha annak a bérlőnek nincs pénze és tehetősége ahhoz, hogy a megfelelő lakbért megadhassa egy megfelelő lakásért, akkor keres magának szerényebb lakást. Viszont azonban még a háborús időből visszamaradt az a rendelkezés, hogy aki 1914-ben bent volt abban a házban, mint lakó, annak felmondani ne lehessen s az lehetetlen apró bérért haszonélvezze továbbra is a lakást, a jogegyenlőséggel össze nem fér. Nem a nagy bérpalotatulajdonosokat érinti súlyosan ez a rendelkezés és a lakások fel nem szabadítása, hanem a vidéki úgynevezett kis háztulajdonosokat, akik meglaknak a maguk egy-kétszobás lakásában, azonkívül van házukban még egy-két-három apró kis lakás. Az a szegény munkás vagy mesterember megszerzett magának egy kis házat egy élet keserves szorgalmával s azt felépítette magának azért, hogy ha nyugdíjba megy, akkor ennek a 2—3 szobás kis háznak béréből tisztességesen tudja magát eltartani, most pedig a lakásrendelet korlátozó intézkedései folytán odajut, hogy adóra és reparációra sem elég ennek a két-három lakásnak jövedelme, amely az ő exisztenciáját lett volna hivatva biztosítani öreg korára. Ez nem szociális dolog. Ha a kormány a szociálpolitikát tartja szem előtt, akkor méltóztassék legalább különbséget tenni Budapest székesfőváros és a vidék közt. Vidéken már egyáltalán nincs szükség arra, hogy a lakások kötöttsége fenntartassák, mert hiszen aki a vidéki lapokat olvassa, az látja, hogy a hirdetések négyötöd része lakáshirdetésekből áll és nincsen olyan ház, ahol több lakást hirdető cédula ki ne lenne függesztve, amelyekben lakásüresedésre és lakásbérbeadásra hívják fel az érdeklődők figyelmét. De hogy idefenn Budapesten is milyen a hangulat, arra vonatkozólag a napokban kaptam egy levelet, megbízható, előkelő helyről, amelynek írója többek^ között azt írja, hogy (olvassa): «Ezek az áldatlan állapotok nagy kárunkra vannak, különösen most, választások előtt. Nekünk a választásokban létérdekünkből részt kell vennünk, de legalábbis erősen szervezkednünk kell abból az érdekből, hogy a háztulajdonosok csak olyan jelöltre szavazzanak, aki kötelezi magát arra, hogy érdekeinkért síkraszáll. Helyzetünk negyedről-negyedre rosszabbodik. Az adók, a közterhek és a magas bankkamatok elviselhetetlenek,. s óriási mértékben üresednek az üzlethelyiségek és lakások. Ezzel szemben a pénzügyminiszter úr előmozdítja a közérdekből való családiház-építést. A tőzsdéről és máshonnan kiszorult emberek erre az üzletágra^ vetették magukat és előkészítik az ország romlására a lakás- és építési krachot. Ha a régi és új házak tulajdonosai nem fogják tudni megfizetni a bankkamatokat, akkor a külföldről visszaküldik a zálogleveleket és végül az ország hitele szenved.» Azt hiszem tehát, valóban közérdekből kell megszüntetni a lakások kötöttségét s ezért vagyok bátor mindezt ajánlani mind a népjóléti miniszter úr, mind a pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága szíves figyelmébe. Egyébként a költségvetést íigy általánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) FELSŐHÁZI NAPLÓ. VI. 1931. évi május hó E8-án, csütörtökön. 151 Elnök: A következő szónok Mészáros István felsőházi tag. (Felkiáltások: Nincs itt!) A következő szónok Fekete Zoltán felsőházi tag. Kíván szólni a felsőházi tag úr? Fekete Zoltán: Nagyméltóságú Elnök Ür! Tisztelettel kérem beszédem szombatra való halasztását. Elnök: Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a felsőházi tag úr beszédének elmondását legközelebbi ülésünkre halassza? (Igen!) Ezt határozatként kimondom. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom a Képviselőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Képviselőház letárgyalta a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőház által elfogadott és hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett módosításokat, amelyek közül a 4., 37., 39., 49., 52., 56., 60., 63., 65., 66., 67. és a 72. §§-okon a Felsőház által eszközölt módosításokat magáévá tette, a 10., 11., 15., 33., 50., 58« és az 59. ^§-okon tett módosításokat pedig mellőzte. Ennek a képviselőházi határozatnak az a része, amely a Felsőház által a törvényjavaslat szakaszain eszközölt módosítások változatlan elfogadásáról szól, tudomásul szolgál; a törvényjavaslat szakaszain a Flsőház által eszkö,zölt azok a módosítások pedig, amelyekhez a Képviselőház nem járult hozzá, a törvényes rendelkezéseknek megfelelő eljárás céljából előzetesen kiadattak a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságoknak. Legközelebbi ülésünket május hó 30-án, szombaton délelőtt 10 órára tűzöm ki az alábbi napirenddel: 1. Az 1931/32. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 2. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról; 3. a kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti Központ közbenjöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- és illetékkedvezményekről; 4. a házadó alá eső ingatlanok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb értékének leszállításáról szóló törvényjavaslatok; 5. a magyar állam 1921/22., 1922/23. és 1927/28. évi zárszámadásairól és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek ezekre vonatkozó jelentéseiről a pénzügyi bizottság jelentése; 6. az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI. te. módosításáról és kiegészítéséről; 7. a cukorrépatermeléssel és a cukorgyártással kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról; 8. a Budapesten 1930. évi június hó 30-án kelt magyar-cisztrák vasúti forgalmi államszerződés becikkelyezéséről; 9. az irodalmi és' művészeti művek védelméről szóló római nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről; 10. az irodalmi és művészeti tulajdon tárgyában Montevideoban 1889. évi január hó 11. napján kelt nemzetközi szerződés becikkelyezéséről; 11. a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett módosítások szövege és végül 24