Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-111

A FŐRENDIHÁZ CXI. ÜLÉSE. 151 sőt ha kell, legszigorúbb intézkedések fogana­tosításáért. Amint a tegnapi lapokban olvastam, a német kormánv Oroszországhoz egy jegyzéket szándé­kozik intézni, amelyben tiltakozik a hadifoglyok között folyó bolseviki propaganda ellen. Azt hiszem, hogy ha a mi részünkről intéztetnék is egy ilyen jegyzék az orosz kormányhoz, ez nem. volna elegendő óvintézkedés és a tisztelt kormány­nak egyébként is védenie kell az országot a bol­seviki veszedelem ellen, amely mindenhol, ahol fellépott, csak rombolást, felfordulást és a leg­nagyobb nyomort produkálta. Derék katonáink nem azért küzdenek, hazánkban a szorgalmas és tisztességes nép nem azért dolgozik és küzködik, hogy végeredményben Magyarország nemzetközi forradalmár eszmék martalékává legyen. (Igaz! Ugy van !) A ministerelnök ur ő exczellencziáj a már korábban tett kijelentéseket ezen irányban és e kijelentések teljesen megnyugtatók. Azokra a hírekre való tekintettel azonban, amelyek a fog­lyok közt való propagandáról ujabb időben el­terjedtek, kötelességemnek tartottam a tisztelt kormány figyelmét erre a kérdésre még egyszer felhívni. Hogy a bolseviki eszmék terjedése ellen sike­resen védekezhessünk, szükséges az is, méltósá­gos főrendek, hogy az országban a társadalmi és az osztályharcz lábra ne kapjon, mivel ezen tár­sadalmi és osztályharcz az ország szervezetét fogékonyabbá teszi minden morális infekczióval szemben. (Igaz! Ugy van!) Sajnos, a közelmúlt politikai eseményeivel kapcsolatosan a sajtó egy részében, még pedig nemcsak a szocziálista sajtó­ban, hanem más lapokban is, oly kifakadásokat olvashattunk, amelyek egyenesen az osztályharczot szítják (Igaz ! Ugy van !) és amelyek, azt hiszem, semmiképen sem alkalmasak arra, hogy a külön­ben a tisztelt kormány által is óhajtott polgári béke fentartását előmozdítsák. A tisztelt kormánytól, mely feladatául a választójogi kérdésnek megegyezés utján való elintézését tűzte ki, bizalommal várhatjuk, hogy a tervezett reformokat, melyeknek szükségessé­gét az idők hozzák magukkal, fokozatosan, lehető­leg megrázkódtatások nélkül és nagy nemzeti hagyományainkra támaszkodva fogja keresztül­vinni, alapját vetve meg ezzel boldog nemzeti jövőnknek. A kormányt ezen reményben kinevezése alkalmából üdvözlöm. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Kivan még valaki a méltóságos fő­rendek közül szólni ? (Senkistm.) Ha szólani senki sem kíván, a vitát berekesztettnek nyílva ­nitom. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: Nagyméltó­ságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztas-., sanak megengedni, hogy megfelelhessek azon kö­telességemnek, hogy az előadottakra röviden reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) A mi az Erdődy Rudolf gróf ő méltósága által felhozottakat illeti, higyje el a méltóságos gróf, hogy mindazok a bajok, amelyeket ő fel­sorolt, előttünk nagyon is ismeretesek és hónapok óta behatóan foglalkozunk azoknak lehető kal­mirozásával. A mi pl. az ipari czikkek maximálását illeti, itt az a baj történt, hogy talán későn és akkor tértünk át a maximálásra, amidőn nem annyira az árfelhajtás, mint inkább azon czikkek teljes hiánya idézte elő az óriási áremelkedést. Hogy azonban az illetéktelen hasznok a jövőre nézve lehetőleg kiküszöböltessenek, az ármegállapitó bizottságok hatáskörét ugy fogjuk szabályozni, hogy azok egyúttal közhatalmi funkcziót is teljesítsenek a tekintetben, hogy az illetéktelen áremelkedésnek véget vethessenek. Ezenkívül behatóan foglal­kozunk olyan szervezkedésekkel, amelyek leg­alább a legelső rendű élelmi és különösen a ruhá­zati szükségletek olcsóbb kielégítését fogják lehe­tővé tenni. Ami a sertésrekvizicziót, 'valamint a cselé­dek illetményeinek megszorítását illeti, ma olyan kényszerhelyzetben vagyunk, hogy igazán a végső eszközökhöz kell nyúlnunk. Mi is nagyon jól tud­juk, hogy igen drága mulatság nem kihizlalt állatokat vágóhidra vinni és tudjuk, hogy itt olyan elmaradt haszonról van szó, amely igen nagy különbségeket okoz egyesek bevételeinél. Mikor azonban annyira vagyunk, mint ma, hogy a hizlalásra szükséges segédeszközöket lehetetlen ott hagynunk és rendelkezésre bocsátanunk, mikor igazán sok vidéken majdnem az elsőrendű meg­élhetési szükségletek fedezése is aggályokat és gondokat okoz, akkor, bocsánatot kérek, a leg­drágább eszközökhöz is hozzá kell nyúlnunk, csakhogy a nagy bajok kitörésére sor ne kerüljön. Egyébként remélem, hogy a cselédek illetményei­nek csökkentése a jövőben nem fog előfordulni. A méltóságos gróf megemlékezett még a bolseviki mozgalomról, jelesül arról, hogy ezek­nek az ideáknak hozzánk való átterjesztése meg­akadályoztassák. Ezekre vonatkozólag is azt mondhatom, hogy az a körülmény, hogy a bolse­vikizmusnak Oroszországban valóságos iskolái van­nak, hogy minden nyelven jól szerkesztett lapok­kal terjesztették a katonák között a bolseviki ideákat, előttünk rég ismeretesek és tettünk is intézkedéseket a hazatérő foglyokra nézve, ameny­nyiben több olyan tábort állítottunk fel, ahol a visszatérőknek hosszabb ideig kell tartózkodniok, először egészségügyi szempontból azért, hogy különféle bajokat be ne hurczoljanak és másod­szor a morális rekonstrukczió szempontjából, vallási és egyéb erkölcsi oktatásban részesítve és megfigyelés alá véve a visszatérőket. Ebbeli tö­rekvéseink azonban, meg kell vallani, nagyrészt hajótörést szenvedtek azáltal, hogy Oroszország­ban levő hadifoglyaink legnagyobb része néma rendes utón tért vissza, hanem egyszerűen meg­jelent hazájában a nélkül, hogy a mi táboraink­ban megtelepedett volna. De, mint erről meg-

Next

/
Thumbnails
Contents