Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-54

206 A FŐRENDIHÁZ LIV. ÜLÉSE. mert az a meggyőződésem, hogy csak akkor van igazi szabadság, ha az a felelősség igaz érzésével jár és meggyőződésem, hogy a sajtó akkor, amikor majd tudja és átérzi, hogy az a hatalom, amely kezébe adatott, esetleg visszaélések esetén az ő felelősségével fog járni, finomabbá fogja tenni hangját, elszokik bizonyos durvaságoktól, attól a túlkiabáló tónustól, amely végigvonul a mai sajtó számos orgánumának czikkefn, át fog menni a magyar piblicistika egy nemesebb, egy finomabb tollal dolgozó, egy emelkedettebb, azért azonban ugyanazon eszményekért, feladatokért és kötelességekért harczoló más hangnemre. És minthogy az a meggyőződésem, hogy egy ilyen átalakulás • nemcsak a nemzetnek, az országnak, a köznek, az egész magyar társadalomnak, de az egész magyar sajtónak is javára fog válni, általánosságban elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Hadik János gr.: Személyes kérdésben kérek szót! Prónay Dezső b.: Azután majd én is! Hadik János gr.: Rövid leszek. Az igazságügyminister ur, ugy látszik, szavaimat félreértette, amikor azt állitotta, hogy én azt mondottam volna, hogy már készül a javaslat, amely a birói függetlenséget is megszünteti. Én nem azt mondtam, én azt mondtam, — nem is beszéltem javaslatról, — hogy majd megszüntetik a birói függetlenséget is. Ezt újból ismétlem. Ha ezen az utón haladnak, ezen a lejtőn megállás nincs ; hogy hatalmon maradhassanak, kénytelenek lesznek minden szabadságjogot gúzsba kötni. Azt mondja a minister ur, hogy mindenre nem lehet refleotálni és j>éldákat hozott fel, amelyekkel talán azt a benyomást keltette a méltóságos főrendek egy részében, hogy azon részben sértő, részben komikus és minden tekintetben indokolatlan támadásokhoz, amelyek intézve lettek az igazságügyminister ur ellen, hogy ezekhez nekünk bármi közünk volna. Hát, kérem, ha arról van szó, hogy ilyen támadásokat összegyüjtsünk . . . Hadik-Barkóczy Endre gr.: Legalább egy esetet tessék feljelenteni! Hadd derüljön ki az igazság! Hadik János gr.: . . . akkor én is tudnék a mi időnkből teljesen tarthatatlan vádakat összegyűjteni. De , jelentéktelen dolgokkal foglalkozni tényleg nem kell. (Zaj.) Ha azonban olyan komoly vádak emeltetnek, amelyek valamely közhivatalt betöltő egyénnek működését érintik, akkor, igenis, fentartom azt az álláspontot, hogy mindenkinek kötelessége — bármilyen fárasztó legyen is az, hiszen olyan nagy munkával nem jár és különös fejtörés sem kell hozzá — a maga igazát bebizonyítani, mert ha látják, hogy valaki nem enged magán rágalmat száradni, akkor alább hagynak a rágalmazással. Ezt az eljárást ajánlom az uraknak. Nem tudom, hogy a méltóságos főrendek megengedik-e, mert bevallom, éhez jogom nincs, hogy három percznyi időn belül rámutathassak még egy körülményre. (Halljuk! Halljuk I) Elnök: Méltóztatnak megengedni! Hadik János gr.: Ez vonatkozik a minister urnak arra a nyilatkozatára, amelyben szintén engem apostrophál, amennyiben hivatkozik arra, hogy én azt mondottam, hogy ez a javaslat szintén fegyvert ad a kormány kezébe. Hát én nagyon kérem, hogy majd a részletes tárgyalás során — akár itt leszek, akár nem, mert én az összes javaslatok tárgyalásában és az egyes szavazásokban részt nem veszek, — (Zaj.) ha méltóztatnak a szakaszokat egyenként tárgyalni és elérkeznek a 49. §-hoz, amelyre a minister ur hivatkozik, tessék a közvélemény felvilágosítására megmondani a véleményét azt illetőleg, hogy vajon ebben a 49. §-ban, ahol a kártérítésről, az előzetes lefoglalásról van szó — ha jól tudom az ötödik bekezdésbeu, — miként értelmezendők azok a szavak, hogy ebben az esetben a büntető perrendtartás szakaszait megfelelően alkalmazni kell? Nem tudom, de azt hiszem igazam van — amennyiben a minister ur megczáfolná, tudomásul fogom venni, — hogy ebben az esetben a legfelsőbb fórum az igazságügyminister. Már pedig hogy ez valami nagy garantia lenne akkor, amikor kártérítésről van szó, amikor indokolatlan lefoglalásról van szó, azt talán nem mondhatja senki. Bátor vagyok még rámutatni a 9. §-ra, (Mozgás és zaj!) ahol a postai szállításokról van szó és ahol elfelejtettek véletlenül olyan kifejezéseket használni, amelyek a csomagszállitást is involválnák, már pedig tudjuk, hogy a lapokat csomagszállítók utján szokták expediálni. Erre a két körülményre hivom fel az igazságügyminister ur figyelmét. Elnök: Báró Prónay Dezső ! Prónay Dezső br.: A házszabályok 46. §-ának 2. pontja alapján, félreértett szavaim értelmének helyreigazítására kérek engedélyt. 0 nagyméltósága az igazságügyminister ur e törvényjavaslat általános tárgyalásánál az általam elmondottakra nyilatkozva, azt méltóztatott előadni, hogy én az ő politikai irányát ugy jellemeztem, hogy az bizonyos humanistikus tendentiák mellett lényegében absolutistikus. Ezzel szemben ő nagyméltósága körülbelül tiz percig — mert az órát néztem (Derültség.) — felsorolta mindazokat az eseteket, amely esetekben a bíróság oltalmát lehet igénybe venni és rámutatott arra, hogy íme, ha mindezekben az esetekben a bírósághoz lehet fordulni, lehet-e azt mondani, hogy ez a javaslat, vagy egyáltalában az a politika, amely mellett ilyen javaslatokat előterjesztenek, absolutistikus volna. Engedelmet kérek, méltóságos főrendek, arra, hogy egy példát hozzak fel, amely illustrálja az én álláspontomat és viszont kimutatja azt is, hogy ő nagymóltósága szavaimat félre-