Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-8

56 A FÓRENDIH. István helyére Berzeviczy Albert országgyűlési képviselőt választotta. Méltóztatnak tudomásul venni. Zichy Aladár gr. és Széchényi Emil gr. örökös jogú főrendiházi tagok országgyűlési képviselővé történt megválasztatásukat s ezen megbízás elfogadását jelentették be; Batthyány Lajos gr. élethossziglan választott főrendiházi tag pedig országgyűlési képviselői állásáról történt lemondását tudatja. Mind a három bejelentés kiadatott az igazolóbizottságnak. A képviselőháztól átérkezett a Szerbiával 1910. Julius hó 14/27-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, mely az egyesült pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak adatott ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Ugy ezen egyesültbizottságok,mint az igazolóbizottság jelentései is beérkeztek s azok kinyomattak, kellő időben szétosztattak és mai ülésünk napirendjére tűzettek. Méltóztatik tudomásul venni. Következik napirend szerint az igazolóbizottság jelentése. Károlyi Imre gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek a jelentésben foglalt javaslathoz hozzájárulván, természetesen ennek értelmében fog a főrendek névjegyzéke kiigazittatni. (Helyeslés.) Következik a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalására áttérnénk, bejelentem a méltóságos főrendeknek, hogy a földmivelésügyi minister ur részéről Ottlyk Iván államtitkár, a kereskedelemügyi minister ur részéről pedig Lers Yilmos min. tanácsos ur vannak jelen az esetleg szükséges felvilágosítások szolgáltatására. Elsősorban fel fog olvastatni a bizottság jelentése. Károlyi Imre gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Következik a törvényjavaslat általános tárgyalása. Kíván-e valaki általánosságban hozzászólni ? Károlyi Imre gr. jegyző: Zselénszky Róbert gróf. Zselénszky Róbert gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A Szerbiával kötött vám- és kereskedelmi szerződést részemről elfogadom. Semmi észrevételem nincs a főrendiház egyesült pénzügyi-, valamint közgazdasági- és közlekedésügyi bizottságának jelentésére. Ha mégis szükségesnek tartom, hogy felszólaljak, ezt a méltóságos ház és a nagyméltóságú elnök beleegyezésével azért teszem, mert ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan vitatkoztak a husdrágaság felől, és én szükségesnek ; VIII. ÜLÉSÉ. tartom ezt a thémát ebben a házban is felemlíteni. Sajnos, unalmas leszek, mert sok statisztikai adatot kell citálnom, mivel egy ilyen tárgyat csak egészen helytálló és hű statisztikai adatokkal lehet megvilágítani. Először is ki kell nyilatkoztatnom, hogy nézetein szerint és minden, ugy magyar, mint osztrák, franczia és német agrárius szerint tulajdonkéjDen husdrágaságról nincs szó, hanem van szó sok ipari és mezőgazdasági termény drágulásáról, mert a húsdrágulás nem emelkedett ezen általános dráguláson felül. Az általános drágulásnak sok oka van. Az egyik oka az arany- és ezüstterinelés nagy fokozódása. A míg pl. 1886-ban 168 tonna aranyat termeltek, addig 1907-ben 617 tonna volt a termelés és az 1908., 1909. és 1910. években a joroduktio még fokozódott. Éj)en így vagyunk az ezüsttermeléssel is. Az ezüsttermelés 1886-ban kitett 3464 tonnát, 1907-ben 5754 tonnát, azóta pedig a termelés szintén folytonosan emelkedik. Egészen természetes tehát, hogy mikor a fizetőeszközök erősen szajíorodnak, az árak emelkednek. De nemcsak az arany- és ezüsttermelés szaporodott erősen, hanem a hitel is nagymórvben lendült fel az egész világon. A. clearing-forgalom is nagy tért hódított, a mi szintén elősegíti az áremelkedést. Az utolsó tiz évben a munkabérek is tetemes mértékben emelkedtek. Csak Magyarországra szorítkozva citálok egy j)ár adatot. A Vulkángépgyárnál a munkabérek emelkedtek 26 százalékkal, a budapesti malmoknál 30-, a vidéki malmoknál 43-, a Pátria szedőinél 42-, a budapesti kőmiveslegényeknél 122-, a budapesti épitőmunkásoknál 165-, a mezőgazdasági férfinapszámoknál 74-, a mezőgazdasági női napszámosnál 48-, a gyermcknapszámoknál 32 százalékkal. Ezek a gazdasági napszámemelések pedig az országos átlagnak felelnek meg. Gazdagabb vidékeken az emelkedés sokkal nagyobb mint az országos átlag, ugy hogy 75—100 százalékra tehető. Rohamosan növekedett a közvetítők száma is és ez is olyan factor, a mely okvetlenül drágulást idéz elő. Az utolsó tiz esztendőben például Budapest lakossága 48 százalékkal szaporodott, a budaj^esti marhakereskedők száma pedig 215 százalékkal emelkedett, — a mi okvetlenül kell hogy a marha árának drágulására vezessen, a gyümölcskereskedők száma 110 százalékkal, a tojás-, tej- és vajkereskedők száma 77-, a hentesek száma 75-, az élelmiszerkereskedők száma 337-, a kofák száma 217 százalékkal emelkedett. Emelkedett azután egy másik factora a drágulásnak: a városi, a megyei, főkép a községi pótadó. Az előadott statisztikai adatok bizonyítják, hogy ma lehetetlen a termékeket olyan áron előállítani, mint tiz évvel ezelőtt. E tiz esztendő