Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-49
löa Az országgyűlés felsőházának 49. ülése 1928. évi november hó 28-án, szerdán. nyel. amint azt Gaár Vilmos ő méltósága igen helyesen mutatta ki a kérdés részleteiben. Én magam a Házban egy képletet használtam, amely az éo álláspontomat erre vonatkozólag világossá tette. Azok a fogaskerekek, amelyek ma nagy lendülettel hajtatnak a közgyűlés által, nem találnak bekapcsolódást az adminisztráció többi kerekeibe, úgy hogy itt a kettő között az összjáték teljesen hiányzik. Ha át akarom formálni az adminisztrációt, nem lehet, hogy én az adminisztráció ióvására a fogaskerekeket úgy alkalmazzam, hogy a mai fogaskerekekbe alkalmazzam. Meg kell konstruálnom mindkét fogaskereket, a lendítő erőt és a haitóerőt, de azt a transzmissziót is, amelynek alapján ez a kettő a maga harmonikus együttműködését meg tudja találni. Ezek voltak az én intencióim a törvény megszerkesztésénél. Ezek után kérem a méltóságos Felsőházat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapján elfogadni. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét, azután a szokásos módon a szakaszok sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bethlen Pál gróf jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és a szakaszok sorszámát. A cimet és szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben véglegesen, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni! (Megtörténik,) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításának elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közigazgatási bizottság jelentése a m. kir belügyminiszter által több gőzhajóstársaságnak az 1909. évi II. te. 6. §-a alapján adott engt délymeghosszabbítások tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a közigazgatási bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el.) Bethlen Pál gróf jegyző (olvassa a közigazgatási bizottság jelentését.) Elnök : Kíván valaki a közigazgatási bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Felsőházat, méltóztatik-e a belügyminiszter úrnak több gőzhajóstársaságnak az 1909. évi II. te. 6. §-a alapján kiadott engedélymeghosszabbítások tárgyában benyújtott jelentéseit tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a htározatot, hogy a Felsőház a belügyminiszter úrnak e tárgyban benyújtott jelentéseit tudomásul veszi és erről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a Felsőház közoktatásügyi, valamint t közjogi és törvénykezési bizottságainak jelentése a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezzel kapcsolatban jelentem, hogy a törvényjavaslat a Felsőház közoktatásügyi, valamint közjogi és törvényhozási bizottságaiban különkülön tárgyaltatott s e két bizottság jelentését külön-külön nyújtotta be. Tekintettel azonban az azonos tárgyra, méltóztatnak-e hozzájárulni a bizottsági jelentések együttes tárgyalásához? (Igen!) Ha igen, oly értelemben mondom ki a határozatot, hogy a Felsőház hozzájárul és a két bizottsági jelentést együttesen fogjuk tárgyalni. Most pedig felkérem a jegyző urat, hogy úgy a közoktatásügyi, mint a közjoai és törvénykezési bizottságok jelentéseit felolvasni szíveskedjék. Bethlen Pál gróf jegyző (olvassa a jelentéseket). Elnök: Szólásra következik Báthy László felsőházi tag ő méltósága. Báthy László : Nagyméltóságú Elnök Ür ! Mélyen tisztelt Felsőház ! Azzal a kellemes kijelentéssel kezdhetem meg felszólalásomat, hogy iparkodni fogok igen rövid lenni. (Haltjuk ! Halljuk !) Mikor én a múzeumokról szóló törvényjavaslatot kezembe kaptam, azt áttanulmányoztam az indokolással együtt és átolvastam a Képviselőháznak idevonatkozó határozatait is, nem tagadhatom, bennem bizonyos aggodalmak támadtak. Nem a miatt támadtak bennem aggodalmak, mintha a mostani kormány és a kultuszminiszter úr iránt nem viseltetném teljes bizalommal, de aggodalmak támadtak bennem abban az irányban, hogy aki politikát és kultúrpolitikát is csinál, annak a múlt tapasztalatain állva a jövőbe is igen gondos szemmel kell néznie. Mikor magánbeszélgetés során, szakértőkkel is tárgyalva, ennek az aggodalomnak kifejezést adtam, sokan engem a lex Paccával iparkodtak megnyugtatni, azzal, hogy a lex Paccát annakidején egy kardinális csinálta, micsoda ellenvetésünk lehet tehát ez ellen ? A tévedés csak az, hogy amikor Pacca kardinális 1820-ban egy ediktum alapján ezt közhírré tette, az az állam még az egyházi állam volt, az állam és az egyház majdnem egy fogalmat alkotott. Ha most csinálná men, nem hinném, hogy úgy csinálná meg, ahogy csinálta. Egyébként ami a lex Paccát illeti, csak addig állott fenn, amíg az új ifjú olasz állam meg nem alakult, mert a többi államoc.-,kának ily fajta törvényei megszűntek, és megindult ebben az irányban az új törvényalkotá s , az új törvényalkotás során törvénnyé lett 1902-ben, de maga Morelíi, az előadó kifejezte azt, hogy ez a törvényjavaslat 40 esztendeig készült, és amikor elkészült 1902-ben, még akkor sem lett mindjárt törvénnyé, hanem javítottak rajta, viszszaadták, foldozgatták és végleges törvénnyé csak 1907-ben lett. Mélyen tisztelt Felsőház ! A püspöki kar nagy múltjához képest már október 10-én foglalkozott ezekkel a dolgokkal és úgy értesültem, a jövőre nézve is nauy fontossásrú tervet alkotott, hisz műkincsei legnagyobb részben egyházi jellegűek. A püspöki kar kifejezte azt az óhaját : (olvassa) «Tudomásunk szerint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium már a törvény eredeti fogalmazványában is enyhített, hajlandó a törvényjavaslattal kapcsolatban oly végrehajtási utasítást kiadni, amely szerint az állam az egyház tulajdonában lévő műemlékeknek és műkincseknek az egyház részéről szerkt sztendő leltárát elfogadja nyilványtartás alapjául, annak csupán másolatát kéri be és respektálja az egyház felügyeleti jogát. Sokkal hathatósabb volna és az egyház teljes szál