Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.
Ülésnapok - 1927-28
Az országgyűlés felsőházának 28, ülése 1928. évi március hó 20-án, kedden, Báró Wlassics Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gróf Hadik János interpellációja a ministerelnökhöz és a kereskedelemügyi ministerhez a Képviselőház péazügyi bizottságának 1923 március 1-én megtartott ülésén az autonóm vámtarifa ügyében tett ministeri nyilatkozatra vonatkozólag. — Gróf Bethlen István ministerelnök válasza. — Az országgyűlés Felsőházáról szóló 1926 : XXII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Zsigmondy Jenő, gróf Somssich László, gróf Bethlen István, Szőke Jenő. — A 3. §-hoz : Ilosvay Lajos ós Pesthy Pál igazságügyminister. — A szeméremsórtő közlemények forgalmának ós a velük való üzérkedésnek elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló tövényjavaslat tárgyalása. — Egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Gaár Vilmos ós Teleszky János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gróf Bethlen István, Bud János, Herrmann Miksa, gróf Klebelsberg Kunó, Pesthy Pál.. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvének vezetésére Dáni Balázs jegyző urat, a felszólalók jegyzésére Wekerle Sándor jegyző urat kérem fel T. Felsőház ! Mielőtt a tulajdonképeni napirendünkre áttérnénk, bejelentem, hogy Hadik János gróf ur őexcellenciája f. hó 13-iki ülésünkben a Képviselőház pénzügyi bizottságának 1928. március hó lén megtartott ülésen az autonóm vámtarifa-ügyében tett ministeri nyilatkozat tárgyában bejelentett interpellációját elő kívánja terjeszteni. Hadik János grófúr ő excellenciáját illeti a szó. Gróf Hadik János : Nagyméltóságú Elnök Ur ! T. Felsőház! A lapokból arról értesültem, hogy a ministerelnök ur a Képviselőház pénzügyi bizottságában egy kijelentést tett, amelyet nemcsak Gaal Gaston képviselő ur idéz a cikkében, hanem a Pester Lloyd is irt róla, valószínűleg egy félhivatalos kommüniké alapján. ( Olvassa J : »A kormánynak —úgymond — nem volt szándéka a magas ipari vámok forszirozása Az autonóm vámtarifa nem annyira a kormány politikájának kifejezője volt, e téren az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gyár iparosok Országos Szövetsége kiküldötteinek tárgyalásai alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki.« A Pester Lloydban szó szerint ugyanez van. Ez a nyilatkozat megtévesztheti a közvéleményt a tekintetben, hogy azok, akik hivatva voltak az autonóm vámtarifa megalkotása idején különösen a mező gazdasági érdekeket képviselni, feladták a mezőgazdaságnak azt az álláspontját, amely szerint tiltakozFELSÖHÄZI NAPLÓ. H. tak az ellen, hogy ilyen magas ipari vámok állapíttassanak meg az autonóm vámtarifában. Ennek bizonyítékául — ha megengedi a t. Felsőház — fel fogom olvasni annak a beadványnak egyes részleteit, amelyet 1923 július 19-én a magyar mezőgazdasági vámpolitikai központ nevében mi beadtunk és amelyen aláíróként Somssich László gróf, én és Mutschenbacher Emil főelőadó szerepelnek. Ezekből az idézetekből láthatja az ország közvéleménye, hogy mi e tekintetben nagyon erősen foglaltunk állást és mindenképen teljesítettük azt a kötelességünket, hogy megóvjuk a mezőgazdasági termelést attól, hogy lulmigas ipari vámtételek megdrágítsák a termelést és meg óvjuk a fogyasztó közönséget attól, hogy ilyen tulmagas ipari vámok megállapítása által nagyban dráguljanak mindazok a cikkek, amelyek a fogyasztók szempontjából elsősorban jönnek tekintetbe. Ez a beadvány a következőket mondja (olvassa/: »A jelenleg érvényben lévő vámtarifa a magyarosztrák szerződéses vámterület gazdasági viszonyához és igényeihez van szabva és így minden indoka megvolna annak, hogy a változott viszonyokat figyelembevevő új vámtarifát iktassuk be törvénykönyvünkbe. Ámde az előttünk fekvő előadói tervezet épen ennek a feltételnek egyáltalán nem felel meg, amennyiben nem alkalmazkodik Csonkamagyarország gazdasági szerkezetéhez. A mezőgazdasági termelés joggal megkövetelheti azt is, hogy azoknak az iparcikkeknek áralakulását, amelyek egyrészt a termelés, másrészt a fogj^asztás szempontjából érdeklik, túlzó védővámok kedvezőtlenül ne befolyásolják. Annál inkább súlyt kell vetnünk erre, mert a mezőgazdasági termények és termékek vámtételeire vonatkozólag tett javaslataink abból az elvi alapból indultak ki, hogy minden termelési ágnak figyelemmel kell lennie a többi termelési ág érdekeire is. A mai viszonyok között különösen ügyelnünk kell a szorosan vett fogyasztói érdekekre. A mezőgazdaság ezt az elvi allás22
