Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-49

Az országgyűlés felsőházának 49, ülése Még egy nagy szociális szempontra is vagyok bátor felhívni a mélyen t. Felsőház ügyeimét. Ha a községi jegyzőket megfosztanák a magánmunkálatoktól, akkor lehetővé válnék az, hogy a városi centrumokból, ahol oly nagy az ügyvédek túlzsúfoltsága, ezek a dolog természete szerint vidékre mennének, mert ott inkább megtalálhatnák megélhetésüket s ha odamennek, akkor ott nemcsak a saját keresetük lenne inkább biztosítva, hanem nagy szolgálatokat tennének a társadalomnak és az államnak is, mert a magyar ügyvédi kar mindig hűségesen, kitartóan ragaszkodott a magyar állameszméhez, (Ügy van!) mindig barátja volt a haladásnak és kultúrfejlődésnek. Az pedig egyetlenegy községnek sem fog kárára válni, ha olyan embereket nevezünk ki oda és helyezünk el ott, akiknél intézményesen megvan a garancia arra, hogy ilyen irányban a köz javára fognak működni. Ami magát a törvényjavaslatot illeti, azt elfogadom, és nem osztozom azokban az aggályokban, amelyek szerint közjogi vagy alkotmányjogi sérelmek forognának fenn. Igaz, hogy egy évre van kitolva a választási jog és annak a gyakorlása; én azonban bizom a belügyminiszter úr ö

r excellenciájában, hogy oly időben fogja előkészíteni a dolgokat, hogy ez az egy év nem fog meghosszabbíttatni- s hogy egy év leteltével meglesz a várt, remélt és a most kért jó közigazgatási reform, s majd annak alapján mehetünk azután új választás elé. A javaslatot elfogadom (Helyeslés a közéven.) Elnök: Joanovich Pál ő méltósága következik. Joanovich Pál: Nagyméltóságú Elnök Úr! Mélyen t. Felsőház! Az előttem felszólalt Gaár Vilmos ő méltósága nagyon megkönnyítette az én felszólalásomat, mert ő azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyeket magam is fontosaknak tartok, nevzetesen a közigazgatás rendezésével. Felszólalásomban azonban nem erre akarok kitérni; szeretnék kitérni a kérdés politikumára. Az 1920. év óta, vagyis a most folyó decenniumban immár harmadízben^ foglalkoztatja a törvényhozást a fővárosi törvényhatóság ügye. Az 1918. évi forradalom s az azt követő kommün letörése után szükségesnek mutatkozott az elnémított fővárosi törvényhatóságot új éWre új munkára kelteni s megalkottatott az 1920 : IX. te, még pedig a korszellemnek megfelelően s a nemzetgyűlés saját népképviseleti rendszerének alapul vétele mellett az 1919 évi 5985 számú rendelet alkalmazásával, az általános titkos, nőkre is kiterjedő aktív és passzív választójog érvényesülésével. Ez a törvény rendszeresítette a kisebbségi kénvi sel etet a laistromos szavazás útján s a passzív választójognál csakis a 30 éves korhatárt és a hat évi helybenlakást állította fel korlátnak- Ez a tnTwr*y eltörölte a virilizmust, mely az 1872 : XXXVI., te. alapján helyet foglalt a főváros közgyűlésében s a törvényhatósági bizottsági tagok száma 400 helyett. — amelynek fele virilisekből került ki — 240-beji állapította meg. azután felvett 22 tagot tiszténél, hivatalánál fogva, illetőleg annak h odoraié saikénnen és rtief^a^ta a főváros

5 tisztviselőknek az 1872 : XXXVI. te. 66. §-ában gyökerező jogát, hogy a közgyűlésen ülési és szavazati joggal bírnak. Ez a törvénv ázM^?* ideiglenes jelleggel alkottatott, mert mindiárt annak 1 $-a rámutat arra, hogy a fővárosi törvényhatóság újjáalakítása — és itt szeretném aláhúzni azt a szót, hogy újjáalakítása — addig bír érvénnyel, ameddig a közigazgatás FELSŐHÁZI NAPLÓ. ni. 1928, évi november hó 28-án, szerdán, 101 véglegesen szerveztetik, vagyis a törvény junktimba hozta ezt az újjáalakított törvényhatóságot a közigazgatásnak tervbevett végleges rendezésével. E°ry más'k szakasz, a 20 § az 1920 : IX. te. alapján újjáalakított törvényhatóság élettartamát 1923. december 31-éig limitálta, vagyis reményt adott arra, hogy aránylag rövid idő alatt meg fog történni a kitűzött cél törvénybeiktatása, a székesfőváros közigazgatásának újjászervezése. Mindenki érezte és tudta, hogy az 1872. évi XXXVI. te. a változott idők mentalitásának s a változott közigazgatásnak meg nem felel. Mindenki várta már akkor, hogy ez az 1872. évi XXXVI. te, amely elavult, kicseréltessék, azonban mindenki tudta és örült annak, hogy legalább arra van szükség, hogy ha már ez a közigazgatás újjá nem szerveztetik is, legalább a közgyűlés kapui nyíljanak meg az új életnek, az új korszak keresztény-demokratikus szellemének, legalább a közgyűlésbe bevonulhassanak azok az elemek, amelyek jogosan kívánhatják azt, hogy róluk és nélkülük senki se intézkedjék. ^

( Sajnos azonban,^ a törvényhozás elmulasztotta a második lépés megtételét, nevezetesen a fővárosi közigazgatás újjászervezését. Elmúlt a törvényben előbb említett határidő is, ennek folytán a törvényhatóság feloszlott és következett egy törvényenkívüli, de az 1924: XXVI. tc.-el szentesített szükségreindelkezés: a kormánybiztos. Ez az interregnum egy évig tartott. A törvényhozás elmulasztotta azt is, hogy a beállott hiatust felhasználva, amikor nem volt autonóm élet, megalkossa a fő város, közigazgatásának rendezésére vonatkozó, beígért törvényt és ezzel kapcsolatban a fővárosi közigazgatási autonómia struktúráját is. E helyett az 1924. évben megalkotta a XXVI. tc.-et. Itt vágyóik én ellenvéleményben sokakkal és azt állítom hogy ez az 1924 : XXVI. to. immár nem ideiglenes. Nem ideiglenes szándékkal alkották nemcsak azért, mert egyetlenegy fél mondat sem utalt ebben a törvényben arra, — mint ahogy az 1920 : IX. te megtette — hogy ez a törvény ideiglenes és csak egy bizonyos ideig tart E^vetlenegv fél mondat sem utal arra, hogy a közigazgatást rendezni akarják és hogy ez volna a cél; sőt az 1924 ' X!XVI. te. a közigazgatás rendezésének szükségességére utaló 1920 : IX. te. összes határozatait exoressis verbis hatályonkívül helyezte. De hogy nem idpísrlenes törvénvnek terveztetett az 1924. évi XXVI. tcikk-, kitűnik abból is. hogv a választásokat hat évre rendelte el. kimondotta hogy az első ízben sorshúzás útján kilénő tagok, azután a hat évet betöltött tagok helyei mikép töltessenek be; megalakította az igazoló választmányt, amelyre nézve kimondatott az, hogy a három évi ciklus lejárta után — vagyis ennen most — rn^á alakítandó olyan tagoltból. akik nem sorsoltattak ki és kitériesztetett az ip-azrdó választmány hatásköre a következő ciklusokra is. Mindebből tehát nem következik az, hogy idei Heues törvényalkotásról lett volna szó. El kell azonban ismerni, hogy ha az 1924. évi XXVT. tcikk nem is beszél a közigazgatás rendezéséről, ebből nem következik, hoíry Budapesten a közigazgatás nem rendezendő. Annál is ink.áhb reudpzpndő. m^rt &v 1872 : XXXVT. te elavult, eunek keretei nem fedik a mai rohanó életet, fttrtti van! Úpy van! a köpvén.) Az 1872. évi XXXVI. te. keretei már akkor elavultak voltak, amikor megalkottatott az 1920. évi IX. tcikk. Elavult volt, amikor az 1872 : XXXVI. te. 18