Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.

Ülésnapok - 1927-3

10 Az országgyűlés felsőházának 3. ülése iránt szükséges intézkedések tervezése és életbe­léptetése magától érthetően minden igaz, melegen érző hazafiu lelkéből gondokat vált ki. Hiszen ha valamikor, ilyenkor lép előtérbe teljes jogosult­sággal az az igazság, hogy minden intézmény, tehát az alkotmányos jogrend is, csak azokon az alapokon lehet szilárd és azokkal az eszközökkel tartható fenn biztosan, amelyekkel létesült. És végzetes eltévelyedés útja nyílnék meg akkor, ha nem a szerves történeti fejlődés eredményeképen illesztetnék be valamely alkotás az alkotmány ke­retébe. Az alkotmány kiindulási pontja az, ho^y a nemzet a maga akaratát mindenkor az alkotmá­nyos szervek utján fejezi ki és hozza nyilvános­ságra. Ami nem ezen a az utón jön létre, attól nem lehet azt várni, hogy átmenjen a nemzet életének vérkeringésébe. Itt ennél a pontnál megállok és üdvözlöm a mélyen t. felsőházat abból az alkalomból, hogy Wlassics Gyula őexcellenciáját emelte az elnöki székbe, ( Általános éljerzés.), aki legutolsó főrendi­házi elnöki tevékenysége alatt eléggé bebizonyi­totta, hogy az alkotmányos jogrendhez minden izével tűrhetetlenül ragaszkodik, (Ugy van! Ugy van!); hogy mindenütt azligazságot, objektivitást keresi és igyekszik megtalálni, és aki minden egyéb jeles, kiváló tulajdonai mellett biztosit en­gem arról is, hogy egész működésének végcélja mindig az lesz, hogy azt a teljes alkotmányos rendet, amely az 1790 : XII. tc.-en is alap­szik, — hogy a nemzet mindig a maga királyá­val egyetértően fejezze ki a maga akaratát — érvényre segiteni egész lélekkel fog törekedni. Ezekkel az érzelmekkel üdvözlöm én magas elnöki székében őexcellenciáját. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök : Fogadja őexcellenciája üdvözlő sza­vaiért legmélyebb köszönetemet. Gróf Bethlen István ministerelnök ur őexcel­lenciája kivan szólani! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nagymél­tóságú Elnök Ur ! T. Felsőház ! Azt hiszem, helyesen cselekszem, ha azzal a deklarációval szemben, amelyet gróf Dessewffy Aurél őexcellen­ciája itt felolvasott, ebben a percben egyszerűen utalok a kormánynak a felsőházi javaslat tár­gyalása alkalmával tett nyilatkozataira és arra a felfogásra, amely e nyilatkozatokból kitűnik és egyúttal kijelentem, hogy ezt a felfogást teljes mértékben fentartom. (Élénk helyeslés és taps,) Elnök: Kivan valaki szólni? Baltazár Dezső püspök ur őméltósága kivan szólni. Baltazár Dezső : Nagyméltóságú Elnök Ur! T. Felsőház! Méltóztassanak nekem megengedni, hogy én, mint a régi főrendiháznak és ennek a felsőháznak egyik legigénytelenebb tagja, gazdag örömömnek adjak kifejezést afelett, hogy a felső­ház elnöki székét nagyságának és egyéni érté­kének diszeivel ugyanaz a báró Wlassics Gyula ékesíti, aki a főrendiház elnöki székének is disze és ékessége volt. Nagysága közismerten törté­nelmi méretű; legnagyobb méretű nagyságát azon­ban mi láttuk egynéhányan, — nagyon kevesen — 1918 november 18-án, amikor nemes bátorsággal védte meg a forradalom ellen a főrendiháznak s a főrendiházban a magyar alkotmány egyik integráns részének az integritását. Felsőházi elnöksége követvén főrendiházi elnök­ségét, a jogfolytonosságnak egyik szép és gyönyörű­séges perszonifikációja. Örvendetes és megnyug­tató és ugy benn az ország rendjének, nyugalmá­nak, erkölcsi és gazdasági értékei gyarapodásá­nak, valamint külpolitikai viszonylatban nemzet­közi súlyának és tekintélyének emelőjéül szolgál az a körülmény, hogy a nemzetgyűlést mint két­ségtelenül a forradalom evolúciójának származé­1927. évi január hó 31-én, hétfőn, kát, mint ideiglenes és rendkívüli szervet a jog" folytonosság alapján a kétkamarás országgyűlés váltotta fel. Ennek az átalakulásnak forrásául én nem a nemzetgyűlést tartom, hanem a legköze­lebbi képviselőválasztáson fölényes többség erejé­vel megnyilatkozott állami akaratot, amely az ingatag alapú nemzetgyűlésnek alkotmányozó munkáját higgadt megfontolás eredményeképen általános népszavazással legitimálta. A rendiséget eltörlő 1848. évi törvényhozás után a főrendiház már időnkivüliség volt. Demo­kratikus követelmények szerint kellett megrefor­málni és ebben szerencsésnek mondhatjuk ezt az uj alkotást ; és a reformmal az idők jövendő során még a szükséghezképest le kell vonatni a további következményeket is, A felsőháznak az én igénytelen nézetem sze­rint nem szabad a főrendiház szellemétől teljesen eltekintenie. Ha a jogfolytonosság elve alapján ez a felsőház a főrendiháznak jogkörébe lép, akkor szelleméből is át kell Örökölnie a pártszen­vedélyek fölé emelkedő higgadt méltóságot és az ellentétes nézeteknek kölcsönös megbecsülését, a nemzet egyetemes érdekének önzetlen, együttes, becsületes és lelkiismeretes szolgálásának az alapján. Nem azért történt különböző érdekcsoportok szerint ennek a felsőháznak összealkotása, hogy a nemzet egyetemes érdeke itt a különböző érdek­képviseletek harcának martalékává váljék, hanem igenis azért, hogy az egyetemes érdekrészletek a legkiválóbb emberek által képviselve, az egyete­mes érdek magaslatán, az álhm önzetlen szolgá­latának egységében közös nemzeti érzésbe olvad­janak bele. A jogfolytonosság tekintetében természetesen még igen sok a tennivaló; igénytelen nézetem szerint azonban a jogfolytonosságot nem szabad olyan szentségnek megtenni, amelynek jelentmé nye és tisztelete az állam érdekének felette állana. A legfőbb törvény az állam üdve. Ha a jogfoly­tonossági elv erőltetése a legjelentéktelenebbtől fel a legmagassabbig bármily kérdésben veszélyez­tetné, vagy csak kérdésessé is tenné a rend és fejlődés belső biztosi tékáit, akár pedig a diplomá­ciai viszonyoknak békés folyamatát, akkor a jog­folytonossági elv követelményét nyugtatni kell a teljes biztosítékot nyújtó idők küszöbéig és örül­nünk kell azon, hogy a jogfolytonosság hiánya mellett ennek a nemzetnek csodálatos néperői és földerői az önzetlen, a bölcs, az áldozatos vezetés mellett a katasztrófák után aránylag rövid idő alatt a konszolidációnak mai kifejlődött mérté­kéig juttattak el bennünket. És ezért kormány­zónkat és kormányunkat történelmi jelentményü országos tisztességadás és nemzeti hála illeti meg. (Élénk helyeslés.) A jogfolytonossági elv kizárólagosságát szű­kíti és csökkenti igénytelen nézetem szerint az a körülmény is, hogy a jogfolytonosság tárgyai között a magyar törvénytárban több olyan van, amelyiket vagy az erőszak által megbénitott, vagy az árulás által meghamisított népakarat hozott létre. Ezekben a tárgyakban az állami akarat csak formailag, de nem lényegileg van jelen. Épen ezért a jogfolytonosság észszerű és az állam leg­magasabb érdekének alávetett magyarázata szerint a szabaddá vált nemzeti és állami akaratra az erőszak és árulás által meghamisított népakarat eredményei nem oktrojálhatok, A jogfolytonosság tárgyaival együtt elő fog kerülni — Istennek hála, most már az összes vallásfelekezetek közös óhajtásaképen — az 1848 : XX. te. becsületes, igazságos végrehajtása, a viszonosság és egyenlőség kodifikált elve szerint. Minden alkotásnak és minden építésnek a békesség a lelke, az ereje, a levegője. Békesség

Next

/
Thumbnails
Contents