Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-91

322 A FŐRENDIHÁZ XCI. ÜLÉSE. hogy büszkeségemet az képezi, hogy a magyar birák czipőt talpalnak, amint ő nagyméltósága szavaimnak ilyen értelmet tulajdonit, hanem azt mondtam, hogy igenis büszke vagyok arra, hogy a mai viszonyok közt akad magyar biró, aki, ha szükséges, gyermekének czipőjét is talpalja és büszke vagyok, hogy nem isolált jelenség, hanem a magyar középosztály minden tagja ugy fogja fel kötelességét a háború alatt, mint az a biró, akire a t. képviselő ur akkor alludált. Bocsánatot kérek, ez nem azt jelenti, mint hogyha én a birák feladatának azt tartanám, hogy czipőt talpalja­nak, vagy különös értéket tulaj donitanék annak, hogy hát ilyen dolgok történnek. Mindig az a kérdés, hogy milyen összefüggésben tekinti az ember a dolgokat, Ö nagyméltósága szememre veti, hogy elkés­tek az intézkedések. Alá tudja és a mai események napról-napra bizonyítják, hogy a közgazdasági élet mennyire nem tűri a beavatkozást és hogy minden erőszakos beavatkozás tulaj donképen mily káros következményekkel jár, azt csak természe­tesnek fogja találni, hogy egy a felelősség érzetétől áthatott kormány ily mesterséges beavatkozásra könnyelműen nem szánja rá magát. Nem szán­hatja reá magát addig, amig a beavatkozásnak feltétlen szüksége elő nem áll, hanem igenis lehető­leg várja azt, hogy a dolgok maguktól szanálód­janak és csak akkor, amikor ennek lehetősége ki van zárva, amikor bebizonyul, hogy más módon, mint erőszakos beavatkozással a dolgon segítem nem lehet, akkor vállalja magára azt a felelőssé­get és a közgazdaságra azt a nagy megterheltetést, hogy erőszakosan belenyúl a közgazdasági életbe. Amennyire én tudom, másutt is ebben a tekintet­ben körülbelül ilyenek a viszonyok. Ami az ellenőrzés elmulasztását iUeti, nem tudom, hogy ő nagyméltósága honnan méltóztatik venni, hogy az ellenőrzési intézkedések elmulasz­tatnak. Az ellenőrzési intézkedések állandó köte­lességét képezik a hatóságnak és természetes, hogy a hatóságok, amennyire idejük és a rendel­kezésükre álló munkaerők lehetővé teszik, eleget is tesznek kötelességüknek. De akkor, amikor oly nagy mértékben vannak igénybe véve az összes hatóságok* és közegek, amikor másrészt a számuk jelentékenyen csekély, akkor természetes, hogy a hatósági ellenőrzési intézkedések magukban nem lehetnek oly hatályosak, mint lenniök kellene. Ez indokolja a t. ministerelnök ux azon fel­szólítását, amelyet az egész közönséghez intézett és amelyet a kormány nevében csak megismétel­hetek, hogy méltóztassék a hatóság ez ellenőrzési intézkedését megkönnyíteni és az ellenőrzés hatá­lyosságát előmozdítani azáltal, hogy a tudomá­sukra jutó concrét visszaélésekről a hatóságokat értesítik és azután a hatóság mindenesetre eljár. Hadik János gr. : Négy hónap múlva intéz­kedik. Teleszky János pénzügyminister: Ha négy hónap múlva intézkedik, az is jobb, mint hogyha az által, hogy feljelentés nem tétetik és a hatóság­nak tudomására nem jut a dolog, egyáltalán nincs módjában az intézkedés. Azt méltóztatik továbbá kifogásolni, hogy nem tettünk intézkedéseket a jövő gazdasági kér­dések megoldására. Bocsánatot kérek, először is ez a kérdés a kormány állandó tanulmányozásá­nak tárgya, mindig figyelemmel kiséri. Azt méltóz­tatik felhozni, hogy tettekkel nem történik semmi. Aki látja azt, hogy a háború következtében az összes viszonyok és helyzetek, lehet mondani, hónapról-hónapra mennyire változnak, annak be kell ismernie, hogy a jövő béke-időre, vagy már ezelőtt egy-két évvel tett intézkedésnek valami nagy jelentősége nem lehet, mert egészen mások azok az intézkedések, amelyeket pl. ma tennénk, vagy tettünk volna egy, vagy két évvel ezelőtt és egészen mások lesznek, amelyeket a háború után kell tenni. Hogy csak egy példát hozzak fel, a háború elején Magyarországnak egy mindenesetre legelső rangú közgazdásza, Wekerle Sándor azt mondta, hogy tegyünk oly törvényes intézkedéseket, amelyek az építkezések lehetővé tételét elő­mozdítják és az építkezési hitel igénybevételét könnyebbé teszik. En vele szemben akkor kifej­tettem azon nézetemet, hogy ilyen intézkedésre a háború alatt és hosszú ideig a háború után egész más okokból szükség nem lesz. Az ő nagy közgazdasági szaktekintélye előtt meghajolva ilyen intézkedések kezdeményezésére vállalkoztam s a törvényhozás erre vonatkozó javaslataimat el is fogadta. Az eredmények beigazolták, hogy senki ezt az épitési hitelt igénybe nem vette, hogy épí­teni egyáltalában nem lehetett s hogy erre az in­tézkedésre szükség nem volt. Ezt csak példakép hoztam fel, méltóságos főrendek arra nézve, hogy olyan intézkedés is, mely oly kiváló közgazdánk előtt a háború első hónapjaiban szükségesnek mutatkozott, mint látjuk, teljesen felesleges volt és ha ma tennénk ilyen intézkedéseket, a béke idejében megint azt látnók, hogy azok feleslegesek és azok helyett egészen mások kellenek. Ez a kérdés állandó tanulmányunk tárgyát kell, hogy képezze és képezi is. Minél közelebb haladunk a békés kibontakozás lehetősége felé, annál intensivebben foglalkozunk ezzel s a kor­mány épen most szándékozik, hogy ezen kérdés­nek intensivebben való kezelhetése érdekében megfelelő szervet létesítsen. Tehát nyugodt lélek­kel mondhatom, hogy eddig semmi olyan intéz­kedés elmulasztva nem lett, mely a jövő közgaz­dasági alakulás biztosítása érdekében meg lett volna teendő. Egy intézkedést tettünk és sajátságosan ez igen nagy ellenszenvvel találkozott és szükségte­lennek lett jelezve épen az ellenzék padjai részéről s ez a Pénzintézeti Központ megalakítása. Hadik János gr. : Kubinyi működik helyet­tük és védi meg a bukott pénzintézeteket azáltal, hogy csereztet. (Elnök csenget.) Teleszky János pénzügyminister: Méltóztas­sék elhinni, az maga működik és a maga köteles-

Next

/
Thumbnails
Contents