Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.
Ülésnapok - 1910-53
m A FŐRENDIHÁZ IIII. ÜLÉSE. ellenzéknek egy nagyon tekintélyes tagja, az illető törvényjavaslatnak — egy 45 milliós kölcsönről szóló törvényjavaslat volt tárgyalás alatt — a 25. §-ában helytelen szakaszhivatkozásról lévén szó, a következőleg szólalt fel (olvassa) : »Ha ily eset fordul elő, hogy csak egy hivatkozás helyességéről van szó, még csak nem is stiláris módositványról, még kevéshbé lényeges módosításról, azt hiszem, hogy e felett vitatkozni sem szükséges. Azt tartom, hogy az egyeztető bizottságnak lesz feladata, mint gyakorlathói mondhatom, hogy számtalan esetben megtörtént, a helyes szöveget helyreállítani.« Tehát még a kiigazítást sem akarta a házban elvégeztetni, hanem az egyeztető bizottságban. Hivatkozhatom továbbá az 1882 május 4-én tartott főrendiházi ülésre, ahol Szende Béla akkori honvédelmi minister a véderőtörvény tárgyalása alkalmával több szakasznál, egész sorozatnál, azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az illető helytelen hivatkozások jegyzői tollal kicorrigáltathatnának. Erre az elnök azt mordotta. (Olvassa.): »A méltóságos főrendektől függ, vajon ezen módozatba beleegyeznek-e. Nekem nincs ellene észrevételem*. Prónay Dezső b.: És én nem egyezek bele! Balogh Jenő igazságiigyminister: Zichy Nándor gróf ő ^nagyméltósága erre azt mondta (olvassa) : »Én nem látok nehézséget abban, hogy ezen correcturák jegjzői tollal vitessenek keresztül.« És igy tovább, egész sorozatát hozhatnám fel a praecedenseknek. Arra nézve is megnyugtathatom ő méltóságát, hogy mi van a jelenlegi 9. §-sal. A képviselőház tárgyalása alkalmával a javaslatnak 9, §-ában a második és harmadik bekezdést összevonták. Ezt ebben a 9. §-ban rögtön észi-evettem és ott erre nézve egy módosítást terjesztettem elő, melyben kértem a harmadik bekezdésre való hivatkozást második bekezdésre corrigálni. De a javaslatnak más, későbbi szakaszaiban is történik hivatkozás a harmadik' bekezdésre és töredelmesen beismerem nagy bűnömet, hogy a képviselőházi tárgyalás során többen lévén, akik szívesek toltak bizonyos javaslatokat tenni, másra irányulván figyelmem, nem vettem észre, hogy a 24. §-ban és nem tudom még hányadik szakaszokban szintén megvan ez a hivatkozás és ott elmulasztottuk ennek corrigálását. Kérem tehát, méltóztassék ezt most eszközölni, még pedig a praecedensekre való utalás mellett, jegyzői tollal. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a 24. §. második bekezdésének utolsó sorában a 9. §. harmadik bekezdésére való hivatkozás helyett a második bekezdésre való hivatkozásnak jegyzői tollal való fölvételét elrendelni. (Helyeslés.) Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a 25—28. szakaszokat; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 29. §-t). Elnök: A 29. §. 5. pontjában (»14. §.«) helyett (»13. és 15. §.«) ugyanott egy sorral alább »14. §.« helyett ugyancsak »13. és 15.« helyesbítendő. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy egy jegyzői tollal megtörténjék. (Helyeslés). Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a 30—33. szakaszokat; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 34. §-t). Elnök: A 34. §. első sorában »27. §.« helyett »29. §.« idézendő. Méltóztatik ennek jegyzői tollal való helyesbítéséhez hozzájárulni ? (Helyeslés). Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a 35. §-t). Elnök: A 35. §. harmadik sorában az »eljárást« szó Írásaiba, ez »eljárt«-ra corrigálandó. Méltóztatnak ennek jegyzői tollal való helyesbítéséhez hozzájárulni. (Helyeslés.) Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 36. §-át, III. czikkét, továbbá 37. és 38. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat eként részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a képviselőház szövegezése szerint a bizottsági jelentésben előforduló hibás törvényhivatkozások és sajtóhibák jegyzői tollal való helyesbítésével végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. A törvényjavaslat változatlan elfogadásával elintézést nyert a szegedi és a szombathelyi ügyvédi kamara két kérvénye is. Ennélfogva azt hiszem, kimondhatom, hogy a kérvények irattárba fognak helyeztetni. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni. Következik a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Miután a bizottság erre is előadót jelölt ki, az átalános vitát az előadó, Bernáth Géza főrendiházi tag ur fogja megnyitni. Ezt megelőzőleg kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Degenfeld Pál gr. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Bernáth Géza előadó: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Aki a sajtóreform eszméjével bármily irányban is foglalkozott, két dologgal tisztában lehet. Az egyik az, hogy a gondolatnyilvánitás és a közlés szabadsága nem kizárólag a sajtó munkásainak szükséglete és érdeke, hanem az egész emberiségnek közkincse. A másik pedig az, hogy a magyar sajtó a 48-iki sajtó által biztosított szabad mozgásával és ennek a sajtótörvénynek hatása alatt a magyar közművelődés előmozdítására igen hathatós^ lényeges és eredményes munkásságot végzett. Épen ezéTt, amikor a 48-iki törvénynek reformálásáról, bizonyos tekintetben — valljuk be — korláto-