Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-64

Az országgyűlés felsőházának 64. ülése 1929. évi június hó 24-én, hétfőn, Báró Wlassics Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat és a beruházásokról szóló pénzügyminiszteri jelentós tárgyalása. Felszólaltak : Igaz Béla, Bosnyák Géza, báró Vay László, gróf Hadik János. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Vass József, Scitovszky Béla, Mayer János, Herrmann Miksa, Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 13 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Kühne Loránd jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Joanovich Pál jegyző urat kérem fel. Bemutatom Lázár Ferenc felsőházi tag úr levelét, amelyben egészségi okokból 4 heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A Felsőház a kért szabadságot megadja. Bemutatom a magyar országgyűlés tagjainak svájci látogatását előkészítő bizottság levelét, amelyben a svájci úton való részvételre a Felsőház tagjait is meghívja. Tájékozásul közlöm, hogy az elutazás időpontja szeptember 5-ére van terybevéve és körülbelül 8 napos svájci tartózkodásra lehet számítani. A vendégek részére luxusautomobilok állanak rendelkezésre, amelyeken Svájc legszebb részei és legnevezetesebb városai megtekinthetők lesznek. Bernben a Szövetségi Tanács és a svájci parlament tagjai hivatalosan is fogadják a látogatás résztvevőit. Akik a svájci úton résztvenni óhajtanak, ebbeli szándékukat a Felsőház háznagyi hivatalával mielőbb közölni szíveskedjenek. A végleges útiprogrammról megfelelő módon és alkalmas időben a Felsőház tagjait értesíteni fogom. Tudomásul szolgál. Tisztelt Felsőház! A Felsőház illetékes bizottságai a Képviselőháztól a legutóbbi időben átérkezett és hozzájuk utalt összes törvényjavaslatokat és miniszteri jelentést letárgyalták, jelentéseiket benyújtották, azok kinyomattak, szétosztattak. A bizottságok jelentéseik tárgyalására a sürgősség kimondását kérik. Minthogy a költségvetési törvényjavaslat FELSŐHÁZI NAPLÓ. IV. letárgyalásával lehetséges, hogy a Felsőház már a holnapi ülésnapon elkészül, s ez esetben ezeknek a törvényjavaslatoknak tárgyalására esetleg már a holnapi ülésben sor kerülhet, ebben az esetben pedig a bizottsági jelentések kiosztása óta a házszabályok 30. §-ában előírt 3 napi közbeeső idő még nem telt el, a bizottsági jelentések tehát csak a sürgősségi indítvány elfogadása esetén volnának tárgyalhatók. Megjegyzem, hogy a sürgősségi indítvány elfogadásához házszabályaink szerint a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. Felteszem tehát a kérdést, móltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a Felsőház bizottságainak benyújtott jelentései a 3 nap közbevetése nélkül is tárgyalhatók legyenek? (Igen!) Kérem azokat, akik a sürgősségi indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a sürgősségi indítványt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadta. Napirend szerint következik a pénzügyi bizottság jelentésének folytatólagos tárgyalása az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ezzel kapcsolatos pénzügyminiszteri jelentés tárgyában. Szólásra következik Igaz Béla ő méltósága. Igaz Béla: Nagyméltóságú Elnök Ur! T. Felsőház! A legutóbbi napokban abból az alkalomból, hogy a kultuszminiszter úr ő nagyméltósága miniszterségének hetedik óvfordulóÍ'át ülte, tisztikara arany tollal tűntette ki őt. íz az aranytoll — azt hiszem — csak jelkép akar lenni, jelképe annak a tiszteletnek és ragaszkodásnak, amellyel iránta tisztviselői viseltetnek. En azonban úgy tartom, hogy ez az aranytoll egyúttal szimbóluma annak a megfeszített szellemi munkásságának is, amelyet ő nagyméltósága úgv bel-, mint külföldön a magyar kultúra érdekében igazán sikerrel folytat, amely tevékenységével ő maga írja be nevét aranybetűkkel a magyar vallás- és közoktatás és egyúttal a magyar nemzet történetébe. Legutóbb, folyó hó 16-án, az egyik napilap vasárnapi számában egy cikk jelent meg ő nagyméltóságától «A magyar Heidelberg» címmel. A tőle megszokott könnyedséggel és publicisztikai készséggel írta meg ezt; nem tudom, már 34