Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.
Ülésnapok - 1910-36
64 A FŐRENDIHÁZ XXXVI. ÜLÉSE. ban, exportáltatni fog és ezáltal a belföldön maradó finom liszt értékesebb lesz. Viszont a szegény publicum részére belföldi fogyasztási czéíokra szánt durva liszt olcsóbb lesz, szintúgy olcsóbb lesz a mezőgazdasági állattenyésztésre szánt korpa. Tehát mikor az őrlési forgalmat hangsúlyozom és különösen a finom liszt kivitelére súlyt helyezek, ebben a mezőgazdasági érdekek szolgálatát találom, mert az előadottak alapján a nyersterménynek, tehát a búzának árát is növelni vélem, másfelől azt gondolom, ennek az állattenyésztés is hasznát fogja látni. (Helyeslés.) Am a kikészitési eljárást illeti, az emberek legnagyobbrészt nem tudják, miből áll ez. Már a képviselőházban voltam bátoT kijelenteni, hogy mikor a kikészitési eljárásról beszélnek, mindenki azokra a visszaélésekre gondol, amelyek a kikészitési eljárás körül a 90-es években folytak. Az általam proponáltak és az akkori őrlési forgalom között azonban igen nagy a különbség. Nagy a különbség azért, mert akkor a malmoknak módjukban volt vámhitelezés mellett százezrekre menő métermázsákat behozni és igy itthon a búza árát lenyomni. Ez ma nem lesz lehetséges, mert én kiviteli jegyekre gondolok ugy, hogy először a lisztet ki kell vinni és a lisztkiviteli jegyet csak akkor kapja meg az illető, ha a lisztet kivitte ; csak akkor hozhatja be a búzát. Öriási tehát a különbség. Másodszor utalok arra, hogy a kikészitési eljárás a kiegyezési törvényben szabályozva, illetőleg engedélyezve van, de a gabonakikészitési eljárás expressis verbis van eltiltva. Ennek a törvénynek a felhatalmazása ellen nem lehet semmit sem életbe léptetni. Mert azt életbe lehet léptetni, amire engedély van, amit semmiféle törvény nem tilt, de a gabonára vonatkozó kikészitési eljárást evvel a törvénynyel nem lehet életbeléptetni. Ezt a kiegyezési törvény expressis verbis eltiltja. Ha a kormány jónak fogja találni — azt hiszem, hogy jónak fogja találni épen a Balkán államokra vonatkozólag, de a hazai fogyasztás emelése szempontjából is—akkor mód j ukban lesz ugy a képviselőháznak, mint a méltóságos főrendeknek a kérdéshez hozzászólniuk. (Helyeslés.) Ebben próbáltam a kormány részéről körvonalozni azokat a szempontokat, amely, k a kormányt ezen törvényjavaslat beadásában vezették. Azt hiszem, akit nem vezet politikai rancune, semmi olyan dolgot nem fog találni ebben a javaslatban, ami miatt azt el ne fogadhatná. Azért nagyon kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslat elfogadásával rövid időre — hiszen egy esztendőről van szó — megadni az instrumentumot, a lehetőséget, hogy külforgalmi szempontból existálhassunk. (Élénk helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a méltóságos főrendeket, elfogadják-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részeletes tárgyalás. Csekonics Sándor gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A törvényjavaslat ekép részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesittetni fog. Következik az 1913. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bátor vagyok a méltóságos főrendeknek bejelenteni, hogy a belügyminister ur képviseletében Jakabbffy Imre államtitkár ur ő nagyméltósága lesz jelen a tárgyaláson. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Radvánszky Albert b . jegyző (olvassa a bizottsági jelentést.) Elnök : Kivan valaki a törvényjavaslathoz átalánosságban hozzászólni ? Csekonics Sándor gr. jegyző: Gróf Zelenski Róbert ! Zelenski Róbert gr.: Méltóságos főrendek ! Miután a budget átalános tárgyalása alkalmával több kérdést lehet felvetni és miután, sajnos, közel állunk a választói jog reformjához, legyen szabad nekem c kérdésben egy pár szót szólanom. Sajnos, mondom, mert ez a reform tulajdonképen alig kell valakinek. Kell egy pár rajongó, az életet nem ismerő és egy pár — a jövőt tekintetbe nem vevő—politikusnak, de nem kell a választók nagy tömegének, pedig ezek képezik az ország javarészét. Mindenütt, ahol parlamentáris kormányforma van, a jaarlamenti anarchia egyenes arányban áll a választói jog kiterjesztésével. (Élénk helyeslés.) Ha a jelenlegi census mellett olyanok voltak a közelmúltban a viszonyok, mint aminőknek, sajnos, tapasztaltuk, milyenek lesznek egy kiterjedtebb választói jog mellett ? Részemről nem rajongok a parlamentarismusért, de tulaj donképen egyetlenegy kormányformáért sem, mert ezek mind emberi művek, tehát gyarlók. Jellemes férfiak vezetése mellett azonban a parlamentari mus igen jó kormányforma lehet, és miután ezzel a constitutióval birunk, legyünk azon, hogy ezt a constitutiót fentartsuk, javitsuk, tökéletesítsük és ezzel a konstitutióval az ország boldogulását elérjük. Jellemes férfiak vezetésére azonban csak ugy számithat unk, ha a választótömeg szintén az ország javából kerül ki. Azért óvakodjunk a választói jog túlságos kiterjesztésétől; óvakodjunk a titkosságtól, és hozzuk be a kényszerszavazást. Azokban az országokban fog a parlamentarismus a legtovább és legegészségesebben működni, melyek legtovább lesznek képesek az átalános, titkos választói jognak ellentállani. (Ugy van I) Hova sülyedt Francziaország, mióta ott az átalános, titkos választás van érvényben ! (Igaz !)
