Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-89

A FŐRENDIHÁZ LXXXIX, ÜLÉSE. 281 statútumban, amely irányadó e tekintetben, mert hiszen az 1723. évi t.-cz. szerint arra, hogy valaki örökölhesse a trónt, szükséges, hogy az uralkodó­családból származó, törvényes, római katholikus születésű legyen és osztrák főherczeg legyen. Azt, hogy valaki osztrák főherczeg-e, vagy sem, nem a magyar törvény állapítja meg, hanem az a jogszabály, mely ebben a tekintetben irányadó. Ennek folytán ismétlem, méltóságos főrendek, én azt hiszem, hogy nemcsak nem volna szük­séges felvenni ezt a módosítást, de talán még inkább zavarólag hatna és téves következteté­sekre adhatna alkalmat. Kérem tehát a szöveg változatlan elfogadását. Hadik János gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Kérem, méltóztassék meg­engedni, hogy egészen röviden reflectálhassak a most elmondottakra. A ministerelnök ur mos­tani felszólalásával szemben bátor vagyok fel­olvasni Szilágyi Dezső beszédéből a következő passust. Elnök: Bocsánatot kérek, méltóságos fő­rendek, hogy félbe kell szakitanom a szónokot. A vita folyamán csak egyszer van joguk a fő­rendiház tagjainak felszólalni. Hadik János gr.: Méltóságos főrendek! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén óhajtok felszólalni. De hiszen ez rende­sen úgyis csak kifogás, mert hiszen a főrendi­ház úgyis villámgyorsasággal tárgyal le mindent. Azt hiszem, hogy a méltányosság hozza magá­val azt, hogy ha ilyen alkalommal egyszer vala­mely kérdés körül vita fejlődik, akkor állás­pontunkat röviden jelezhessük. Ezek a szigorú szabályok azért vannak, hogy valaki esetleg ne nyújthassa a tárgyalásokat és hogy a tanács­kozás rendje biztositható legyen. De a méltó­ságos főrendek eddig mindig méltányosak vol­tak és megengedték hogy az ilyen vita alkal­mával az illető indítványozó, vagy az, aki fel­szólalt, rövid kijelentésben szavait megmagya­rázza ós a kormány részéről elhangzott nyilat­kozatra reflectálhasson. Ha ő nagyméltósága az elnök ur most máskép akarja magyarázni a házszabályokat . . . Elnök: Nagyméltóságú gróf ur, én csak azt akartam mondani és azért vágtam a szavába, mert házszabályaink azt rendelik, hogy a vitá­ban valakinek csak egyszer van joga felszólalni. De mindenkor van joga szólni, ha félreértett szavainak megmagyarázása czimén kér szót. Sőt akárhányszor magam is odáig mentem, hogy ha valaki hasonló alkalommal fel akart szólalni, én a házat vita közben megkérdeztem, hogy méltóztatik-e megengedni a méltóságos főrendeknek, hogy az illető még egyszer fel­szólaljon? Ebben az esetben is azt teszem, sőt magam kérem a méltóságos főrendeket, méltóz­tassék megengedni, hogy ő nagyméltósága felszólal­hasson. (Helyeslés.) Hadik János gróf főrendiházi tag urat illeti a szó. Főrendih&zi Napló. 1910—1915. IV. kötet. Hadik János gr.: Felolvasom, méltóságos főrendek, Szilágyi Dezső beszédének azt a részletét, amely azt mondja, hogy (olvassa): »Harmadszor azt tartalmazza«, — t. i. ez a beczikkelyezés, — hogy a házi törvény szerint az ő házassága, amelyre ezt alkalmazza, mor­ganatikus házasság.« Tehát azt állapítja meg, hogy morganatikus házasság. (Olvassa:) »Tehát nem bír azzal a jogkövetkezménynyel, hogy a nő és a házasságból születendő gyer­mekek férje jogaiban, állásában, czimében stb. részesüljenek. Mind a házi törvény szerint. T. ház, az a kérdés: megegyezik-e ez a nyilat­kozat a házi statútummal, vagy sem, miután mi és a magyar országgyűlés a házi statútumot nem is ismerjük, nem vizsgálat tárgya és nem is beczikkelyezés tárgya.« Ez az akkori felszólalás ós magyarázat tehát világosan bizonyítja, hogy ebben a kér­désben nekem volt igazam. Elnök: Következik a határozathozatal. A koronázási hitlevél bevezetéséhez három mődositvány adatott be és pedig Hadik János gróf főrendiházi tag ur által. Az első követ­kezőképen szól (olvassa): »A czím így hangoz­zék: »Mi, IV. Károly, Magyarország, Horvát ­Szlavon-Dalmátországok apostoli királya«. Felkérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy az indítvány nem fogadtatott el. Következik a második módosítás, amely következőképen szól (olvassa): »A koronázási hitlevél első bekezdésébe szúrassák be a 24. sorba »aki a trónöröklésre« szavak után: »amint ez az 1900 : XXIV. t.-czikk alapján be is czik­kelyeztetett«. Kérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur ezen módositványát elfogad­ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek ezen módosítást nem fogadják el. Következik a harmadik módosítás (olvassa): »A koronázási hitlevél első bekezdése után uj bekezdésképen beiktatandó volna a következő szöveg: »Az 1910. évi június 21. napjára Buda­pestre összehívott országgyűlés a már harmaJik éve eddig sohasem látott mértékben dúló világ­háború miatt az 1886:1. t.-cz. értelmében 1915. június 21-én berekeszthető és uj országgyűlés összehívható nem volt, hanem az 1915: IV. t.-cz.-kel a már előbb összehívott országgyűlés­nek tartamát kellett a békekötést követő hato­dik hónap végóig meghosszabbítani.« Kérem mindazokat, akik Hadik János gróf főrendiházi tag ur módositványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház több­sége nem fogadta el a módosítást. Kérdem ezek után mindazokat, kik a koronázási hitlevél bevezetését az előterjesztett 36

Next

/
Thumbnails
Contents