Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-58

A FŐRENDIHÁZ LVIII. ÜLÉSE. 7 a Tisza István gróf szolgálatonkivüli állományban levő honvédszázados ur és a Rakovszky István országgyűlési képviselő ur között felmerült becsületbeli ügyben katonai becsületbíróság szerepelt. Miután ez a becsületbíróság a honvédség részére kiadott becsületügyi szabályzatoknak 10. és 15. §-ával ellentétben öt tábornokból lett összeállítva, kérdést kell intéznem a honvédelmi minister úrhoz ebben az ügyben, annál is inkább, mert Tisza István gróf a delegatióban, amidőn a katonai becsületbíróság mellett foglalt állást, szemben azzal az állásponttal, melyet én itt elfoglaltam, amely szerint elitéltem és helytelenítettem az egyoldalú katonai bíróság intézményét, mint egyik főargumentumot azt hozta fel, hogy ez a becsületbíróság már csak azért is pártatlanabb minden más bíróságnál, mert állandóan meg van alakítva. A ministerelnök ur a delegatióban erre vonatkozólag a következőképen nyilatkozott (olvassa) : >>Nézzük már most, egyoldalu-e ez a fórum az illető félnek szempontjából, mert hiszen az is felhozatott, hogy a helyes becsületügyi fórumnak olyan választott bíróságnak kell lennie, amelybe mind a két fél quasi a maga bizalmi embereit küldi be. Ebből a szempontból egyoldalú volna akkor, ha ezeket a katonákat a sértett katonai fél választaná, de ezek nem a fél bizalmi emberei, ez egy állandóan szervezett fórum. Bocsánatot kérek, ez a tiszta objeetiv igazság. Ez egy állandóan szervezett fórum, amely azzal az illető féllel semmiféle szorosabb vonatkozásban nem áll, melyben esetleg ülhetnek olyanok, a kik vele egyáltalában nemcsak baráti viszonyban, de talán jó viszonyban sincsenek, ahol tehát az a szempont, hogy azok a férfiak, akik a becsületügyi választmányban ülnek, az egyik félre nézve részrehajlók lennének, a limine ki van zárva.« Mindezek alapján és főképen azért, mert amint már a delegitióban is kifejtettem, a fennálló szabályok sem adnak kellő felvilágosítást arról, hogy ezen egyoldalú katonai becsületbiróságok hatásköre tulajdonképen meddig terjed, én tagadásba vettem azt, amit a hadügyminister ur választott nekem a delegatióban, hogy tudniillik ebben a szabályzatban világosan ki lenne mondva, hogy az összes tartalékos és szolgálaton kívüli tisztek csakis katonai becsületbirósághoz fordulhatnak. Miután ezen szabályok meglehetősen homályosak, ennek következtében és a már előadottak alapján is a honvédelmi minister úrhoz a következő interpellatiót intézem. (Olvassa) : »Közismert tény lévén az, hogy a Tisza István gróf szolgálatonkivüli magyar kir. honvédszázados UT és Rakovszky István országgyűlési képviselő ur között felmerült becsületügyben katonai becsületügyi választmány szerepelt, kérdezem a honvédelmi minister urat, hogy a honvédség részére kiadott becsületügyi szabályzatnak mely intézkedése alapján vonatott el Tisza István gróf honvédszázados ügye a reánézve a szabályok 10. és 15. §-ai értelmében illetékes becsületügyi választmány elől 1 2. Kérdem a honvédelmi minister urat : Tisza István gróf magy. kir. honvédszázados ügyében miért bíráskodott az illetékes honvédtisztek helyett a honvédséghez beosztott négy cs. és kir. tábornok a közös hadsereg kötelékéhez tartozó hadtestparancsnok elnöklete alatt ?« 3. Kérdem a honvédelmi minister urat, hogy a ministerelnök úron kivül kiknek van még joguk erre a kivételes bíróságra ? Elnök : A honvédelmi minister ur kivan szólni. Hazai Samu b. honvédelmi minister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Válaszolva a nagyméltóságú főrendiházi tag ur interpellatiójára, legyen szabad bevezetésképen felemlítenem azt, hogy igenis a ministerelnök urnak igaza volt akkor, amikor azt állította, hogy a katonaság kebelében, tehát a honvédség kebelében is, egy állandó jellegű fórum van, amely a becsületügyek tekintetében határoz. Azonban ugy méltóztassék képzelni ezt az állandó jellegű fórumot, mint a mikép interpretálni kell az esküdtszékek fogalmát. Ez nem a személyekhez, hanem az intézményhez van kötve. Ennek előrebocsátása után legyen szabad concrete válaszolnom az egyes kérdésekre. Azt méltóztatott kérdezni a nagyméltóságú főrendiházi tag urnak, hog}

r a honvédség részére kiadott becsületügyi szabályzatnak mely intézkedése alapján vonatott el Tisza István gróf honvédszázados urnak ügye a reája nézve a szabályok 10. és 15. §-ai értelmében illetékes állandó becsületügyi választmánytól ? Mindenekelőtt bátorkodom megjegyezni, bár nem tartozik igazán e fórum elé, hogy akkor, amikor a becsületügyi választmány ítélkezett ebben az ügyben, illetőleg midőn az eléje terjesztetett, ez azért történt, mert abból a lovagias ügyből kifolyólag mindkét fél kérelmezte a becsületügyi választmány döntését. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy miért vonatott el ez az ügy az illetékes forumtói, erre nézve bátorkodom megjegyezni, — sajnálom, de nincs kéznél a becsületügyi szabályzat, — hogy igenis a honvédségi becsületügyi eljárásra vonatkozó szabályzatnak van egy pontja, amely azt mondja, hogy különös esetekben az illetékes becsületügyi választmány helyett egy más választmány delegálható. A jelen esetben daczára annak, hogy a ministerelnök ur csak honvédszázados, közjogi állásánál fogva mégis kénytelenek voltunk egy elvi kérdést is eldönteni, ebből a concret esetből kifolyólag, amely elvi kérdés nemcsak a honvédséget, hanem általában az egész haderőt érinti. Ennek tudható be az, hogy az ő Felsége által szentesitett szabályzatnak megfelelőieg, magasabb hefynek tudtával, ilyen bíróság delegáltatott, amely természetesen megfelelt a viszonyoknak. Ezzel a második kérdésre is megfeleltem. Ami a harmadik kérdést illeti, arra szintén bátran azt mondhatom, hogyha különös esetek fenforognak, akkor igenis bárkinek joga van arra. hogy ne az illetékes választmány delegáltassák,