Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-69

Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1929. évi deeembef hó 10-én, kedden. 23 egyetemi tanár, szintén fizikus van alkalmazva, a badeni anilin- és szódagyárnak 30 ilyen alkalmazott tanára van. Az Institut für Amylurngährung Berlinben, amely irányítja egész Németország_ sörgyártását, szesz gyártás át, cukorgyártását, szintén vagy 40 technikus-professzorral dolgozik. Mindegyik gyár egy-egy kis egyetemet rejt magában és ha ebben a világot átalakító tudományos munkában mi is részt akarunk venni, ha az eddig elért tudományos pozíciót a világversenyben meg akarjuk tartani, akkor szükségünk van a belső felszerelésre. A pécsi egyetemnek, de épúgy a többinek is ezt a belső, kivülről nem látható fejlesztését célozza ez az emlékirat. A belső munkaképesség fokozását kérjük, mert csak így válthatjuk be azokat a reményeket, amelyekkel a magyar nemzet joggal várja működésünk eredményét azokért az igazán nehéz időkben hozott áldozatokért. Hódoló tisztelettel meghajolva agyongyötört nemzetünk végsőkig feszített áldozatkészsége előtt alázatos tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Felsőházat, hogy Pécs sz. kir. város emlékiratát kegyes jóindulatába méltóztassék fogadni és azt pártolóan a kultuszminiszter úr elé terjeszteni. Szent meggyőződésem, hogy Klebelsberg gróf ő excellenciája mindenre kiterjedő figyelmével és hatalmas koncepciójával megtalálja azt az utat, amelyen a felsorolt hiányokon successive segíteni fog. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Szólásra következik Huszár Aladár ő méltósága. Huszár Aladár

: Nagyméltóságú Elnök Ür ! Mélyen tisztelt Felsőház! Nem akarok plagizálni és nem akarok jogosulatlanul citálni, amikor szerény felszólalásom elején azt a közhelyet idézem, hogy: félve szólalok meg. Félve szólalok meg, mert tudom, érzem, hogy Szterényi ő nagyméltóságának előttünk részletesen kifejtett előadása után mindnyájunknak százszorosan kell éreznie azt, hogy manapság Magyarország válságos óráit éli, a magyar gazdasági élet, különösen a magyar mezőgazdaság a lehető legválságosabb helyzettel küzködih, s ezenkívül itta munkanélküliségnek folyton aggasztóbb jelensége. Mindezek olyan problémák, amelyek szükségessé teszik azt, hogy a magyar kormányzat minden erejét, minden munkakészségét, minden tudását és tehetségét ezeknek nem injekciókkal leendő momentán feljavítására, hanem végleges szanálására, végleges reparálására, a magyar gazdasági élet talpraállítására, a munkanélküliség megszüntetésére fordítsa. Ezért szólalok meg félve, mert Pécs sz. kir. városnak egy kérelmét akarom támogatni, amely kérelmet a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem érdekében terjesztett e Ház elé. Ennek a kérelemnek teljesítése természetszerűen kiadással, költséggel jár, amelyet a mai viszonyok között előteremteni igen nehéz dolog anélkül, hogy az ország vitális érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Hogy mégis felszólalok, és hogy megnyugtattam lelkiismeretemet, annak oka az, hogy azt hiszem, nemcsak én magam tekintem faktumnak, hanem mindannyian, akik ebben az illusztris testületben itt helyett foglalunk, tényként vehetjük azt, hogy a mai válságos, keserves, nyomorúságos világban ennek a szegény, megcsonkított országnak, a mi magyar hazánknak egyetlen pozitív értéke van, egyetlen pozitív, mérhetetlen értékű kinese van, és ez a mi kultúrfölényünk szomszédainkkal, ellenségeinkkel szemben. Ez az egyetlen kincsünk, amelyet tőlünk nem vehet el a jóvátételi bizottság, amelyet nem rabolhatnak el zsákmányra éhes szomszédaink. Ezt egyedül mi magunk tékozolhatnók el, ha a szükséges és kívánatos takarékosságot olyan mértékben alkalFELSÖHÁZI NAPLÓ. V. maznók ilyen kérdésekben is, hogy ez a kultúrfölényünk megszűnnék érték lenni, megszűnnék kincs lenni. Mindannyian tudjuk, kogy ennek a kultúrfölénynek továbbfejlesztése, további kiépítése a mai viszonyok között úgy is nehézségekbe ütközik, tehát kell, hogy megtartsuk azokat a kultúrértékeket, amelyek ma már a mi birtokunkban Amannak. E kultúrértékek közé tartozik a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem, amely hivatva van arra, hogy e csonka magyar haza egy színmagyar népesség által lakott igen jelentékeny nagy területének, a Dunántúlnak kultúrigényeit kielégítse. Mint dunántúli felsőházi tag, bátor vagyok az igen t. Felsőház szíves jóindulatába ajánlani ezt a kérdést. A pécsi egyetem ott a nyugati végeken egy védőbástya, védőgát mindazokkal a hullámokkal, mindazokkal a vészthozó csapásokkal szemben, melyeket felénk irányítanak a mi ellenségeink, a mi szomszédaink, és ha megadjuk azokat az eszközöket és módokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a mi kultúrértékeink egyike, a pécsi m. kir. Erzsébet Tudományegyetem ennek a hivatásának méltóan megfelelhessen, akkor meg vagyok győződve arról, hogy ez az egyetem hivatása magaslatán állva vissza fog verni a mi kultúránk ellen irányított minden támadást. Ha végignézzük Pécs sz. kir. város emlékiratát, akkor látnunk kell azt, hogy annak célja tulajdonképpen a tudományegyetem továbbfejlesztése. Pécs sz. kir. város azonban maga is — látva a mai lehetetlen gazdasági helyzetet — nagyon helyesen két csoportra osztotta az ő kérelmét. Az egyik csoport azoknak a hiányoknak sürgős reparálása, amelyek megbénítják az egyetemet kultúrmunkájának teljesítésében, és csak a másik csoport az amely azt kívánja — maga a város által is kifejezetten jobb időkre szánva, amikor az államháztartás teherbíróképessége módot ad arra, hogy az egyetemek továbbfejlesztése terén végleges Programm alkottassék, — hogy igazságos bánásmód érvényesüljön a továbbfejlesztés kérdésében. Én azt látom ebből az emlékiratból, hogy a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogtudományi és politikai szaka annyira kedvezőtlenül van elhelyezve, hogy lehetetlen, hogy ott működését sikerrel folytathassa. Tizenhárom tanszékre öszszesen tizenkét helyiség jut, és ez a tizenkét helyiség is olyan, hogy közülök öt tanterem csak 40—60 négyszögméter területű. A tanulók összes száma jelenleg 2500 ; a jogi és államtudományi fakultáson magán

1 655 tanuló van. Elképzelhető-e ezeknek sikeres oktatása öt tanteremben, nem tekintve még azt sem, hogy a bölcsészeti karnak tanterme egyáltalában nincs, és hogy az a maga hallgatóit csak a jogtudományi kar által időnként kölcsön adott helyiségekben, ebben az öt tanteremben tudja oktatásban részesíteni. Szükséges volna tehát okvetlenül e fakultások hiányos berendezésének pótlása és kiegészítése. Amikor a magam részérőla bizottság jelentését örömmel elfogadom, arra vagyok bátor kérni a .kultuszminiszter úr ő nagyméltóságát, hogy az ő megszokott és közismert ügyszeretetével és közismert szakértelmével törekedjék megismerni ennek az egyetemnek helyzetét egészen közelről és törekedjék arra, hogy habár azon a szerény költségvetési kereten belül is, amellyel az ő tárcáját honorálják, ezek az óhajok a lehetőséghez képest kielégítést nyerjenek, legalább olyan mértékben, hogy a nélkülözhetellen hiányok pótlása mielőbb megtörténjék. Egyébként — ismétlem — a jelentést elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Ki fogom hirdetni az ülés elején az Országos 4