Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-26

A FŐRENDIHÁZ XXVI. ÜLÉSE. 241 csak az őskö! állapotában vannak, hogy egyálta­lában lehetetlen volna e tárgyról részletesebb, ooncret nyilatkozatot tenni. A közoktatásügyi kormány vállalt kötelezettségének megfelelően már f. hó 7-ére összehívott volt e tárgyban egy nagyobb értekezletet. Ennek folytatása bő alkalmat fog nyújtani az érdekelt gazdasági érdekképviseletek repraesen­tansai részéről mint különösen a műegyetemen és más tudományos körökben, például a Felsőbb Oktatásügyi Egyesületben^ téren kifejtett eszmék­nek részletes concretizálására, és ha majd ezek a dolgok olyan alakot öltenek, hogy azokkal foglal­kozni lehet, — feltéve, hogy egyébként is meg­lesznek az intellectualis és pénzügyi feltételek — a vallás- és közoktatásügyi kormány örömmel fog a részletes tárgyalás eredményéről a méltóságos fő­rendek elé jelentést terjeszteni. Megnyugtathatom Beöthy Zsolt ő méltóságát. — és ez egyik legjelentősebb kötelességem — hogy az uj egyetemek első szervezése alkalmával a köz­oktatásügyi kormánynak már hónapok előtt meg­állapitott terve szerint a budapesti és a kolozsvári egyetem legkiválóbb szakférfiúiból az illető sza­kokra vonatkozólag ugyanolyan bizottságokat óhaj­tunk szervezni, aminőket ő méltósága javasolt és hogy ugy a kiszemelendő és esetleg külföldre kikül­dendő fiatal erőknek kiválasztásában, mint az egyetemi tanári állások betöltésénél a jelenlegi egyetemek hivatott, kiváló szakférfiúinak véle­ménye döntő lesz, és amellett nem lesz más szem­pont döntő, mint a tudományos munkára való rátermettség, az igazi szakképzettség szempontja. (Élénk helyeslés.) Legyen szabad még végezetül nyilatkoznom arra nézve, hogy az internatusok tekintetében — el­tekintve az állami internatusoktól — egyesületek. pl. a birói és ügyészi egyesület és a tisztviselői egyesület máris nyilatkoztak arra nézve, hogy támogatni akarják a közoktatásügyi kormány ide­vonatkozó programmját és meg vagyok győződve arról, hogy azon jelentékeny szempontok, melyekre Glattfelder püspök ur ő méltósága utalt, azokban az ország javára érvényesülni fognak. Ilykép reménylem, hogy az uj egyetemek a népeknek azon nagy versenyében, mely köztünk világszerte folyik, a magyar nemzet értelmi és művelődési hegemóniájának érdekét fogják szolgálni és egy­úttal velük kapcsolatos internatusokban köteles­ségérzetre és komoly munkára, igazi búvárkodásra fogják a jövendő nemzedéket nevelni. (Helyeslés.) Mély tisztelettel kérem, méltóztassék a javas­latot átalánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kér­dem a méltóságos főrendeket, méltóztatnak-e a javaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Kérem azokat a méltóságos főrendeket, akik azt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Főrendiházi napló. 1910—1915. I. kötet. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét és 1—7. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is el­fogadtatván, felkérem azokat, akik végszerkeze­tében is elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A törvényjavaslatot végszerkezetében is el­fogadottnak jelentein ki, amiről a képviselőház ér­tesíttetni fog. Következik az állami, vármegyei és állam­vasúti alkalmazottak családi pótlékáról és egyéb intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széchényi Bertalan gr. jegyző (olvassa a fő­rendihúz pénzügyi bizottságának e törvényjavaslatra vonatkozó jelentését). Elnök : Kivan valaki átalánosságban a tör­vényjavaslathoz hozzászólani ? Degenfeld Pá! gr. jegyző: Csernoch János ő excellentiája. Csernoch János: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Az állami tisztviselők és alkalmazottak családi pótlékáról szóló törvény­javaslat oly alaposan és részletesen van megindo­kolva, hogy az bővebb megvilágításra nem szo­rul. Az eszme, mely itt meg van valósítva, maga is nagyon üdvös és helyes, hogy t. i. az állami költségvetésnek és háztartásnak mostani keretén belül, csakis ilyen utón és módon vált lehetővé a tisztviselők és alkalmazottak sorsán segiteni. A másik vezéreszme, amelyen az egész javaslat nyugszik, az volt, hogy a családalapítás és a gyermekáldás bizonyos terhet és súlyt ró a család­fentartóra és ezt mindenkinek el kell ismernie. De nem ezekhez az átalános elvekhez akarok szólam ; inkább először ahoz, ami nincs benne, másodszor néhány megjegyzést óhajtok tenni azokra vonatkozólag, amik benne vannak és, nézetem szerint, talán nem egészen helyesen. Nincsenek benne a felekezeti tanitók. A javas­lat cziméből folyik, hogy nem is lehetnek benn ezen javaslat keretén belül, de azért ezek munkáját is honorálni kell. A felekezeti tanitók ugyanazt a munkát végzik, mint az állami tanitók, az állam­nak épen olyan hűséges szolgái, mint az állami tanitók, hiszen annak a czéljait is szolgálják, nem­csak az ifjúság valláserkölcsi nevelését, és máris van egy kis különbség a felekezeti és az állami tanitók fizetése között. A pénzügyminister ur, miként a jelentésben olvasom, a pénzügyi bizott­ságban szives volt kijelenteni, hogy most készül egy törvényjavaslat az állami néptanítók és tanító­nők fizetésének megjavításáról és hogy ezt a tör­vényjavaslatot legközelebb szintén szándékozik a ház elé terjeszteni. Nem tett azonban a pénzügy­minister ur ő nagyméltósága semmi említést a felekezeti tanítókról ; a felekezeti tanitók meg­nyugtatására tehát mégis csak szeretném tudni a pénzügyminister ur ő nagy méltóságának állás­pontját, miután ezeknek a tanítóknak többszörö­sen megígérték, hogy a fizetésrendezések alkalmá­ból az ő fizetésük is ki fog egészíttetni vagy pedig 31

Next

/
Thumbnails
Contents