Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-81
Az országgyűlés felsőházának 81. ülése 1930. évi június hó 23-án, hétfőn, Báró Wlassics Gyula és Beőthy László elnöklete alatt. Tárgyai : Huszár Károly és Ravasz László napirendelőtti felszólalása az oroszországi vallásüldözések tárgyában. — Elnöki előterjesztések. —- Az 1930/31.- évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Felszólaltak: Szőke Gyula, Székács Antal, Bezerédj István, Menyhárth Gáspár, K. Mándy Sámuel. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Scitouszky Béla, Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor, Mayer János, (Az- ülés kezdődik délelőtt 10 óra 16 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A inai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerédj Isitván jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Kühne Lóránt jegyző urat kérem fel. Jelentem a t. Felsőháznak, t hogy Huszár Károly és Ravasz László felsőházi tagok napirend előtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt, az oroszországi keresztényüldözés tárgyában. Huszár Károly ő nagyméltóságát illeti a szó. Huszár Károly: Nagyméltóságú Elnök Ür! Méltóságos Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az egész világ kereszténysége a parlamentekben, fórumokon, templomokban, egyletekben és sajtóban mindenütt felemeli szavát az ellen az eddig soha nem látott kegyetlen keresztényüldözés ellen, amely Oroszországban folyik. Százötven millió ember él ott a lelkiismereti szabadságtól megfosztva, minden emberi méltóság meggyalázásávaL és az emberi szabadság megcsúfolásával, gyötörtetve egy hatalmi rendszer által, amely nemcsak ezt vette a maga célkitűzéséül. Egy új gazdasági rendszert épít fel, amelynek lehetetlen volta máris bebizonyosodott, amelynek főcélja, hogy az emberiség egész lelkiségét átalakítja és az anyagot teszi úrrá az egész emberi életben, mechanizálja az egész társadalmi életet. Kiirtja még maradványát is a keresztény gondolkozásnak, a keresztény erkölcsnek saját hazájában, saját népéből, a régen Istent kereső orosz népből és egy nagyon raffinait, nagy pénzzel, mindenféle modern eszközökkel folytatott propaganda segítségével, ezt a néprontó, társadalombontó, világfelforgató gondolatot és kezdeményezést átplántálja a többi országokra és végső, döntő csatát, döntő ütközetet kezd az egész világon a vallás eltemetésére, nevezetesen és elsősorban FELSŐHÁZI NAPLÓ. V a kereszténység kiirtására. Itt ezen a helyen is felemeljük szavunkat és tiltakozunk az emberi életnek ez ellen a megrontása ellen, mert tudjuk, hogy az ilyen téveszmék, tévtanok és téves gondolkodások nincsenek országhatárokhoz kötve; ahogy a fellegek az égen szabadon járnak, a jó és a rossz eszmék is továbbszállnak az országhatárokon át. Minden keresztény államnak és minden keresztény nemzetnek védekeznie kell e veszély ellen. Egy ország sincs e veszély ellen bebiztosítva és ha a hatalmon levő államfők, államférfiak, kormányok nem gondoskodnak arról, hogy a világ kereszténységét megvédjék a satanokráciának e rettenetes, őrült és_ eszeveszett támadása ellen, akkor az emberiségnek olyan nyugtalan históriai korszaka elé mehetünk- amely talán száz évig is eltarthat és amely kimondhatatlan erkölcsi bajokat és károkat fog az egész világra hozni. Hogy ezeknek az embereknek gondolkozását csak nagyon röviden jellemezzem, méltóztassanak megengedni, hogy egy néhány soros citátumot olvassak fel, (Halljuk!) az orosz szovjet közoktatásügyi miniszterének egy citátumát, amelyben ő egész nevelési szisztémájukat és programmjukat kifejtette. (Halljuk!) Arról, amit Lunacsarszkij mondott: miért nem kell hinnünk nekünk tanároknak, tanítóknak és tani tottaknak az Istenben, szól ez a citátum a következőképpen (olvassa): «Mi gyűlöljük a keresztényeket. Még a legjobbak is a uii legnagyobb ellenségeinknek tekintendők, hiszen a felebaráti szeretetet és irgalmasságot hirdetik, ez pedig ellentétben van a mi kommunista elveinkkel. A keresztényi szeretet a forradalom fejlődését zabolázza; le a felebaráti szeretettel! Nekünk gyűlöletre van szükségünk, gyűlölnünk kell, mert így meghódíthatjuk majd az egész világot.» Ugyanilyen nyilatkozatot tett Lenin, aki a világforradalmár páthoszával .személyes ellenfelének nevezte az Úristent és aki minden vallási megnyilatkozást ellenforradalmi ténykedésnek minősített. Ugyancsak elkövették erőszakos forradalmi törvényes intézkedésekkel azt, hogy a különböző templomok bejáratára mindenütt felírták: a vallás ópium a nép számára. öbb nem elégedtek meg azzal, hogy plakátokkal, gúnyolódó körmenetekkel igyekeztek 39
