Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-108
104 A FŐRENDIHÁZ CVIII. ÜLÉSE. Günther Antal : Méltóságos főrendek! A szavazatok összeszámítására kiküldött bizottság elvégezte feladatát. A szavazás eredményét a következőkben van szerencsém bejelenteni : 60 szavazattal megválasztatott tagul a regnikoláris bizottságba Mailáth József gróf, a pénzügyi bizottságba Mikes János gróf, a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba Sztáray Sándor gróf, a közjogi és törvénykezési bizottságba Sigray Antal gróf. Elnök : Az elősoroltakat az illető bizottságokba megválasztottaknak jelentem ki, miről a megválasztottak, a regnikoláris bizottságba történt választásról pedig a képviselőház és a minister elnök ur értesíttetni fognak. A napirend tárgyalása előtt bejelentem még, hogy Szterényi József kereskedelemügyi minister ur elutazása miatt a mai ülésen való megjelenésben akadályozva lévén, levélben közölte velem, hogy Zsigmondy Jenő főrendiházi tag urnak a legutóbbi ülésen előterjesztett interpelláczi ójára a főrendiház legközelebbi ülésén fog felelni. Méltóztatnak tudomásul venni. (Helyeslés.) Széchényi Viktor gróf főrendiházi tag ur ő méltósága interpelláeziót kivan előterjeszteni. Széchényi Viktor gr. : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek! Köztudomású dolog, hogy a háború többek közt nagyon súlyosan érintette ifjúságunk azon részét, mely tanulmányai közepette áll. Sokan az érettségi után kerültek rögtön sor alá és siettek a zászlók alá és igy hónapokon, sőt éveken keresztül nem jutottak hozzá., hogy főiskolai tanulmányaikat megkezdhessék. Mások ismét főiskolai tanulmányaik derekán voltak kénytelenek a haza védelmére sietni és igy tanulmányaikat tovább nem folytathatták. Az ifjúságnak ezen súlyos helyzetét nagyon helyesen méltányolta a cs. és kir. hadügyminister ur, amidőn f. év január havában 550. számú rendeletét kiadta, melynek főbb pontja, hogy azon ifjak, akik érettségi vizsgálatukat már letették és akik már két éven keresztül szolgálnak a katonaságnál, mely két éyből legalább hat hónapot az ellenség előtt töltöttek, pótkereteikhez helyezendők át és a pótkeret őket három hónapra szabadságolja. E három hónap alatt be kell irat kőzni ok valamely főiskolára és annak eltelte után szigorlatra jelentkezhetnek. Ez a három hónap aztán az egyetemen kivételesen hat hónapnak, rendes félévnek számíttatik be. Már most oly főiskolákként, melyek ezen három hónapi szabadságra igényt adhatnak, egyelőre csakis az eg3>-etem és a műegyetem vannak meghatározva. A gazdasági akadémiákról, vagy a felső kereskedelmi iskolákról tudtommal, sajnos, e rendeletben nincsen szó és akik ezirányban óhajtanák tanulmányaikat folytatni, azok e három hónapi szabadságtól elesnek. Interpelläczióm az ügynek nem erre a specziális pontjára, hanem egy másikra irányul. T. i. a hadügyminister urnak ezt a rendkívül helyes és czéltudatos rendeletét számos helyen, — ugy látszik. némely katonai parancsnokság területén, — félremagyarázzák ás a háromhavi szabadságot csakis azoknak az ifjaknak engedélyezik, kiknek pótkerete nincsen valamely főiskola székhelyén, ellenben azoknak, kiknek pótkerete történetesen egy főiskola székhelyén, pl. Budapesten van, a háromhavi szabadságot nem engedélyezik. Csak annyiban adnak könnyítést nekik, hogy délutánonkint szolgálatuk alól felmentik, délelőttj ükét azonban a laktanyában kell tölteniök és szolgálatot kell teljesiteniök. Azt hiszem, hogy ezen közbevetett intézkedés elhomályosítja az eredeti nagyon helyes intézkedés szellemét, mert eltekintve attól, hogyha valaki egész délelőtt laktanyai szolgálatot teljesít, az ugyanakkor nem lehet az egyetemen, viszont ha esetleg az egyetemen kivételesen úgyis intézkednének, hogy ezek számára délután külön előadásokat tartanak, akkor sem lehet megkívánni, hogy az az ifjú, ki egész délelőtt kora reggeltől délig nehéz szolgálatot, oktatási szolgálatot végzett a kaszárnyában, friss szellemben hallgassa az előadásokat. Igazságtalanság is rejlik a dologban, mert az az ifjú nem tehet róla, hogy pótkerete Székesfehérvárott, Nagybecs kereken, vagy Budapesten van-e, hanem ha történetesen Nagybecskereken van a pótkeretparancsnoksága, akkor három hónapi teljes szabadságot kap Budapestre s akkor senki sem kérdezi, hogy délelőtt és délután mit csinál ? De ha valakinek a pótkerete Budapesten van, az, mivel Budapesten főiskolák léteznek, csakis a délutáni órákban mentesittetik a szolgálat alól. Ez ügyből kifolyólag vagyok bátor a honvédeiemügyi minister úrhoz a következő interpelláeziót intézni : 1. Bir-e tudomással a honvédelmi minister ur arról, hogy a hadügyminister 550/918. számú rendelete egyes parancsnokságok által félremagyaráztatik és a rendelet szellemében adandó három havi szabadságot azon tiszteknek, kiknek pótkerete főintézeti székhelyen van elhelyezve, nem adják meg, hanem csak délutánonként mentesitik a szolgálat alól? 2. Helyesnek tartja-e a minister ur ezen intézkedést ? Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a honvédelmi minister ur ő exczellencziájának. Következik az igazoló bizottság jelentésének tárgyalása a főrendek névjegyzékének folytatólagos kiigazítása és a Révay Simon gróf igazolási kérvénye tárgyában. Kérem a jelentés felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa az igazoló bizottság jelentését). Elnök; Kivan valaki a jelentéshez szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, kérdem: méltóztatnak-e a bizottság jelentésében foglalt javaslatokat elfogadni ? (Igen !) A bizottság javaslatait tehát elfogadottnak jelentem ki és ehhez képest kimondom, hogy a •főrendiház Andrássy Mihály gróf, Khuen-Belasi
