Főrendiházi napló, 1910. II. kötet • 1912. június 19–1913. márczius 15.

Ülésnapok - 1910-39

122 A FŐRENDIHÁZ XXXIX. ÜLÉSE. dig fognak támadni uj meg uj társadalmi rétegek, amelyek bebocsáttatást követelnek a választói jog kereteibe. De ha ez a szempont volna döntő a kormány, vagy a törvényhozás elhatározásánál, akkor oda jutnánk, hogy tulajdonképen sohasem lehetne választójogi reformmal jönni, mert mindig következnének olyan időszakok, amelyekben bizonyos nyugtalanság volna észlelhető egyes társadalmi rétegek részéről. Én azonban azt hiszem, hogy mi ezzel a javaslattal egy olyan jelentékeny lépést teszünk, amely igen sok tekintetben az én teljes meggyőződésem szerint minden jogos igényt kielégít, egy régóta vajúdó kérdést csakugyan nyugvópontra juttat, a társadalmi igazságosság követelményeinek, amennyire csak a fenforgó viszonyok között lehetséges, eleget tesz, a socialis pártok minden jogos igényét kielégíti és igy a gyuanyag nagymérvű felhalmozódását elkerülhetővé teszi. (Igaz! Ugy van!) Ami a földmivelőosztálynak a favorisálását illeti, amit ő eminentiája méltóztatott említeni, ez talán opticai csalódás. Tény az. hogy a mi javaslatunk szerint a földművelő osztály a legdominálóbb befolyást fogja a jövőben is megtartani az összes választói rétegek közül, még pedig, habár kisebb lesz a százalékaránya, mint eddig volt, aminek az a természetes magyarázata, hogy egy egészen uj réteg, t. i. az iparos elem, jutott be és igy az eddigi elemek mindegyike a maga részének égy csekély töredékét kénytelen volt az iparosságnak átadni, de amint a statisztikai adatok bizonyítják, a földmivelő osztály a jövőben is 59'8, tehát csaknem 60 százalékkal részesedik a választók számában, ugy, hogy a domináló, vezető befolyás a jövőben is őt illeti meg. Az iparos munkásokra nézve Szapáry gróf ő excellentiája azt méltóztatott említeni, hogy ezek érdekei nem vétetnek kellőleg tekintetbe. Erre nézve ö excellentiája csalódásban van, mert, ha Van osztály, amely ezen javaslat által favorizáltatik, ez elsősorban és legnagyobb mórtékben épen az ipari munkásosztály, (Ügy van!) amely az 1874-i választójogi törvényben majdnem absolute nem szerej>elt azon egyszerű oknál fogva, mert, fájdalom, iparunk nem lévén, egy ilyen kifejlett, szervezett társadalmi osztály akkor nem is volt; most azonban a legnagyobb kedvezményekben épen az ipari munkások osztálya részesül, amit nem akarok részletes adatokkal bizonyítani, csak arra hivatkozom, hogy míg az eddigi választójogi törvény szerint az összes választók közül 44.000 ember volt ipari munkás, addig az uj javaslat szerint 255.000 emberre emelkedik az ipari munkások száma a választók között, ugy hogy körülbelül az eddigi számnak ötszöröse nyeri meg a választójogot. Ezekben, azt hiszem, röviden összefoglaltam az elhangzottakra vonatkozó észrevételeimet és bocsánatot kérve, hogy ily hosszú ideig vettem igénybe a mélyen tisztelt, méltóságos főrendek türelmét, kérem méltóztassanak a választójogról szóló törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénlc helyeslés!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdezem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és a szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, valamint összes fejezeteinek czimeit és szakaszait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, felkérem azokat, akik azt végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot a ház szövegezése szerint végszerkezetben elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. (Éljenzés.) Következik a mai ülésen kimondott sürgősség folytán a napirendre felvett három törvényjavaslat tárgyalása, ezek között első sorban a Japánnal 1912 október 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a bizottsági jelentést.) Elnök: Kivan valaki átalánosságban szólni a törvényjavaslathoz : (Senki sem!) Ha szólni senki sem kivan, az átalános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim és az egyes szakaszok felolvasását. Csekonics Sándor gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—13. czikkeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat eként részleteiben is elfogadtatván, kérem azokat, a kik végszerkezetben is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot végszerkezetben is elfogadottnak jelentem ki, miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi június hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Kérem a bizottsági jelentés felolvasását. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a bizottsági jelentést).