Főredniházi napló, 1910. III. kötet • 1913. május 5–1914. április 21.

Ülésnapok - 1910-53

A FŐRENDIHÁZ LIII. ÜLÉSE. 157 nincs olyan meggyőződésünk, hogy az esküdtbíróság menszüntetendő volna. Én az esküdt bíróságot jelenleg fentartandónak tartom. Ha az volna a meggyőződésem, hogy megszüntetendő, akkor ugyanazzal a könnyűséggel állhattam volna elő ily értelmű javaslattal, több ódiumot, több szidalmat, hevesebb támadást akkor sem kellett volna elviselnem, mint amit most az utolsó négy kónaj)ban elviseltem. (Derültség.) Másrészt azt is tudtam volna jogászilag indokolni. De jogászi meggyőződésem, hogy az intézmény jelenleg hazánkban íentartandó és csak fogyatkozásait kell kiküszöbölnünk, még pedig olykép, hogy először is iparkodjunk az esküdteket abba a helyzetbe hozni, hogy az eléjük hozott ügyben csak olyan momentumokban hozzanak határozatot, csak olyan kérdésekben döntsenek, amelyekhez hivatottságuk és képességük van. Ezért vagyok bátor ő excellentiájának, a Curia nagyérdemű elnökének, azt válaszolni : a bűnösség kérdésében való döntést nem tartom az esküdtbiróságra ruházhatónak, mert a bűnösség kérdése a jogkérdéseknek egész tömegét, egész complexumát foglalja magában, az illető büntetendő cselekmény tényálladéki ismérveire terjed ki. Jogi fogalmakkal operál az, aki a bűnösség kérdésében dönt és erre az esküdt, sajnos, nem bizonyult kéjDesnek. A másik, amit el akarunk érni, az, hogy az esküdt ne ragadtassa magát arra, hogy minden megfontolás, deliberálás, mérlegelés, a bizonyítékoknak pro és contra megvitatása nélkül csak ugy vaktában, esetlégből, impressióból döntsön. Ezért akar a javaslat mélyreható és igazi tanácskozást, vizsgálódást, melynek vezetésére és a tanácskozás szabadságának biztosítására oda küldi az elnököt az esküdtek közé, kivéve az I. czikk 2. bekezdését. Azután módot akarunk adni arra, hogy ha az esküdt szembehelyezkedett a törvénynyel, vagy félreértésből és tévedésből eltért a törvénytől, akkor legyen módja ugy az első fokban eljáró szakbiróságnak, a törvényszéknek, mint különösen az ország fegfőbb bíróságának, a Ouriának. a jogi kérdésben olyan ítéletet hozni, illetve olyan intézkedéseket tenni, — pl. megsemmisítve az ítéletet és más esküdtszékhez utalva az ügyet, — mely a tárgyi igazságnak megfelel. Mert bocsánatot kérek, minden Ítélkezésnek, elsősorban pedig a büntető ítélkezésnek igenis a tárgyi igazság felkutatására és szolgáltatására kell irányulnia és ennek következtében olyan önkény vagy esetleg olyan berendezés, amely kizárólag a véletlent akarja döntőnek megjelölni, sohasem fog az én helyeslésemmel találkozni. Most, méltóságos főrendek, kegyes engedelmükkel befejezem felszólalásomat azzal, hogy a részletes vitánál, illetve, ha méltóztatnak másutt is szólni, még az általánosnál igen sok körülményre szeretnék még kiterjeszkedni. Legyen most szabad csak arra utalnom, hogy végeredményben ez a javaslat nem czéloz mást, mint a felelősség elvének érvényesítését az esküdtbirósági Ítélkezésnél. Mert meggyőződésem, hogy igazi szabadság felelősség nélkül nem lesz és olyan Ítélkezés, amely vak véletlen folytán mindenkit, még aki bűnös is, kimenthet az igazságszolgáltatás alól, olyan esetekben is, amidőn méltánylandó körülmények, kegyelmezésre okok nincsenek, — az ilyen ítélkezés anarchiához (Ugy van ! Ugy van !) és a törvénytisztelet lerontásához fog vezetni s minden máshoz, de nem ahoz, amit igazságszolgáltatás neve alatt tisztelünk. (Elénk helyeslés.) Minthogy a javaslat ezt is ki akarja kerülni, minthogy a törvény uralmát akarja biztosítani, a felelősségtelen bűntettesekkel szemben a tisztességes társadalom védelmére törekszik és kizárja az ítélkezésből az önkényt, a vak esetet és a véletlent, kérem, méltóztassanak azt átalánosságban elfogadni. Hadik János gr.: Az önök kormányzati rendszere az anarchia ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) GÜnther Antal : Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. Elnök: Nem méltóztatnék talán délután ? GÜnther Antal : Nem érdemben, mert hisz erre nincs is jogom, hanem csak félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. Ö excellentiájának azon argumentatiójával szemben, hogy az esküdteket a törvény fölé helyezni nem lehet, bátor vagyok megjegyezni, hogy az én felszólalásomat nem lehet ugy értelmezni, mintha azt kivánnám, hogy az esküdtek a törvény fölé helyeztessenek. Épen ellenkezőleg, amit én az esküdtől követelek, nem az, hogy ő a törvény fölé helyezze magát, ami esküjével, hivatásával, birói functiójával ellenkezik, hanem azt tartom, hogy mikor subsumtióról van szó és ez az én beszédemnek az értelme, amikor a tettet a törvény alá kell subsummálni, ami felett jogászok között is eltérés lehet, akkor az esküdt élő lelkiismerete jobb biró, mint a technikai munkával elhalmozott hivatásos biró. (Ellenmondás.) Elnök : Méltóságos főrendek ! Tekintettel az | idő előrehaladott voltára, két órai ebédszünetet tartunk. Egynegyed ötkor folytatjuk az ülést. (Helyeslés.) (Szünet után.) Elnök : Méltóságos főrendek ! A gyűlést folytatjuk. Az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semi miségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat van a napirenden. Hadik János gróf őnagyméítósága volt szólásra feljegyezve. Hadik János gr.: Nagyméltóságú elnök ur) Méltóságos főrendek ! Günther Antal őexcellentiája felszólalása után elállottam attól a szándéktól, hogy éhez a javaslathoz bővebben hozzászóljak, mivel azonban az igazságügyminister ur beszéde alatt közbeszólásra ragadtattam el magamat s e közbeszólásomra a minister ur válaszolt, ennek következtében röviden mégis reflektálni kívánok a kérdésre.