Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-55
230 A FŐRENDIHÁZ LV. ÜLÉSE. kibocsájtott császári rendelet törvényerejű intézkedést tartalmaz-e vagy sem, azt az osztrák közjogi kérdést az osztrák állam illetékes tényezői vannak hivatva eldönteni. (Helyeslés.) De méltóztassék megengedni, hogy itt még egy fontos politikai szempontot is hangsúlyozzak. Én teljesen azonosítom magam a Deákféle traditio azon becses alkatelemével is, a Deákféle magyar nemzeti politika egyik alapgondolatával is, hogy a magyar alkotmányosság létérdeke megkívánja az osztrák alkotmányosság lehető védelmét. En a magam részéről szintén igen nagy magyar nemzeti érdeket látok abban, hogy Ausztriában fennálljon az alkotmányosság és látom a magyar nemzetnek azt a saját jól felfogott érdekében való hivatását is, hogy igyekezzék az osztrák alkotmányosság segítségére vagy megerősítésére sietni. De, ha ebből a szempontból vizsgálom a helyzetet, azt találom, hogy ha fenyegeti ma veszély az osztrák alkotmányosságot, az a veszély olyan kis parlamenti csoportok részéről fenyegeti, amelyek lehetetlenné teszik a parlament működését, megakasztják az államélet gépezetét. És ón azt hiszem, egészen eltekintve ettől, hogy azoknak a csoportoknak, amelyek pl. jelenleg az osztrák alkotmányos élet normális menetét meggátolják, azoknak egész törekvése, összes tendentiája bizonyára nem olyan, hogy a magyar nemzet helyesen cselekednék, ha erősítené és támogatná. Eltekintve ettől, különben is azt tartom, hogy ennek a helyes politikai alepelvnek, hogy mi az osztrák alkotmányosságnak ott, ahol lehet, védelmére, megerősítésére siessünk, ennek az alapgondolatnak akkor teszünk eleget, ha nem gördítünk akadályokat annak útjába, hogy az osztrák állam segítsen magán ezen, az ő alkotmányossága ellen intézet támadásokkal szemben ugy, ahogy tud. (Élénk helyeslés.) Másrészről ott van az a másik politikai gondolat, hogy épen olyan momentumokban, amidőn az alkotmányos élet rendes menete Ausztriában megakad, amidőn a rendes alkotmányos életnek ezen megakadása több-kevesebb complicatiót, nehézséget okozhat a monarchia nagyhatalmi állása szempontjából szükséges intézkedések megtételében, eminens érdekét és eminens hivatását látom a magyar nemzetnek abban, hogy teljes erővel teljesítse azokat a kötelességeket, amelyek ebben a tekintetben a magyar államra: várnak. (Helyeslés.) Én azt hiszem, amidőn ezt teszszük, amidőn ezzel a monarchia szilárdságát és actioképességót fokozzuk, ezzel igen nagy szolgálatot teszünk a jól felfogott magyar nemzeti politikának is. (Igás! Ugy van! Helyeslés.) Ezek a szempontok vezetik a kormányt mindazon kérdések megbirálásában, amelyek most felmerülhetnek azon a réven, bogy az osztrák kormány az államélet különböző vonatkozásaiban kénytelen a 14. szakaszban rejlő expedienshez folyamodni. Én azt hiszem, hdgy a kormány nyugodt lélekkel vállalhatja a felelősséget azért, ha azon szempontok által vezetteti mindezen kérdésekben magát, amelyeket most kifejteni szerencsém volt. Egyebekben kérem a méltóságos _ főrendeket a törvényjavaslat elfogadására. (Elénk helyeslés. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Elfogadjuk !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és az egyes szakaszok felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a törvényjavaslat ősimét és 1—6. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat egyes szakaszai ekként felolvastatván, kérem azokat, akikajavaslatot végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház, szövegezése szerint végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az 1881 : XLI. t.-cz. módosításáról és kiegészítéséről a tengerparti területek kisajátítása végett hozott törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Kivan valaki általánosságban szólni á törvényjavaslathoz? Radvánszky Albert b. jegyző: Mihalovich Antal ő méltósága! Mihalovich Antal: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával bátor vagyok a következőket kijelentem: Mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat az 1881 : XLI. t.-cz.-re támaszkodik és hogy ennélfogva reá vonatkozólag ugyanaz áll, amit annak idején a horvát regnicolaris bizottság kijelentett és a mi ellen a magyar regnicolaris bizottság részéről sem emeltetett kifogás. A horvát regnicolaris bizottság kijelentette, hogy nézete szerint az emiitett törvényezikk nincs összhangban a kiegyezési törvénynyel azon részében, amelyben ezen törvényezikk a kisajátítási eljárásra vonatkozó határozmányokat Horvát-Szlavonországok területére is kiterjeszti. A magyar regnicolaris bizottság elismerte ezen kifogás indokoltságát, hogy az 1881: XLI. t.-czikk olyan határozmányokat is tartalmaz, melyek nem terjeszthetők ki Horvát- és Szlavonországok területére is. Eszerint az ezen