Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-26

A FŐRENDIHÁZ XXVI. ÜLÉSE. 241 csak az őskö! állapotában vannak, hogy egyáltalában lehetetlen volna e tárgyról részletesebb, ooncret nyilatkozatot tenni. A közoktatásügyi kormány vállalt kötelezettségének megfelelően már f. hó 7-ére összehívott volt e tárgyban egy nagyobb értekezletet. Ennek folytatása bő alkalmat fog nyújtani az érdekelt gazdasági érdekképviseletek repraesentansai részéről mint különösen a műegyetemen és más tudományos körökben, például a Felsőbb Oktatásügyi Egyesületben^ téren kifejtett eszméknek részletes concretizálására, és ha majd ezek a dolgok olyan alakot öltenek, hogy azokkal foglalkozni lehet, — feltéve, hogy egyébként is meglesznek az intellectualis és pénzügyi feltételek — a vallás- és közoktatásügyi kormány örömmel fog a részletes tárgyalás eredményéről a méltóságos főrendek elé jelentést terjeszteni. Megnyugtathatom Beöthy Zsolt ő méltóságát. — és ez egyik legjelentősebb kötelességem — hogy az uj egyetemek első szervezése alkalmával a közoktatásügyi kormánynak már hónapok előtt megállapitott terve szerint a budapesti és a kolozsvári egyetem legkiválóbb szakférfiúiból az illető szakokra vonatkozólag ugyanolyan bizottságokat óhajtunk szervezni, aminőket ő méltósága javasolt és hogy ugy a kiszemelendő és esetleg külföldre kiküldendő fiatal erőknek kiválasztásában, mint az egyetemi tanári állások betöltésénél a jelenlegi egyetemek hivatott, kiváló szakférfiúinak véleménye döntő lesz, és amellett nem lesz más szempont döntő, mint a tudományos munkára való rátermettség, az igazi szakképzettség szempontja. (Élénk helyeslés.) Legyen szabad még végezetül nyilatkoznom arra nézve, hogy az internatusok tekintetében — eltekintve az állami internatusoktól — egyesületek. pl. a birói és ügyészi egyesület és a tisztviselői egyesület máris nyilatkoztak arra nézve, hogy támogatni akarják a közoktatásügyi kormány idevonatkozó programmját és meg vagyok győződve arról, hogy azon jelentékeny szempontok, melyekre Glattfelder püspök ur ő méltósága utalt, azokban az ország javára érvényesülni fognak. Ilykép reménylem, hogy az uj egyetemek a népeknek azon nagy versenyében, mely köztünk világszerte folyik, a magyar nemzet értelmi és művelődési hegemóniájának érdekét fogják szolgálni és egyúttal velük kapcsolatos internatusokban kötelességérzetre és komoly munkára, igazi búvárkodásra fogják a jövendő nemzedéket nevelni. (Helyeslés.) Mély tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot átalánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a méltóságos főrendeket, méltóztatnak-e a javaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Kérem azokat a méltóságos főrendeket, akik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Főrendiházi napló. 1910—1915. I. kötet. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—7. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, felkérem azokat, akik végszerkezetében is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot végszerkezetében is elfogadottnak jelentein ki, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Következik az állami, vármegyei és államvasúti alkalmazottak családi pótlékáról és egyéb intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a főrendihúz pénzügyi bizottságának e törvényjavaslatra vonatkozó jelentését). Elnök : Kivan valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? Degenfeld Pá! gr. jegyző: Csernoch János ő excellentiája. Csernoch János: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az állami tisztviselők és alkalmazottak családi pótlékáról szóló törvényjavaslat oly alaposan és részletesen van megindokolva, hogy az bővebb megvilágításra nem szorul. Az eszme, mely itt meg van valósítva, maga is nagyon üdvös és helyes, hogy t. i. az állami költségvetésnek és háztartásnak mostani keretén belül, csakis ilyen utón és módon vált lehetővé a tisztviselők és alkalmazottak sorsán segiteni. A másik vezéreszme, amelyen az egész javaslat nyugszik, az volt, hogy a családalapítás és a gyermekáldás bizonyos terhet és súlyt ró a családfentartóra és ezt mindenkinek el kell ismernie. De nem ezekhez az átalános elvekhez akarok szólam ; inkább először ahoz, ami nincs benne, másodszor néhány megjegyzést óhajtok tenni azokra vonatkozólag, amik benne vannak és, nézetem szerint, talán nem egészen helyesen. Nincsenek benne a felekezeti tanitók. A javaslat cziméből folyik, hogy nem is lehetnek benn ezen javaslat keretén belül, de azért ezek munkáját is honorálni kell. A felekezeti tanitók ugyanazt a munkát végzik, mint az állami tanitók, az államnak épen olyan hűséges szolgái, mint az állami tanitók, hiszen annak a czéljait is szolgálják, nemcsak az ifjúság valláserkölcsi nevelését, és máris van egy kis különbség a felekezeti és az állami tanitók fizetése között. A pénzügyminister ur, miként a jelentésben olvasom, a pénzügyi bizottságban szives volt kijelenteni, hogy most készül egy törvényjavaslat az állami néptanítók és tanítónők fizetésének megjavításáról és hogy ezt a törvényjavaslatot legközelebb szintén szándékozik a ház elé terjeszteni. Nem tett azonban a pénzügyminister ur ő nagyméltósága semmi említést a felekezeti tanítókról ; a felekezeti tanitók megnyugtatására tehát mégis csak szeretném tudni a pénzügyminister ur ő nagy méltóságának álláspontját, miután ezeknek a tanítóknak többszörösen megígérték, hogy a fizetésrendezések alkalmából az ő fizetésük is ki fog egészíttetni vagy pedig 31