Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-108

1910-1915 A FŐRENDIHÁZ CVIII. ÜLÉSE 1918 február hó 26-án, kedden Hadik-Barkóczy Endre gróf, közben Gimther Antal elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Széchényi Viktor gróf intorpollácziója a honvédelmi ministerhez a hadügy­minister 1918. évi 550. sz. rendeletének magyarázata tárgyában. — A Magyarország és Horvát­Szlavon-Dalmátországok között kötendő pénzügyi egyezmény előkészítésére hivatott regmkoláris kül­döttségben, valamint a főrendiház egyes bizottságaiban megüresedett tagsági helyek betöltése. — Az igazoló bizottság jelentése a főrendek jegyzékének folytatólagos kiigazítása és Róvay Simon gróf igazolási kórvónyo tárgyában. — Az 1917/18. költségvetési óv első négy hónapjában viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1917 : IX. t.-ez. hatályának 1918 április hó végóig való kiterjesztéséről, továbbá a Magyarország ós Horvát-Szlavon-Dalmátországok közt létrejött pénz­ügyi egyezmény boezikkelyozésóről szóló 1906 : X. t.-cz. Hatályának ujabbi meghosszabbításáról • szóló törvényjavaslatok tárgyalása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Windisch-Graetz Lajos hg., Popovics Sándor, Tóth János, Esterházy Móricz gr. (Az ülés kezdődik d. u. 4 óra 5 'pereskor.) Hadik-Barkóczy Endre gr. elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Herte­lendy Ferencz, a szólni kívánók jegyzésérc Kad­vánszky Albert báró jegyző urakat kérem fel. Méltóságos főrendek ! Alig van ülésünk, me­lyen az elnöki előterjesztéseknek ne a vesztesé­geinkről való megemlékezéssel kellene megkezdőd­niök. Ez a szomorú feladat hárul ina is elsősorban rám, midőn közéletünk két kiváló halottjának emléke iránt kell kegyeletünk adóját lerónunk. Kkuen-Héderváry Károly grófnak folyó hó 16-án történt elhunyta ezidő szerint közvetlenül a törvényhozás másik házát fosztotta ugyan meg egyik kiváló tagjától, de érzékeny veszteséget jelent erre a házra nézve is, melynek kötelékébe,a megboldogult örökös jogon 40 év óta s eközben 20 éven át viselt fontos közjogi állásánál fogva országzászlósi minőségében is tartozott. Közéleti küzdelmeink egyik legexponáltabb alakja dőlt ki vele a csatasorból, akinek működése kormány­zati téren épugy, mint a politikai ellentétek har­czában eltérő megítélés tárgya lehet azok részé­rő], akik vele együtt, vagy vele szemben küzdöt­tek, de váratlanul megszakadt életpályájának immár minden ellentéten felülemelkedő emléke előtt megilletődve áll meg barát és ellenfél, hogy a hazafiúi kegyelet meleg érzésével méltassa azt a fáradhatatlan odaadást, mely egy egész élet minden erejét és munkáját sokszor nehéz és ön­feláldozást igénylő feladatokban szentelte a trón és haza buzgó szolgálatának. E hazafias kegyeletben nem maradhat a köz­élet egyéb tényezői mögött a főrendiház sem, melynek tanácskozásaiban nem egyszer nyilat­kozott meg élesen körvonalazott politikai egyé­nisége. Másik veszteségünk Bujanovits Sándornak ugyancsak február 16-án bekövetkezett elhunytá­val érte a házat, kinek közpályája, ha javarészé­ben a politikai harczoktól távolabb eső, zajtala­nabb munkakörben folyt is le, a közügy szolgála­tában annál maradandóbb érdemekkel örökíti meg emlékezetét. Több országgyűlésen át tagja volt a törvényhozás másik házának is, mindig a magyar parlamentarizmus nemes hagyományai­nak szellemében érvényesitve. politikai meggyőző­dését, de tevékenységének igazi terét közgazda­sági, főként mezőgazdasági érdekeink előmozdítá­sában, a magyar föld védelmének hazafias mun­kájában találta meg. Az ezen érdekek képvisele­tére hivatott Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let körében s legutóbb annak élén kifejtett műkö­dése méltó betetőzése volt félszázadot meghaladó fáradhatatlan munkásságának, melynek elismerésé­vel négy évvel ezelőtt emelte őt a királyi kegy e ház tagjai sorába. Indítványozom, hogy mindkét elköltözött tag­társunk emléke iránti kegyeletünket jegyzőköny-

Next

/
Thumbnails
Contents