Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-100
A FŐRENDIHÁZ C. ÜLÉSE. 11 Ettől függ az ország teherbíró képessége; ez lesz képes a háború alatt erősen devalvált valutánkat helyreállítani, azt a pusztítást, azt a rombolást, amelyet a háború előidézett, a mezőgazdaságra vonatkozólag kell elsősorban szanálni- Sajnos, hogy mezőgazdaságunknak érdekképviselete nincs, amely ezen átmeneti ministeriumnak ily szakkérdésekben és mezőgazdasági vonatkozásokban valóságos tapasztalatokkal, ismerve a helyi viszonyokat, rendelkezésére állana. Ez alkalmat akarom felhasználni arra, hogy az igen tisztelt kormányt tisztelettel kérjem, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet kérdését mielőbb tegye megfontolás tárgyává, foglalkozzék annak felállításával ós az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek ez iránt a képviselőházhoz intézett feliratát vegye figyelmébe. • Azon tények között, amelyekkel ezen átmeneti ministerium hivatva lesz foglalkozni, leszek bátor egypár olyan tényt felhozni, amelyek elsőrendű fontossággal birnak mezőgazdaságunkra nézve. Elsősorban itt vannak a háború okozta súlyos veszteségek, amelyeket emberanyagban szenvedtünk. Tudjuk, hogy ezek a veszteségek súlyosak, véresek nagyszámuak. Méltóztassanak megengedni, hogy itt egy perezre megszakítsam felszólalásom fonalát és reflektáljak az osztrák Reichsrat egy képviselőjének nyilatkozatára. Az illető képviselő ur azt találta, hogy a magyar nemzet vérvesztesége nincs arányban a monarchia másik államának vérveszteségével. Én nem kívánom az illetőt a párhuzamvonás terére követni. A magyar katonának hősiessége abszolút tényként áll az egész világ előtt. (Tetszés és helyeslés.) Ez nem szorul védelemre, nem szorul összehasonlításra. Nálam ékesebben beszélnek a vezérkari jelentések, amelyek ezredeink hőstetteit dicsérik. (Helyeslés.) Tudjuk, hogy ezek a hőstettek mindig alapos vérveszteséggel járnak. Különben beszélni fognak a statisztikai számok és akkor az illető képviselő ur bizonyára más véleményen lesz, ha ugyan az igazságnak egyáltalában deferál. Nagyon sajnálom, hogy sem az osztrák képviselőház elnöke, sem egy minister nem talált szót arra, hogy erre reflektáljon. Én itt e házban újból a nemzet hálájának akarok kifejezést adni hős katonáink iránt. Hiszen mindazok emléke előttünk van, akik immár az igazak álmát aluszszák, részben pedig súlyosan véreztek az országért. Ök a monarchia határát védték a Kárpátoktól a Doberdóig, egyaránt Magyarországét és Ausztriáét. Kein gondolkoztak, hogy kiért halnak meg. Azért a fogalomért, a hazáért haltak meg. És ez a bevált hősiességük ép oly üdvére vált az egyik államnak, mint a másiknak, örök bála és elismerés köszönti őket, mig magyar él a hazában. (Tetszés és helyeslés.) Bátor vagyok felvenni felszólalásom fonalát és az emberanyagpótlásra vonatkozólag elsősorban a bevándorlás kérdésével foglalkozom. Ez az a tényező, amely a legkomolyabban jön tekintetbe. Mailáth ő excellenciája is érintette ezt a kérdést. Én is csak azt akarom hazzáfüzni, hogy teljes erejével kell a kormánynak oly irányban működnie, hogy a visszavándorlás lehetőleg megkönnyittessék ; az első vissza vándorlóknak minden módon elhelyezést és foglalkozást kell találniok. Mert ez képezi a csábító eszközt a többivel szemben. Ha ugyanis keressük a kivándorlás okait, akkor azt látjuk, hogy a főok a munkaalkalom és jövedelmező kereset hiánya. Az emberanyag hiánya, mely a háború következtében beállott, az erőteljes gazdálkodás és az erőteljesen kezdeményezett földbirtokpolitika által lesz megszüntethető. És ha ily irányban fogunk erőteljesen működni, akkor igenis megszűnik minden ok, mely a kivándorlásra csábit, mert megvan a visszavándorlás előfeltétele ; a jövendő boldogulás. De bizonyára befolyással lesz a kivándoroltak visszavándorlására azon bánásmód is, melyet a velünk ellenséges államok követtek, ugy, hogy mindent összevéve, azt hiszem, ismét valóra fog válni az a közmondás, hogy : extra Hungáriám non est vita ; si est vita, non est ita. Remélhetőleg minden honfitársunk vissza fog térni és velünk együttműködve itt az országban meg fogja találni boldogulását. (Helyeslés jobb felől.) A feltétlenül szükséges javulásnak az egészséges népszaporodás terén egyik főtényezője, amelyet rendkívüli figyelmünkre kell méltatnunk, a vérbaj elleni küzdelem. Ez olyan komoly dolog, méltóságos főrendek, hogy katonáink közül a leszereléskor senkit sem lesz szabad visszaereszteni anélkül, hogy előzetes vizsgálatnak ne vettessék alá. Mert ez a baj rettenetes veszélyeket rejt magában a jövő nemzedékre nézve. Egész falvak, sőt vármegyék lakossága mehet tönkre, ha gyökeresen nem orvosoljuk a bajt és el nem hárítjuk a kimondhatatlan veszélyt. Katonáinknak saját érdeke s az ország szempontjából is feltétlenül szükséges, hogy az alapos vizsgálat után, amennyiben ez indikálva van, ugyanilyen alapos gyógykezelésnek tartoznak magukat alávetni. Egyszersmind büntető határozatokról kell gondoskodnunk azon orvosok ellen, akik felületes, könnyelmii vizsgálat után bocsátanak el valakit, ép ugy, mint azon betegek ellen, akik eltitkolják betegségüket, mert máskülönben nem lehetséges a baj leküzdése és a jövő generáció biztosítása. A leszerelési kérdések szintén az átmeneti ministerium hatáskörébe fognak tartozni. Ez magában foglalja az anyagoknak, eszközöknek, gépeknek, lovaknak a mezőgazdaság szolgálatába való visszatelepítését. Itt mindenekfelett arra kell ügyelnünk, hogy a legszigorúbban fentartsuk az arányszámot. Ugyanolyan arányban, amilyenben a monarchia két államából el vonattak ezek az anyagok, kell hogy történjék a visszatérítés. (Helyeslés.) Mert itt lesznek egyes dolgok, — pl. lovakban, — abol Magyarország sokkal nagyobb arányszámban járult hozzá. Ennek nem szabad veszendőbe menni. : Ide fognak tartozni továbbá, a különböző mezei vasutak stb. Különösen a hadvezetőség rendelkezésére álló mezei vasutakra bátorkodom ráutalni. Ezek restaurálása rendidvül fontos, mert