Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-49

82 A FŐRENDIHÁZ XI. IX. ÜLÉSE. az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. §§-ait). Elnök: A törvényjavaslatot eként méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat eként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, kik azt végszerkezetben elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat, ezzel kapcsolatban a, Gerliczy Félix báró főrendiházi tag által benyújtott kérvény tárgyalása. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának jelentését). Elnök: Kivan valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz? (Nem!) Minthogy szólni senki sem kivan, az általános vitát bezárom. Kérdem, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Széchényi Viktor gr. jegyző (olvassa az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló törvényjavaslat czimét és 1—18. §-ait, amelyele észrevétel nélkül efogadtatnak). 19. §. Radvánszky Albert b. jegyző: Gerliczy Félix báró! Gerliczy Félix b.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az egyesitett birói és ügyvédi vizsgálatról szóló törvényjavaslat nagyjában megfelelvén a hozzáfűzött várakozásnak, azt örömmel üdvözlöm, nem zárkózhatom el azonban bizonyos aggályok elől, amelyek a javaslat 19. §-ával szemben írem csupán parlamenti, hanem azon kivül álló körökben is megnyilvánultak. (Halljuk!) A javaslat képviselőházi tárgyalását megelőző pártértekezleten, magán a képviselőházi tárgyaláson is és a főrendiházi bizottsági tárgyaláson hangok voltak hallhatók, amelyek a nevezett törvényjavaslatnak nem minden rendelkezését helyeselték. Többek között parlamenti körökön kivül, az egyetemi ifjúság körében több száz aláírással ellátott kérvényt nyújtottak be a főrendiház nagyméltóságú elnökéhez, amelyben a törvényjavaslat bizonyos módositását kérelmezték. Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy ebez a kérdéshez pár szót szólhassak. (Halljuk!) Az a körülmény, amely főképen nyugtalanító, az, hogy a kérdéses szakasz a vizsgáló-bizottság ügyvéd tagjainak jelölését és választását a minister lír ingerentiájának megkerülésével, a budapesti és marosvásárhelyi ügyvédi kamarákra bízza. Pedig itt volna a kinevezési rendszernek legnagyobb létjogosultsága. A birák itt nyernek qualificatiót és már itt kell érvényesülniük azoknak az eszméknek, amelyek az igazságszolgáltatásnál is uralkodó princípiumok, t. i. per tangentem a ministeri felelősségnek és nagyobi) mértékben az állam föfelügyeleti jogának. A kamarák ministeri felelősség alá nem. eső autonóm testületek lévén, könnyen megeshetik, hogy káros, esetleg destructiv felfogások érvényesülnek már a tagok megválasztásánál anélkül, hogy valakit a következményekért felelőssé tenni lehetne, pedig itt a jövő generatióról, a leendő birákról és ügyvédekről, szóval Magyarország legintelligensebb középosztályának megválogatásáról van szó. Ezzel szemben a kinevezési rendszer mellett a minister ur épen felelőssége tudatában igen óvatosan és gonddal fogja az erre alkalmas egyéneket kiszemelni. Ezért osztom azt az aggályt, hogy a kamaráknak nem adható meg a, választási jog, hanem teljesen elegendő, ha megadatik nekik a kijelölési jog és ha a felelős minister nevezi ki véglegesen az egyes tagokat, így meg volna óva a kamarák autonóm joga,, mert, felerészben ugy is az általuk javasolt urak ülnének a bizottságban, az egyes tagok közt ugy hiszem a kamara maga sem szándékozik külömbséget tenni, másrészt meg volna óva a ministeri felelősség és az állami főfelügyelet elve. (Ugy van!) A javaslatnak a főrendiházi bizottságban történt tárgyalása alkalmával felvettetett a kérdés, miért kívánja a nagyméltóságú minister ur ezt a fontos kiváltságot a budapesti ügyvédi kamarára ruházni, amire azt felelte, hogy tíz évi praxisból mint a vizsgáló-bizottság tagja állithatja, hogy a kamara igen kiváló és érdemes egyéneket küld ki, maga a kamara nagy súlyt fektet jogára és a kormány nem látta alkalomszerűnek, hogy a kamarát ezen autonóm jogától megfossza. Legyen szabad ezzel szemben megjegyeznem, hogy itt nem jogfosztásról, hanem jogkiterjesztésről van szó, mert ezentúl nemcsak az ügyvédeket, hanem az ország valamennyi bíráját ők fogják képesíteni. És miért kellett a birói kar érdekeinek az ügyvédi kamarák autonómiájával szemben deferálniok? Szerény javaslatom oda concludál, (Halljuk! Halljuk!) hogy a bizottság tagjainak felét az ügyvédi kamarák csak jelöljék, ellenben a kinevezést a minister ur gyakorolja. A javaslat megtartotta az eddigi traditiót, amennyiben a budapesti és marosvásárhelyi ügyI védi kamaráknak ad csak jogot a vizsgáló-