Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-43

20 A FŐRENDIHÁZ XLIII. ÜLÉSE. lommal látom őt azon a helyen, amelyet elfoglal. Határozati javaslatot nem nyújtok be, de ezek elmondását kötelességemnek tartottam. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ha senki sem kiváu szólni, akkor a ministerelnök ur ő nagyméltóságát illeti a szó. Tisza István gr. ministerelnök: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Báró Prónay Dezső ő méltósága beszédében szószerint azt mondta, hogy a képviselőház többségét haszonlesés és önérdek tartja össze, továbbá hogy egész kormányzati rendszerünk a megvesztegetésen alapul, és azután, — hogy az igazmondásnak és jóizlésnek erre a kirohanására a koronát tegye fel, — jónak látta a jiarlament másik házának többségét kormányt egy szerencsétlen, nyomorult közönséges spionhoz hasonlitani. (Mozgás.) Prónay Dezső b.: Kihez? Tisza István gr. ministerelnök: Spionhoz, Itedlhez! Prónay Dezső b.: Nem igaz! Tisza István gr. ministerelnök: Hogy nem mondott igazat az biztos! Prónay Dezső b.: Majd felelek; a házszabályok jogot adnak hozzá! Tisza István gr. ministerelnök: Erre nézve megjegyzem, hogy nekem a méltóságos főrend ezen eljárásáról megvan a magam véleménye, ezt a véleményt azonban kimondani nem fogom, mert parlamentáris kifejezésekben ennek formát adni nem tudok. (Helyeslés bal felől.) Mi, akik itt vagyunk és az a többség, amelyik a parlament másik házában dolgozik, becsületes munkára egyesült, becsületes hazafiakból áll és kikérem magamnak azt, hogy bárki ily módon beszéljen róla. (Élénk helyeslés és taps.) A t. főrendiházi tag ur politikai természetű fejtegetésekbe bocsátkozik, amelyekbe én részletesen kisérni nem kívánom, hogy ott azután milyen hadilábra helyezkedik az igazsággal, csak egy példára utalok rá. Felhozza az 1889-iki véderő törvényjavaslatot (Igaz! Ugy van!) és azt mondja, hogy ebben a véderőjavaslatban az ujonczmegajánlási jog nem volt benn. Bocsánatot kérek, az ujonczmegajánlási jog a törvényjavaslatban szószerint ugy volt benn, ahogy azelőtt is és addig is benne volt. Az ujonczmegajánlási jogról szó sem volt abban a kontroverziában, igenis szó volt arról, hogy a javaslat 14. §-a az ujonczlétszám megállapításának tíz évről tiz évre ismétlődő lejáratát tette kérdésessé. Prónay Dezső br.: Ez az! Majd felelek rá! Tisza István gr. ministerelnök: Az ujonczmegajánlási jog és az ujonczlétszám megállapítása két ellenkező dolog.. Én nem vállalkozom arra a feladatra, bog)- a méltóságos főrendet a közjog alapelemeiből kioktassam. (Derültség.) 0 méltósága annak a merész állításának ad kifejezést, hogy Magyarország jogai a 67-iki kiegyezés óta csorbát szenvedtek, hogy a 67-iki kiegyezés nem hajtatott végre becsületesen. Méltóztassanak megengedni, ón részletekbe bocsátkozni itt sem kívánok. Tudom azt nagyon jól, hogy vannak még ez ország határain kivül olyanok, akik szívesen lerombolnák a 67-iki kiegyezést, ha ez hatalmukban állna, de tudom azt is, hogy nincs arra illetékes tényező kerek e világon, aki Magyarországnak a 67-iki kiegyezésben lefektetett jogait kétségbevonni akarná és tudom azt is — és ha a méltóságos főrendek kegyesek lesznek arra a rövid időszakra visszagondolni, amely alatt már volt szerencsém vagy szerencsétlenségem erről a felelősségteljes állásról képviselni az ország jogait — tudom tapasztalatból, hogy, ha arra kerül a sor, hogy megvédessenek Magyarországnak a, kiegyezési törvényben lefektetett jogai, a magyar kormánynak, a magyar ministerelnöknek mindig sikerülni fog diadalmasan képviselni a magyar közjog álláspontját. (Igaz! Ugy van!) Méltóságos főrendek! Nem szándékozom ő méltóságának fejtegetéseivel tovább foglalkozni; méltóztassanak megengedni, hogy most már azokra térjek át, amiket a jelen eszmecserében felszólalt más tagjai a főrendiháznak elmondottak. Hadik János gróf ő nagyméltósága kérdéseket volt szives elébem tenni. Én legkevésbbé sem vonom kétségbe ő nagyméltóságának azt a jogát, hogy annyi kényelmetlen kérdést tegyen fel nekünk, amennyi neki tetszik. De viszont nem ismerem magamra nézve azt a kötelezettséget, hogy feleljek ő nagyméltóságának olyan kérdéseire is, amelyek a mostani kormányra, e kormány programmjára, e kormány actiójára nem tartoznak. Én biztosíthatom ö nagyméltóságát, hogy minden cselekedetemben helyes álláspontot fogok igyekezni elfoglalni. Biztosithatom ő nagyméltóságát, hogy mindazért, amit tenni fogunk, szives örömest vállaljuk a felelőséget; mindazért helyt fogunk állni. Ha a mi cselekedeteinkben talál ő nagyméltósága valami kivetni valót, méltóztassék ezekre vonatkozólag kérdéseket intézni hozzánk, teljes készséggel fogunk rendelkezésre állni. Most pedig egyelőre hálás köszönetemet fejezem ki ő nagyméltóságának azért, hogy szives volt engem egyéniségemnek egy hiányára figyelmeztetni, azt mondani, hogy ellenfeleimmel szemben nem vagyok elég méltányos, nem vagyok elég objectiv, nem vagyok elég jogtisztelő. Hát én csak hálás köszönettel fogadhatom, ha ő nagyméltósága engem a szenvedélyesség veszélyére figyelmeztet, ha ő nagyméltósága felhiv, hogy legyek ellenfeleimmel szemben objectivebb, méltányosabb, hogy ne nézzek bennük ellenségeket, és igyekezni fogok ebben a tekintetben ő nagyméltóságának tündöklő példáját követni. (Elénk derültség.) 0 nagyméltósága megemlékezik ministerelnöki első szereplésemről is. Hát ez tökéletesen igaz. Az az első szereplés nem járt sikerrel. Hadik János gr.: A másik sem! Ez sem fog sikerrel járni.