Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-63

Az országgyűlés felsőházának 63. ülése 1929. évi június hó 22-én, szombaton, Báró Wlassics Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazolóbizottság jelentése. — Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Felszólaltak : Bernát István, Székács Antal, Chorin Ferenc, Gaár Vilmos, Joanovich Pál, báró Kendo Zsigmond. — A legközelebbi ülés idejének ós napi­rendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Vass József, Mayer János, Wekerle Sándor, Bud János, Zsitvay Tibor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula fog­lalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Dani Balázs jegyző urat, a felszólalások jegy­zésére Bezerédj István jegyző urat kérem fel, A Képviselőháztól ujabban beérkeztek: A régi osztrák és magyar koronáról szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. éVi május hó 26-án Budapesten kelt ma­gyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről; az Osztrák Köztársasággal Budapesten, 1928. évi június hó 25-én kötött adóügyi jog­védelem- és jogsegélyszerződés becikkelyezé­sétről; a hadikölcsönkárosultak támogatásáról; a zálogleveleskölcsönök és vízitársulatiköl­csönök szerzésének előmozdítását célzó, vala­mint a betegségi biztosítási járulék utáni kése­delmi pótlékok elengedhetésére vonatkozó ren­delkezésekről szóló törvényjavaslatok; és végül a m. kir. miniszteri uni jelentése az 1928/29. évi költségvetésről szóló 1928 : XXXIII. te. 14. §-anak végrehajtásáról. Mindezek a törvényjavaslatok és a minisz­terin ni jelentése előzetes tárgyalás és jelen­téstétel végett kiadatott a Felsőház illetékes bi­zottságainak. Következik az igazolóbizottság jelentésé­nek tárgyalása Menyhárth Gáspár és Széll Gyula felsőházi tagok igazolása folytán az igazolt felsőházi tagok névjegyzékének kiiga­zítása, továbbá gróf Andrássy Gyula elhalálo­zása folytán és örökösjogú főrendi családok résééiről választásra jogosultak névjegyzéké­nek kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy az igazoló bi­zottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a bizott­sági jelentést). I^LSÖHAZI NAPLÓ. IV. Elnök: Kíván valaki az igazoló bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy Menyhárth Gáspár és Szél Gyula felsőházi tagok az iga­zolt felsőházi tagok névjegyzékének megfelelő rovatába vétessenek fel, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az igazoló bizottságnak azt a javaslatát, hogy gróf And­rássy Gyula az örökösjogú főrendi családok ré­szárol választásra jogosult tagok névjegyzéké­ből töröltessék, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az igazolt felsőházi tagok név­jegyzékében történt ezek a változások a hivata­los lapban közzététetnek. Napirend szerint következik a pénzügyi bi­zottság jelentésének folytatólagos tárgyalása az 1929/30. évi állami költségvetésről, valamint az ezzel kapcsolatos pénzügyminiszteri jelen­tésről. Szólásra következik Bernát István ő mél­tósága. Bernát István: Nagyméltóságú Elnök Ür! Igen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) En is csatlakozom azokhoz, akik a kabinetet, illetőleg pénzügyminiszterét a jövő évre szóló költség­vetés tárgyalása alkalmával szívből üdvözlik. Ügy látom, hogy ez az új javaslat bizonyos te­kintetben új ösvényekre tér át, amennyiben míg egyrészt nagyobb takarékosságot mutat, más­részt pedig bizonyos teherkönnyítéseket is tud hozni az ország adózó publikumának, amely — mint mindannyian tudjuk — eléggé meg van terhelve. A törvényjavaslat általános indokolásában a fináncminiszter úr kifejti azt, hogy a múlt­ban két igen nevezetes közgazdasági eredményt tudtunk biztosítani. Az egyik a valuta helyre­állítása, annak stabilizálása, a másik pedig az, hogy sikerült az évről-évre mindig felesleggel záruló költségvetések feleslegét megszüntetni. Érinti, — és a dolog természetében is rejlik — hogy mindezeknek az eredményeknek a bizto­sítása tulajdonképpen csak akkor lesz lehetsé­ges, ha közgazdasági életünk fejlődése kifogás­31

Next

/
Thumbnails
Contents