Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-47

70 Az országgyűlés felsőházának 47. ülése jára vonatkozólag eredetileg is alternativ javaslatot terjesztett elő. A javaslat első alternatívája kívánta azt, hogy a 3. pont töröltessék a javaslatból, de ő már maga provideált arra az esetre, hogy javaslatának első fele nem fogadtatnék el, akkor második pontját terjeszti elő, amelyben provideál arra, hogy megmarad ugyan a 3. § 3. pontja, ellenben annak olyan kiegészítése dolgoztatik bele majd a végrehajtási utasításba, amely tulaidonképen tárgytalanná teszi a 3. § 3. pontja ellen való állásfoglalást. Én a kormány részéről szivesen kijelentem, a pénzügyminister ur felhatalmazása alapján is, hogy Hadik őexcellenciája által a bizottságban benyújtott alternativ javaslat második pontjának előterjesztése esetén a kormány ahhoz a maga részéről hozzájárulna, és annak megoldása során természetesen elesnék a bizottság jelentéséből, illetőleg javaslatából a 3. § 3. pontjának törlésére vonatkozó indítvány. (Hadik János gróf : Ugy van !) Ami a 7. §-t illeti* erre vonatkozólag a törlést indítványozták és a bizottság ezt az indítványt fogadta el. Erre nézve szintén vagyok bátor a kormány részéről kijelenteni, hogy amennyiben olyan értelmű indítványt, illetőleg határozati javaslatot terjesztenének elő, hogy a haszonbérletek állami felügyeletére, valamint esetleges áttételére vonatkozó egész jogi kérdéskomplexust a kormány dolgoztassa fel egy külön törvényjavaslatban és ezt a törvényjavaslatot ennek a törvénynek életbeléptetésétől számitott egy éven belül terjessze az országgyűlés elé, a kormány ehhez szívesen hozzájárulna, figyelembe véve azt, hogy a 7. § nem regulázza az előbb emiitett jogi kérdések minden vonatkozását. Ezek a haszonbérleti jogra, illetőleg annak felügyeletére és esetleges átvételére vonatkozó jogi kérdések az 1920-as és az 1924-es törvényekben s az ezek alapján kibocsátót rendeletekben szétszórva, tömérdek változatban és tömérdek formában jutnak kifejezésre. Indokolva van tehát önmagában is az, hogy ez az egész jogi kérdéskomplexus kiemeltessék a földbirtok reform-törvények szétágazó szövevényéből és egy átlátszó, áttekinthető, könnyen kezelhető kódexben foglaltassák össze. Amennyiben a mélyen t. Felsőháznak egy ilyen É előterjesztendő javaslathoz méltóztatnék hozzájárulni, semmi nehézsége nem volna annak, hogy a 7. § eredeti szövegében benn maradjon a törvényjavaslatban, annyival is kevésbbé, mert hiszen ha ezt törölnék a törvényjavaslatból, akkor egy kevésbbé kedvező jogi helyzet állna elő épen a gazdarendre vonatkozólag, mert a 7. § enyhíteni kívánja a most érvényben lévő ezirányu jogot, ha pedig az töröltetik, akkor természetesen nem gondoskodván a törvényhozás a törölt paragrafus helyett egy uj paragrafusról, a mostani jogi állapot maradna továbbra is érvényben. Sokkal bölcsebb dolog tehát érvényben hagyni a 7. §-t, ugy. amint az szövegében a méltóságos Felsőház előtt fekszik és elfogadni azt a határozati javaslatot, amelyről előbb én voltam bátor szót tenni. Visszatérve már most bevezető szavaimra, ismétlem, hogy ebben a kérdésben tulajdonképen nem volt semmiféle politikum abban az értelemben, mint ahogy az előbb voltam bátor vázolni. A nagy nekigyürkőzés tulajdonképen magának az ügynek érdekében történt, és amikor a különböző tárgyaló felek meggyőződtek arról, hogy a kormány a maga részéről ugyanolyan lelkesedéssel próbálja ugyanazokat a gondolatokat, célokat, vágyakat szolgálni, — és amennyire teheti honorálni, akkor azokat a botokat is félrtették, amelyek talán itt-ott azelőtt kézben voltak és a nagy transitus Domini, amire annyira gondolt talán a politikai közvélemény, hogy t. i. itt egy nagy balatoni vagy helyesebben politikai rianás 1928. évi július hó 19-én, csütörtökön. lesz, hogy egy nagy összetűzésről van itt szó, hogy itt nagy kormánybukás, vagy politikai repedés lesz, tökéletesen megszűnt, mert hiszen arra senki nem is gondol. {Igaz ugy van !) Arra nézve, hogy különböző hangok emelkednek, különböző színekben jelentkeznek előttünk a gondolatok, vágyak, követelések, kritikák, legyen szabad azt mondanom, hogy a politika nagyon furcsa és nagyon komplikált hangszer. Sokkal bővebb klaviatúrával rendelkezik, mint mondjuk pl. a legtökéletesebb zongora, vagy akár ahires fribourgi orgona. Azou kell lenni mindenféle sípnak és a politikusnak, Magyarország politikája vezetőjének, nagy muzsikus szakértőnek is kell lennie. És Bethlen István grófnak sok minden egyéb művészete mellett épen abban rejlik nagy művészete, hogy ezen á nagy zongorán, ezen a nagy orgonán is tud játszani, valamennyi sipon, és nem ijed meg egyetlen sipnak, egyetlen zeneszerszámnak bugásától, vagy fájdalmas üveghangjától sem, hanem valamennyin játszva, a végén mégis kihozza azt a melódiát, amely azután ismerős a magyar nemzet lelkének és fülének. (Éljenzés és taps- a jobb és a baloldalon.) Ez történt most is. Szólt itt a szaxofon nagyon fájdalmas, mély bugással, meg is mondom, Hadik János őexcellenciájának dörgő hangjában. (Élénk derültség.) Megszólalt a rakéta ropogása is, mert hiszen csak ehhez, vagy la gyors tárogatójelzésekhez lehet hasonlítani Jankovich Béla őexcellenciájának tegnapi felszólalását. Gondolom, ő maga sem fog ezért nekem szemrehányást tenni. (Derültség.) A fájdalmas üveghangok a xylofonon is elhangzottak ebben a teremben, valamint a bizottsági tárgyalásnál és végig az egész klaviatúrán. Mi nem ijedtünk meg ettől a muzsikától, ez a muzsika nekünk még nagyon kedves is volt, mert hiszen egy nagy egységben csendült össze szaxofon és xylofon, orgona és zongora, kritika és követelés : mind egy nagy, a mi lelkünkből szakadt és lelkünknek ismerős muzsikában, a magyar nemzet szent muzsikájában : »Isten áldd meg jobban a magyart! « (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás! alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot. A Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Felsőház ! Az együttes bizottság a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Hadik János gróf bizottsági tag ur többrendbeli határozati javaslatát fogadta el és ezekre a határozati javaslatokra vonatkozóan javasolja a t. Felsőháznak, hogy azokhoz hozzájárulni méltóztassék a célból, hogy azok kiadandók a kormánynak a törvény végrehajtási utasításába ezeknek megfelelő rendelkezések felvétele, illetőleg az utolsó határozati javaslatra nézve megfelelő törvényhozási intézkedés megtétele céljából. Ezek az együttes bizottság által elfogadott határozati javaslatok a bizottsási jelentésben fel vannak sorolva s ezeket a határozati javaslatokat külön-külön fogom szavazás alá bocsátani s előzőleg mindegyiket fel fogom olvastatni a jegyző úrral Egyedül logikus tárgyalási és szavazási rendnek azt tartom, hogy előbb a határozati javaslatok felett határozzunk, mert felszólaló tagtársaink nagy része azt jelentette ki, hogy a javaslat megszavazását a határozati javaslat elfogadásától teszi függővé. (Ugy van ! a jobboldalon.) Azt gondolom, hozzá méltóztatnak járulni ahhoz,