Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-46

54 A FŐRENDIHÁZ XLVI. ÜLÉSE. congrua-illetménynyel. Tehát a román lelkészek fizetésének szempontjából minek a magasabb képesítés ? ba magasabb képesités mellett sem élvezhetnek, sem 1600 koronáig terjedő congruakiegészitést, sem pedig korpótléki illetmény élvezetére jogot nem formálhatnak. Az első congrua-tőrvény a kisebb képesítésű lelkészek számára a congrua kiegészítésének csak felét szabja meg, érmek következtében román lelkészeink túlnyomó nagy részét kiszorítja a congruakiegészités teljes élvezeti jogosultságából. A második törvény még ennél is tovább megy, még ennél is szigorúbb, amennyiben ez még azon magasabb képzettséggel biró és újonnan alkalmazott lelkészeinket is kiszorítja a magasabb fizetés élvezeti jogosultságából, akiknek elődei nem bírtak magasabb fizetéssel. így ezentúl a görögkeleti román egyházban csak kivételes és ritka esetekben kapja a magasabb képesítéssel bíró lelkész az 1600 koronáig terjedő congrua illetményt. A harmadik, vagyis ez a törvényjavaslat nőst már teljesen kiszorítja a törvény keretéből a kisebb képesítésű lelkészeket, sőt nemcsak ezeket, hanem azoix magasabb képesitésüeket is, akiknek jelenlegi congrua-kiegészítése nem éri el az 1600 koronát. Es vajon, méltóságos főrendek, miért hozták velünk szemben ezen túlszigoru intézkedéseket. A román közvélemény kitalálta erre a feleletet: azért, mert a kiszorított lelkészek, egynehány zsidó rabbit kivéve, mind, mind román nemzetiségűek. Ugy látszik tehát, hogy az előbbi kormányok a román népet egy olyan massa negligabilenek tekintették, amelynek érdekeit'a törvények alkotásánál teljesen mellőzni, ignorálni lehet. Szivemből óhajtanám, hogy a mai kormány és a jövő kormányok szüntessék meg velünk szemben ezen mostoha eljárást, amely csak arra alkalmas, hogy a román közvéleményben azon meggyőződést érlelje meg, hogy az eddigi kormányok csakis aljkor gondoltak a román népre, amidőn az adókat szedik be és amidőn legéletrevalóbb legényeinket a harczmezőre küldik. Ez ránk nézve rendkívül sajnálatos dolog. De én azért mégsem adtam fel egy jobb fordulat iránti reményemet, sőt ezen reményem még inkább megerősödött lelkemben most, amidőn a jelenlegi kormány élére Tisza István gróf ő nagyméltósága került. Államférfiúi bölcseségétől, eddigi fáradozásaitól és Ígéreteitől joggal várhatjuk, hogy a hazánkra nézve olyan nagy jelentőséggel biró románok követeléseit szerencsésen elégítse ki. És ez annál is inkább lehetséges, mivel a románok nem követelnek egj^ebet, mint azt, hogy szeretett közös hazánk határain belül és mint ezen államnak hü j)olgárai, szabadon cultiválhassák vallásukat, nyelvüket, nemzetiségüket, román culturájukat és minden nemzeti létérdekeiket és erre nézve nemcsak a szabad cultiválást kérik, hanem az állam és a kormányok teljes támogatását is. Ezen törvényjavaslat 5. §-ában ezen túlmenőleg is, szigorú restrinctiót tartalmaz, amelynek alaj)ján még azon magasabb képesítésű lelkészek is elveszítik korpótléki illetményeiket, akiknek a törvényjavaslat 2. §-a értelmében némi reményük volt erre. Ugyanis itt egy olyan kulcsot találtak ki, hogy a congrua-kiegészités a korpótlékkal együttvéve nem lehet magasabb, mint az illető egyházközségtől élvezett tiszta jövedelem háromszorosa. Ha például egy magasabb képesítésű lelkész elfogadott tiszta jövedelme 400 koronát teszem akkor congrua-kiegészitési illetménye 1200 korona. Egy ilyen lelkész tehát korpótlékilletményt soha nem élvezhet, mivel már maga a congrua-kiegészités is háromszorosa az elfogadott tiszta jövedelemnek. Amit tehát a törvényjavaslat egyik paragrafusa elvileg megad, azt egy másik paragrafusa visszaveszi. Véleményem szerint ezen törvényjavaslat alapja, egész felfogása és conceptiója paradox jellegű. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium t. i. a lelkészek anyagi helyzetén segíteni akar, törvény által korpótlék utján. De kérdem, méltóságos főrendek, mi a korpótlék ? Bizonyos évek során át teljesített szolgálatok remunerálása. Hát vajon a kisebb képesítéssel biró lelkészeknek nincsenek-e évi szolgálataik ? Nem érdemesek-e ezek is arra, hogy törvény alapján biztosíttassák számukra megfelelő korpótléki illetmény ? Nem érdemesek-c ezek is arra, hogy 5—10—15—20 esztendő után magasabb fizetést élvezzenek, mint hivataluk kezdetén ? Ezek a kisebb képesítésű lelkészek nem érzik-e szintén a mai drágaságból folyó nélkülözéseket, sőt nem jobban érzik-e épen ők, mint a magasabb képesítéssel bírók ? Hiszen ők csak 800 K-áig kapják a congrua-kiegészitést. S hogyan éljen meg manapság 800 K évi fizetés mellett egy nős és szerencsésen sok gyermekkel biró lelkész, amidőn mindenki tudja, hogy a legutóbb hozott törvények szerint egy tanítónak fizetése 3200 K-ig emelkedik és emellett még külön lakása is van, jól lehet, hogy a tanítók sem végeztek 8 középiskolát. A hazai görög keleti román egyház szintén óhajtja lelkészeinek képzettségét emelni. De méltóztassék tekintettel lenni azon különös körülményre, hogy a lelkészkedő pásztorkodás nem funktio, nem hivatal, hanem hivatás, magasabb jellegű missio, amelynek sikerrel való teljesitése nem a középiskolák bevégzésétől függ, hanem azon apostoli buzgóságtól, azon erős vallási meggyőződéstől, amely minden igazi jó papot áthat. Á lelkészi hivatásnál tehát kevésbbé mérvadó az előképzettség és igy véleményem szerint teljesen indokolatlan a fizetés bifurcatiója is. Krisztus apostolai és első tanítványai nem végeztek sem középiskolát, sem akadémiát, de azért a mai kor tudós, tanult, doctoratussal biró lelkészei mégis azon szerény emberek igéit hirdetik. E mellett a román lelkészeknek egy jelentékeny része egészen különleges topograficus viszonyok között él. Hiveik nagyszáma szétszórva hegyeken, havasokon lakik, különösen az erdélyrészi vidékeken. Ilyen helyekre nem igen megy magasabb