Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-44

30 Az országgyűlés felsőházának 44. ról fel kell tételeznem a teljes lojalitást, s e tekintetben semmi aggályom sincsen, mert nem láttam eddig sem semmiféle olyan tünetet, amelyből arra következtethetnék, hogy itt arról lesz szó, hogy mi mint ellenfelek álljunk a tröszttel szemben. Az eddigiekből Ítélve azt tartom, hogy mi mint olyanok fogunk összeköttetésben állani, akik egyformán a magyar termelés érdekében dolgozunk. Mert ha egy tőkecsoport hosszú időre ide van kötve, az hozzá fog kapcsolódni az itteni termeléshez. Nem kell azt hinni, hogy annak a tőkecsoportnak nyeresége folyton kivándorol az országból. Amely tőkecsoport egyszer már bejött a gazdasági életbe, az, ha tőkefeleslegei lesznek, a gazdasági élet törvényei szerint, azokat elsősorban itt fogja elhelyezni. Öexcelleneiájának két kérdésére kívánok vá laszolni. Az egyik az, hogy tulajdon képen Junktim van-e a szerződés és a másik törvényjavaslat között ? (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Ebben a tekintetben két részre osztom ezt a törvényjavaslatot. Az egyik rész, amely a finanszírozással, a másik pedig, amelyik egyéb kérdésekkel foglalkozik. A kettő között Junktim tulajdonképen nincsen. A helyzet azonban az, hogy a szerződés csak azért mellékeltetett a javaslathoz, mert végeredményben a törvényjavaslatban intézkedések vannak a finanszírozás miként való lebonyolítása tekintetében. Mivel a Képviselőház — egészen helyesen — a szerződést ismerni kívánta és különben is a kormány nem csinált titkot abból, hogy micsoda szerződést kötött, ehhez a javaslathoz hozzákapcsoltuk a szerződést, mert logikusan nem tudtuk máshoz kapcsolni, mint ehhez a törvényjavaslathoz. Ami pedig a közigazgatási bíróságra vonatkozó kérdést illeti, meg kell jegyeznem, hogy én általánosságban osztom gróf Hadik Öexcelleneiájának álláspontját, hogy ott, ahol speciálisan jogi kérdések merülnek fel, lehetőleg adassék meg a fellebbezési jog. (Gróf Hadik János: Jogi kérdés?) Ha azonban én ezt a törvényjavaslatot nézem, mit látok itt? Egy termelési szabályozást, amely szabályozásnál elsősorban a célszerűségi kérdések döntenek. Nem tudom, hogy helyes volna-e a bíróságokat olyan feladatkörrel felruházni, (Gróf Hadik János: Anyagi kérdés!) amelynél nem szigorúan jogi kérdésekről van szó, hanem amelynél az elbírálás elsősorban az egész kérdés gazdasági horderejének megítélésével van összefüggésben. Mert ha nézem a törvényjavaslatot, mit mond az? Megállapít az egyes gyáraknak bizonyos kontingenseket, megállapítja, hogy a gyárakat hogyan lehet felállítani, mennyire lehet az üzemet kibővíteni, és igy tovább. Van benne azután ármegállapítás is. Engedelmet kérek, ezeket gazdasági szempontból lehet csak elbírálni, nem pedig jogi szempontból. Lehet, hogy az egyes egyének magukra nézve sérelmesnek fogják ezeket tekinteni, de rendkívül nehéznek tartanám kartelleket és hasonló gazdasági alakulatokat birói utón szabályozni. A biróság rendkivül kellemetlen helyzetben lenne... (Egry Aurél: Par eexellence nem bírói feladat! — Gróf Hadik János: Ugyan! Ugyan! Hogy lehet ilyet mondani a közigazgatási bíróságra? Nem jogi kérdéseket dönt el. hanem épen anyagi kérdéseket!) Igen, öexcelleneiájának annyiban igaza van, hogy anyagi kérdéseket dönt el. De mindig egy fennálló törvény és jog alapján, mert hiszen az adóval kapcsolatos és más kérdések, amelyek bizonyos közszolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel, ilyenek. Nem lehet azonban odautalni egy olyan problémát, amilyet ez a törvény szabályoz. ülése 1928. évi július hó 11-én, szerdán. De legyen szabad még egy körülményre felhívnom öexcelleneiájának figyelmét. Soha a termelésnek, a kereskedelemnek és a fogyasztásnak olyan sokoldalú és nagyarányú szabályozása nem történt, mint a világháború alatt. Mégis egyetlen esetet sem tudok, amelyben megnyittatott volna akkor az ut egy magasabb bírósághoz vagy általában a bírósághoz. Nem azért mondom ezt, mert lehetetlennek tartom ezeket a kérdéseket birói utón megitélni, hanem azért, hogy rámutassak arra, hogy ilyen eljárás azt jelentené, hogy sohasem oldanánk meg a problémákat, mert hiszen egészen természetes, hogy az egyén magát sértve érezhetné akár azért, hogy miért nem magasabb a kontingense, akár pedig azért, hogy miért lett ilyen az ár, vagy miért nem növelheti az üzemét és igy tovább. (Gróf Hadik János: Nem erről van szó!) Ezek gazdasági célszerűségi problémák s a termelést egyébként szabályozni, mint ahogy javasoljuk, az én nézetem szerint, nem lehet. Ha a külföldi példákat nézem, de nézem a saját belföldi eseteinket is, ugyanezt látom. Beszéltem már a háborús példákról. De itt van a szesz értékesítésének problémája is, amely teljesen hasonló jellegű. Ott sincsen birói ut a külföldön sem. A bíróságot nagyon kényes helyzetbe hoznánk, ha azt kívánnánk, hogy olyan kérdések fölött döntsön, amelyek a termeléssel kapcsolatosak, amelyek tehát nem tisztán és egyedül jogi szempontból birálandók el. Azt hiszem öexcelleneiájának a törvényjavaslattal szemben csak ez az aggálya állott fenn, mert hiszen általában a törvényjavaslat ellen nem tett észrevételt és hogy ezek az érvek meg fogják győzni őexcellenciáját. Arra kérem őexcellenciáját, méltóztassék különvéleményétől elállani, mert annak érvényesülése esetén azt hiszem, olyan térre mennénk át, amely a kérdés megoldását nem tenné lehetővé és azt eredményezné, hogy örökké perben állanának ezek az egyedek az állammal. Ezek alapján tisztelettel kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a gyujtószeradóról szóló 1921 : XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Mielőtt a törvényjavaslatot részleteiben is felolvastatnám, jelentem a t. Felsőháznak, hogy a 6. §-hoz gróf Hadik János felsőházi tag ur őexcellenciája különvéleményt adott be, amelyet a 6. §-nál teljes egészében fel fogok olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy most a törvényjavaslat címét, és azután a szakaszainak sorszámát szokásos módon felolvasni szíveskedjék, megjegyezvén, hogy a 6§-nál méltóztassék ugy a szakaszt, mint gróf Hadik János urnák a pénzügyi bizottság jelentéséhez mellékletként csatolt különvéleményét teljes egészében felolvasni. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat elmét és 1—5. §-ainak sorszámát. A cím és az első öt § észrevétel nélkül elfogadtatnak. — Olvassa a 6. §. sorszámát). Eínök: Gróf Hadik János őexcellenciáját, a különvélemény beadóját a szó megilleti.