Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-46
A FŐRENDIHÁZ Szerint csak a helyi jövedelem háromszorosáig tarthat igényt a kiegészítésre az illető lelkész. Ha a helyi jövedelem háromszorosan véve nem tesz ki többet 1600 koronánál, akkor nem kap semmit. És igy nem kap semmit a gyulafehérvári és fogarasi egyházmegyében 494 lelkész, akik közül — bocsánatot kérek, hogy ezt bátor vagyok felemlíteni, — 180 teljes képesítésű lelkész, aki érettségi vizsgát tett és négy évi tbeologiát hallgatott. Nem történhetik-e meg tehát az az eset, ha a teljes képesítésű lelkészeket elzárjuk jövedelmeik feljavításának lehetőségétől, hogy miután most a budajsesti egyetem öt évre emeli fel a képesítést a theologiai facultáson, elő fog állani az az eset, hogy lesznek teljes képesítésű, azután kevésbbé képesítésű és végül lesznek kisebb képesítésű lelkészeink, s ekkor azután egy jövendő kormány vagy törvényhozás azt fogja kimondani, hogy csakis a teljes képesítésű lelkészek, akik Budapesten végezték az egyetemet, kaphatják meg a fizetésemelést. És még egyet vagyok bátor felhozni, méltóságos főrendek. (Halljuk !) A kormány a törvényjavaslatban az alapítványok kérdését is érinti, amennyiben a lelkészi állás javadalmainak feljavítása érdekében tett magánalapítványokat csak abban az esetben jelenti ki elfogadhatóknak a kormány részéről, hogyha azokhoz a magas kormány előzetesen hozzájárul oly értelemben, hogy az a javítás ne tudassék be azután a congruába. Eddig — megvallom — néhány magánalapítványt jóváhagytak, amelyekben fel volt véve, hogy a lelkész bizonyos szolgálatok — stóla és egyéb egyházi functiók — czimén kapjon évenként bizonyos összeget de ez a kongrua álladékába beszámítható ne legyen. A lelkészi javadalmaknak megjavítására irányuló magánalapítvány buzgalma tekintetében ez mindenesetre bénitólag fog hatni és az a czél, amelyet a korpótlék által a magas kormány elérni óhajtott, hogy t. i. ez a buzgalom fejlődjék, hogy javítsák fel a hivők az illető hitközségekben a lelkészi javadalmakat, amire mi buzdítjuk is őket, — ezáltal csökkeni fog, mert mindenki, aki magánalapítványt óhajt tenni, a saját alapítványa érdekében rendelkezni is kíván. És van itt még egy tekintet, méltóságos főrendek, az, hogy miután ezen törvény alapján a gyulafehérvári és fogarasi egyházmegyében csak 180 lelkész nyer korpótlékot, 494 pedig semminemű korpótlékban nem részesül, — ezek között van teljes képesítésű lelkész 189, kisebb képesítésű pedig 305 — hát nagyon könnyen megtörténhetik, hogy gymnasiumot végzett egyéneket nem fogunk kapni a lelkészi pályára. Mert körülbelül egyharmad részében a korpótlékból kizárt községeknek jelenleg teljes képesítésű egyén a lelkész, de ha ők azt látják, hogy bizony nem érdemesítik őket fizetés javításra : akkor a fiatalság majd nem fog az egyházi pályára jelentkezni és ez annak épen az ellenkezőjét fogja előidézni, amit elérni óhajtottunk. Az előadottak alapján bátor vagyok kérni a magas kormányt, méltóztassék a 9. §. visszavonásaFőrendiházi napló. 1910—1915. III. kötet. XLVI. ÜLÉSE. 57 val kapcsolatban ezt az 5. §-ban formulázott igen rideg követelést is visszavonni és intézkedni, hogy a törvényjavaslat aként menjen át a törvényhozás retortáján, hogy minden egyes lelkész, — legyen bár magasabb vagy kisebb képzettségű, — kapja meg az őt megillető congruához mért korpótlékot is. És minthogy nem remélhetjük, hogy a méltóságos főrendek ezt a törvényjavaslatot visszaküldik a kéj)viselőházhoz, — mert csakis az a fóruma, csak ahoz küldheti vissza, nem pedig a kormányhoz — legyen kegyes a vallás- és közoktatásügyi minister ur módját találni annak, hogy pótoltassák azon rés, melyet ezen törvényjavaslat a lelkészi javadalmak felemelése tekintetében üt, s mérlegeljük, miképen lehetne a helyi viszonyokhoz képest az illető püspöki hatóságok megkérdezésével ezen lelkészeket nemcsak segélyben, hanem rendes fizetésfelemelésben részesiteni. Talán egy póttörvényjavaslattal, vagy más utón, a magas kormány bizonyára módját fogja találni, szóval valamelyik módon, amelyet az előttem szólott görög katholikus román püspökök oly meggyőzőleg festettek le. Különben elfogadom a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Degenfeld Pál gr. jegyző: Gyurátz Ferencz! Gyurátz Ferencz ág. ev. püspök: Méltóságos főrendek ! A jelen törvényjavaslat hivatva van a lelkészi illetményeknek kor pótlék utján való emelésére. Igaz ugyan, hogy a lelkészek nem állami tisztviselők s igy számukra nem az állam jelöli ki, határozza meg a munkabért ; de mindamellett tagadhatatlan, hogy a lelkészek fáradozásukkal nemcsak saját egyházuk híveinek lelki szükségletét elégítik ki, hanem munkásságuk nagy mértékben kihat a társadalom, az állam legfontosabb érdekeire, a rend megszilárdulására, a törvénytisztelet emelkedésére. A lelkész a vallásnak őre, a vallásnak szolgája, de egyszersmind az erkölcsi érzésnek, az idealismusnak is ápolója. És elvitázhatatlan tény, hogy a nemes idealismus az emberi haladásnak egyik nélkülözhetetlen feltétele. Az erkölcsi érzés is, amint egy jeles filozófus mondja, a vallás talaján emelkedik. A vallástól nyeri a szentesítést az erkölcsi törvény is. És erkölcsiség, idealismus, vallásos érzés — mindenki kénytelen bevallani — a társadalmi rendnek, az államnak alapköve. A történet tanúsága szerint, amely mint az emlékezet szövétneke a múltba bevilágít, nem találunk sehol államot, társadalmat, amely vallás és erkölcsi törvények nélkül ellehetett, fennállhatott, haladhatott volna, hanem igenis találjuk azt, hogy ahol a vallásos érzés meglankad, az idealismus nimbusa halványul, anélkül, hogy egy tisztultabb, fejlettebb vallás foglalná el helyét : ott azonnal megkezdődik a hanyatlás, nemcsak az erkölcsi élet, hanem a tudomány terén is. Az a nemzet, amelynek a fenkölt nemes idealismus már nem vezérlő csillaga, az a hanyatlás utján csak a bukáshoz közeledik". És méltán mondja a lánglelkü magyar költő is : »Minden országnak 8