Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-55

Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 1<r>9. évi március hó 13-án, szerdán. 29 tapasztalatok indították a kormányt arra, hogy megmaradt természeti kincseink kihasználásának kérdésével foglalkozzék. Ugyanis, t. Felsőház, Trianon sok mindent elvett tőlünk. Trianon hazánkat a legtöbb termé­szeti kincsétől megfosztotta, de a megmaradt Csonka-Magyarországon is vannak még termé­szeti kincsek. A miénk a gyönyörű szép Balaton, a miénk Balatonfüred csodás szénsavas fürdőivel, amelyeknek bámulatos hatását olyan sok ezren áldják ; miénk Héviz, miénk a fővárost kör­nyékező több ásványvíz- és hévvízforrás. Nagyon helyesen jegyezte meg a törvény­javaslat bizottsági tárgyalása alkalmával az egyik illusztris felszólaló, hogy a gazdag Nagy-Magyar­ország megengedhette magának azt a luxust, hogy az ország természeti kincseit kiaknázatla­nul hagyja. A koldusbotra jutott, szegény Csonka­Magyarország azonban ezt nem engedheti meg. Gazdaságpolitikai szempontból is kötelességünk tehát kihasználni természeti áldásait annak az or­szágrésznek, amelyet Trianon nekünk meghagyott. Ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő javaslat. Mi a javaslat célzata ? A javaslat célzata a gyógyfürdőknek lehető kihasználása, a gyógy­tényezők számának szaporítása, a fürdő- és ás­ványvíz-ügynek a kor viszonyainak megfelelő szabályozása. A törvényjavaslat meg kívánja adni a kor­mánynak azt a kerelet, amelyen belül erélyes és céltudatos fürdőpolitikát folytathasson. A törvény­javaslat a kormánynak, főképpen pedig a népjó­léti miniszternek erős belenyúlást kíván biztosí­tani a fürdő- és ásványvíz-ügybe. Nevezetesen a törvényjavaslat a népjóléti miniszter engedé­lyétől teszi függővé azt, hogy gyógyfürdők, gyógy­intézetek megnyittassanak. Hasonlókép a népjó­léti minisztert a törvényjavaslat feljogosítja arra, hogy az ide vonatkozólag adott engedélyt, ha annak törvényszerű feltételei fennforognak, visszavon­hassa és a gyógyfürdőt bezárathassa. Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a törvény­Javaslat az ásványvizek tekintetében is. Ugyanis a népjóléti miniszter engedélyétől függ az, hogy valamely víz mint ásványvíz megjelöltessék és niint ilyen forgalomba hozassék. Egyáltalában a fürdő- és ásványvízügy főfelügyeletét a törvény­Javaslat a népjóléti miniszterre bízza. E mellett fenntartja a törvényhatóság első tisztviselőjének felügyeleti jogát, és viszont gondoskodik helyi szervekről, olyan szervekről, amelyek a hely színén vannak hivatva az egyes gyógyfürdők működését ellenőrizni és előmozdítani. A törvényjavaslat három ilyen helyi szervet ismer : a hatósági biztost, a gyógyhelyi orvost és a ,gyógyhelyi bizottságot. A gyógyhelyi bizott­ságot illetőleg a törvényjavaslat rendkívül érde­kes rendelkezést tartalmaz annyiban, hogy a nép­jóléti minisztert feljogosítja arra, hogy ott, ahol la ttamozott alapszabályok alapján működő fürdő­egyesület van, a gyógyhelyi bizottság hatáskörét a népjóléti miniszter a fürdőegyesület választ­mányára ruházhatja. ., Ezzel a rendelkezéssel szemben a bizottsági tárgyalások alkalmával merültek fel aggályok, Mégpedig abból a szempontból, hogy a gyógy­helyi bizottság van hivatva kezelni a gyógyhely Jövedelmét, a gyógyhely jövedelme pedig köz­Penz, és így kérdésessé vált, hogy a fürdőegye­sület választmányát meg lehet-e bízni ilyen kész­Pénzek kezelésével. Ezzel szemben, úgy, ahogy a l orvényjavaslat ezt megoldja, nekem nincsen aggályom. Miért % Mert a törvényjavaslat alter­native oldja meg a kérdést. Szabályul azt állítja tel, hogy a gyógyhely jövedelmét a gyógyhelyi Ul zottság kezeli, a népjóléti minisztert csak arra Jogosítja fel, hogy egyes esetekben ezt a hatás­kört a fürdőegyesület választmányára ruházza. Teljesen a népjóléti miniszter diszkrecionális joga lesz tehát az, hogy ezt a felhatalmazást meg­adja-e vagy nem, módjában lesz tehát esetről­esetre vizsgálni azt, hogy az illető fürdőegyesület személyi összetételénél, működésénél és egyéb körülményeinél fogva megérdemli-e azt a bizal­mat, hogy ezzel a hatáskörrel megbízassék. A tör­vényjavaslat azonkívül gondoskodik arról is, hogyha a fürdőegyesület választmánya jár el e ha­táskörben, a választmányban közfunkcionáriusok is helyet foglaljanak. Ugyanis ebben az esetben a fürdőegyesület választmányának elnöke a hatósági biztos, s a választmányban helyet foglal a törvényhatóság első tisztviselőjének legalább egy kiküldöttje, he­lyet foglal a hatósági orvos, a gyógyhelyi orvos, a gyógyhely tulajdonosa, továbbá az érdekelt községek mindegyikének egy-egy kiküldöttje. Ue azonkívül a törvényjavaslat felállít még egy kau­télát. Nevezetesen abban az esetben, ha ebben a hatáskörben a fürdőegyesület választmánya jár el, a fürdőegyesület választmányának határozata ellen panaszt enged a törvényhatóság első tiszt­viselőjéhez, innen pedig fellebbezést a népjóléti miniszterhez. Én úgy találom, hogy ilyen kautélák mellett a fürdőegyesület választmánya a legteljesebb megnyugvással megbízható ezzel a hatáskörrel. A törvényjavaslat gondoskodik a gyógyhely jövedelmeiről, mégpedig megjelöl három ilyen jövedelmi forrást. Megengedi elsősorban mérsékelt gyógyhelyi díjak szedését, megengedi azonkívül azt, hogy n házadó után kivetett községi pótadó­nak 30—50%-a a gyógyhely javára Írassék és vé­gül megengedi, hogy ott, ahol ezek a jövedelmek a közérdekű munkálatokra nem elégségesek, a birtokosok érdekeltségi köröket alakíthassanak. Ezekkel a rendelkezésekkel a gyógyhelyek anyagi helyzetének kérdése megvan oldva és azt hiszem, hogy ezek nyomán erős lendületet fog venni a fürdőhitelügy is. A törvényjavaslatnak előttem nagyon rokon­szenves reudelkezései azok, amelyek a védőövekre vonatkoznak. A védőövek jelentősége háromszoros. A törvényjavaslat ugyanis elsősorban kimondja azt, hogy a védőöv területén belül, tehát a gyógy­hely közelebbi környékén, tilos olyan gazdasági üzemet létesíteni, amely az egészégügyi követel­ményeket sérti, a gyógyhelylátogatók nyugalmát vagy biztonságát zavarja, azonkívül, hogy a védőöv területén lévő vízmosások, legelők, kevés hasznot hajtó szántóföldek fokozatosan befásíttas­sanak, és végül megengedi, hogy a védőöv terü­letén belül a gyógyhelylátogatók használatára hatóságilag gyalogutakat hasíthassanak ki. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslatnak a védőövre vonatkozó rendelkezései következtében idővel a gyógyhelyek környéke a gyógyhelyek céljának és rendeltetésének megfelelően fog kifejlődni. A törvényjavaslatnak igen fontos rendelke­zései, amelyek a törvényjavaslatnak majdnem gerincét alkotják, azok a rendelkezések, amelyek a kisajátításra vonatkoznak. Ha a fürdőügyet erősen fel akarjuk lendíteni, ha azt akarjuk, hogy a kormány erélyes fürdőpolitikát folytasson, ez szükségessé teszi a magántulajdon szentségébe való belenyúlást. Ezért a törvényjavaslat a kisa­játítási jogot meglehetősen kiterjeszti, és erre szükség is van, mert ha a fürdőügyet fel akarjuk lendíteni, akkor a magántulajdon ennek útjában nem állhat­A törvényjavaslat a kisajátítási jogot lénye­gileg három irányban terjeszti ki. Elsősorban megengedi azoknak az ipari vagy gazdasági üzemeknek kisajátítását, amelyek a védőöv terü­letén belül feküsznek és amelyeknek működése

Next

/
Thumbnails
Contents