Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-13

A FŐRENDIHÁZ XIII. ÜLÉSE. 77 kivii] a háznak még négy tagja irja alá azt, a mi ezúttal meg is történt. Következik a határozathozatal abban a tekintetben, hogy mikor kívánják a méltóságos főrendek az inditvány indokolását meghallgatni, a melynek alapján döntenek azután a méltóságos főrendek az iránt, hogy kivánják-e tárgyalni az indítványt vagy nem. Az indítványozó főrendiházi tag úrral egyetértőleg azt javasolnám a méltóságos főrendeknek, hogy az indokolást az őszi ülésszak folyamán tűzzük napirendre. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni ? (Elfogadjuk!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend és pedig ennek első tárgya, a gazdasági bizottságnak a főrendiház 1910. évi zárszámadása, továbbá 1902. évi költségvetése tárgyában beadott jelentése. Zichy Rafael gr. jegyző (olvassa a jelouést). Elnök : A zárszámadásra vonatkozólag kérdem a méltóságos főrendeket, nincs-e észrevétel % (Helyelés.) Ha nincs, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek helyeslőleg tudomásul vették, hogy a személyi járandóságoknál 10.705 korona 68 fillér, a dologi kiadásoknál 19,632 korona 02 fillér, összesen tehát 30,337 korona 70 fillér lett megtakaritva. Következik most a főrendiház 1912. évi költségvetése. Kérem méltóztassék azt részleteiben is felolvasni. Zichy Rafael gr. jegyző (olvassa a főrendiház 1912. évi költségvetését). Elnök : Ha nincs észrevétel, méltóságos főrendek, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek elfogadják a gazdasági bizottság abbeli javaslatát, hogy az általa tett összeállításban magukévá teszik a jövő évi költségvetési előirányzatot, felhatalmazván egyúttal az elnökséget, hogy az utalványozásokat ezen keretben eszközölje és szükség eseten a dologi és személyi kiadások között virement-joggal is élhessen. Az eként összeállított költségvetést a pénzügyminister úrral közölni fogom. Következik a gazdasági bizottság jelentése a főrendiház helyiségeinek látogatása tárgyában. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a főrendiház gazdasági bizottságának a főrendiház helyiségei jövőben leendő látogathatásának módozatai, valamint a főrendiházi könyvtárnak a képviselőház részére külön kezelendő letéteményeképen való átadása tárgyában beadott jelentését). Elnök : Ha nincs észrevétel, kimondom, hogy a méltóságos főrendek a gazdasági bizottságnak ezt a javaslatát helyeslik, azokat magokévá teszik és azok értelmében a könyvtár átadásával járó administrativ természetű további intézkedésekkel a háznagyot bizzák meg. E határozatról különben a kéjjviselőház elnöke értesíttetik. Következik a mentebni bizottságnek egy jelentése. Zichy Rafael gr. jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését). Elnök : Kérdést intézek a méltóságos főrendekhez : Méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak ezt a javaslatát elfogadni ? (Elfogadjuk !) Ennélfogva kimondom a határozatot, hogy a méltóságos főrendek a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, ennek értelmében tehát Degenfeld Imre gróf és Esterházy Károly gróf mentelmi joga a kérdéses ügyekben ez esetben felfüggesztetik, amiről a megkereső bíróságok értesíttetnek. Következik az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvény hatályának további kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a pénzügyi bizottság jelentésének a felolvasását. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnök : Kivan valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? la Vigyázó Ferencz gr. jegyző: Szabó Jenő! Szabó Jenő : Nagyméltóságú elnök ur ! méltóságos főrendek! Teljes bizalommal viseltetem a kormány iránt s azért az előttünk fekvő indemnitási törvényjavaslatot elfogadom és megszavazom. Legyen szabad azonban néhány megjegyzést tennem s kissé bővebben reflectálnom a cultusminister urnak a képviselőház június 16-iki ülésében tartott beszédére, illetőleg e beszédnek arra a két kijelentésére, mely a gör. kath. magyarságra vonatkozott s mely bizonyos nyugtalanságot okozott a gör. kath. magyarság soraiban. Nem térhetek ki ez elől, mert, sajnos, a 250.000 főből álló gör. kath. magyarságnak, mint ilyennek, vagyis az 1898-ban sorakozott gör. kath. magyar intelligentia soraiból, a képviselőházban egyetlen képviselője sincsen, hogy ott — ha már egyszer a mi kényes szövetű ügyünk szóba jön — megvédelmezhesse e magyarság érdekeit; már pedig talán nem szerénytelenség tőlem, ha azt állítom, hogy a logika törvényei szerint mégis csak mi, gör. kath. magyarok vagyunk a legkompetensebb szakemberek és informátorok olyankor, mikor a gör. kath. magyarság létérdekeiről van szó. Szó szerint idézem a minister ur két kijelentését, mert azt a hírlapok némileg elferdítve közölték. »A görög katholikus magyarság helyzete — igy szól az egyik kijelentés — nem olyan sötét és szomorú, mint némelyek állítják ; határozottan kijelenthetem ugyanis, hogy a görög katholikusok egyházi élete szabályos mederben folyik és sehol sem látni jeleket arra nézve, mintha a rutén elem ószláv liturgikus nyelve hátrányosan befolyásolná a magyarságot.<< A másik kijelentés pedig a görög katholikus magyarság által már régóta sürgetett külön egyházmegyére vonatkozik s erre nézve azt a véleményét fejezte ki a minister ur, hogy ily külön egyházmegye felállításának következményekép »könnyen megtörténhetik, hogy az uj egyházmegyéből kimaradó exclusiv rutén jellegű területen esetleg felmerülhetnek oly nemzetiségi visszahatások, a melyeknek horderejét ma egyáltalában kiszámítani nem tudom*.