Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-56
Az országayülés felsőházának 56. ülése 1929. évi március hó lé-én, csütörtökön. gondoljunk, hogy három-négy éven belül építsük fel azt a nemzeti stadiont. Legyen esetleg egy kissé hosszabb az időtartam, de gondoljunk a messze jövőre. Már mos hangulatot kell teremteni a nemzeti stadion megépítésére abban a tekintetben, hogy az kizárólag és egyedül csak Budára jöhet és pedig a budai helyek közül is legalkalmasabb területre, Óbudára az úgynevezett Kaszás-rétre, amely területen ugyan ma még rosszak a közlekedési viszonyok, de hiszen meg fog épülni, nagyon rövid időn belül meg kell, hogy épüljön az úgynevezett Hungária-híd, amely megnyitja az egész közlekedést Óbuda felé a Lipótvárossal kapcsolatosan és amelynek érdekében tehát már most kell gondoskodnunk arról, hogy a nemzeti stadion annak idején ott épüljön fel. A budai oldal frekventálása és előtérbe helyezése elsőrangú előfeltétele annak, ihkgy Budapest valóban fürdővárossá legyen. Mert ez a szó, amely most már kezd általános tudatba is bejutni, hogy Budapest fürdőváros, amit körülbelül 30—40 esztendővel ezelőtt néhány lelkes orvos agitációja vetett fel, hogy Budapest fürdőváros jellege kidomboríttassék, csak akkor válik valóvá, Budapest akkor válik igazán fürdővárossá, ha megteremtődik minden olyan helyzet, amely alkalmas arra 1 , hogy Budapest ügyét a természetadta szépségeken kívül az ember akarata is előbbrevigye. Itt szólok pl- mindjárt a Svábhegyről. A Svábhegy elismerten kiválóan alkalmas hely arra, hogy klimatikus gyógyhely legyen. A Svábhegy sincs ilyen módon kellőképpen kihasználva, a Svábhegyet sem értékelték ebben az értelemben. Most kezdenek nagyobb súlyt helyezni az ottani érdekeltségek a svábhegyi fürdőegyesület mozgolódása következtében .ura, hogy a Svábhegy valóban olyan jellegű legyen, amely azután Budapest fürdőváros értékét fogja növelni. Amikor arról van szó, hogy a mai Magyarországnak 42 fürdőhelye van, szemben Nagy-Magyartirszág 202 fürdőhelyével és e 42 fürdőhely közül csak 19 a gyógyításra alkalmas, holott az azelőtti 202-ből 175 volt gyógyításra alkalmas fürdő, akkor nekünk igazán minden lehetőt el kell követnünk arra vonatkozólag, hogy meglévő értékeinket fejlesszük és azokat a helyeket, ahol már van valami, fejlesszük olyan értelemben, hogy azok fürdőjellegüket teljesen megkapják. Ebből a szempontból nézve a dolgot, minthogy a Balatonról eleget beszóLtek, nem akarom az időt hosszasan nyújtani, a Balatonra nem is térhetek ki, pedig sokat akartam a Balatonról is elmondani. De hiszen ismerik az én írásaimat, amelyeket részben újságokban, cikkekben közöltem, részben pedig egyéb balneológiai iratokban, lintrv a Balatonért milyen nagy akciót kell indítani. A Balatonon nagyon sok olyan dolog van, amely rendezést kíván. Ma még sajnos, csak ott tartunk, hogy próbálkoznak, kísérleteznek ú. n. balatoni kultúrnap rendezésével, amely mire volt jó? Arra volt jó, hogy akik cl mentek, jobban meglátták azt, hogy mi minden hiányzik ott a kultúrából. Erre talán jó volt. Talán jó volt ez a balatoni kultúrnap arra is, hogy azok, akik illetékesek, a Balaton fejlesztése érdekélten inkább fognak most már valamit csinálni. Lehet-e ott kultúráiról szó, a bol a nauy Balaton gőzhajózási közlekedése olyan, hogy hetenként háromszor lehet bizonyos helyre, bizonyos állomásról eljutni, de ugyancsak hetenként hármszor lehet bizonyos napon onnan visszajönni? Ez a kultúrának legnagyobb elmaradottsága. Avagy balatoni kultúra az, mikor a Badacsonyt, ezt a gyönyörű helyet rombolják és tétlenül nézik a robbantásokat, amelyeknek következtében a Badacsony szépsége ma már igazán veszélyben forog? Nem akarok bővebben kiterjeszkedni a Balatonra, mert erről eleget szólott a t. előttem felszólalt felsőházi tag úr. Meg akarom említeni azt, hogy van még más olyan helyünk is, ahol a fürdők tekintetében bizonyos fejlesztéseket létesíthetünk. így nevezetesen Párád fürdőre is ki akarok térni. Párád fürdő olyan, amely megérdemli azt, hogy vele a fürdőügyek kcl foglalkozók behatóbban foglalkozzanak és fejlesztését támogassák. Olyan remek hely az, amely méltó arra, hogy hozzáférhetővé váljék a szegényebbsorsú üdülni vágyók számára is. Éhez van ott most hely, minthogy a Károlyibirtok az állam kezébe került, csak akarni kell, telepeket kell fejleszteni és ugyancsak meg kell indítani azt a mozgalmat, amelynek alapján különböző üdülőházak létesülhetnek. Elsősorban például a még megmaradt 13 vármegyénk nagyon jó szolgálatot tehetne azzal, ha bizonyos összeget áldozna olyan szanatóriumféle, vagyis inkább így mondanám: fürdőkórház létesítésére, amelyben törpebirtokosok, kisgazdák nyernének^ elhelyezést. Ide nem egyszerűen csak nyaralás céljából, hanem olyan betegek, akiknek szükségük van azokra a gyógyforrásokra, amelyek Párádon bizonyos betegségek gyógyítására valóban alkalmasak. Úgy képzelem ezt. hogy nagy üdülőházak, fürdőkórházak létesülnének ott, amelyben minden vármegye 10—12 ágyról gondoskodnék. 10—12 ágyról olyan betegek el- ^ helyezésére, akik nem állandóan fekvőbetegek, akiknek kúra, orvosi kezelés kell, akik az ottani gyógyforrás használata mellett kigyógyulhatnának krónikus bajaikból. Számtalan olyan asszony van. akinek nagyon jót tenne a i»aradi gyógyforrás bizonyos bajainak gyógyítására, akik azonban, nem módosak. Látja az ember ott azokat a bekötött fejű kendős asszonyokat, hogy áldozzanak egészségük céljából. De ha létesítünk ilyen fürdőkórházat Bnrád-fürdőn, — most nem akarok más fürdőhelyeket említeni — olyant, amilyent könynven lehetne fejleszteni, úgyhogy ez a 13 vármegye összeállna és 10—12 ágyas alapítványnyal a törpebirtokosok, a mezőgazdasági munkások és azok családtagjai számára biztosítana, helyet, megindulna Paráld-fürdő fejlődése is. -*,#•« . Egyébként ilyen úgynevezett fürdóikorlhazak létesítése, amint József Ferenc kir. herceg őfensége tegnapi felszólalásában 1 mondotta, Budapesten is nagyfontosságú voäna. Óriási mennyiségű értékes forrásvíz, gyógyvíz pocsékolódik el, marad kihasználatlanul, pedig csak akkor válik a budai fürdők mindegyike olyan tényezővé, ahová azután külföldiek is jönnek, ha ott gyógyintézetek, illetve fürdőkórházak létesülnek, ahol a feúmatikus betegek, a krónikus betegek elhelyezést nyernének és orvosi kezelés mellett valóban meggyógyulhatnának. Fürdőkórház létesítése Budapesten, valamint Párádon könnyen lehetővé válnék. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések véleményem szerint olyanok, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy azokkal meglévő fürdőhelyeinket fejlleszteni tudjuk. Én még csak egyre akarok kitérni. Az előadó úr őméltósága tudniillik szóvá tette azt, hogy a magyar fürdők drágaságának egyik oka mindenesetre az, és ez benne van a
